Müstair – 1943-ig hivatalosan Münster – a svájci Münster-völgyben () fekvő település (commune, Gemeinde), Graubünden kanton Inn kerületében. Müstair Svájc legkeletibb települése, az olasz államhatár közelében fekszik. Világhírű benedek-rendi apácakolostorát (Benediktinerinnen-Kloster St. Johann) 1983-ben felvették az UNESCO világörökség-listájára.
Jelképei
Kék mezőben ezüst színű müstairi kolostortemplom. A községi pecsét főmotívuma a templomépítésre utal vissza.
Népessége
A település lakossága a jauer nyelvet beszéli. Ez egy romans nyelvjárás. Annak ellenére, hogy a rétoromán nyelv visszaesett, arányaiban még ma is ez dominál. 1990=88%, 2000=86% rétoromán nemzetiségű. Anyanyelvként 1880=87%, 1910=88%, 1941=89%, a rétoromán. Mindemellett 1970 óta növekszik a német nyelvű kisebbség, a rétoromán stagnálása miatt. 2000-ben az anyanyelv mellett 0,67% beszélt portugálul is.
Története
A müstairi kolostor archeológiai kutatásai során egy bronzkori cölöpházat, valamint római kori településnyomokat találtak. Müstair a 12. században a völgy megerősített települése volt. 1239-ben jeleznek először piacot (vásárt?) Müstairban, ahol bizonyos „szürke terítők” (?) előállítását és exportját is említik.
Müstair – mint az Ofen-hágó melletti település, ős- és ókori jelentőségére utal a kolostor-rehabilitáció során fellelt településmaradvány. Maga a település az ide telepített benedek-rendi kolostort kiszolgáló faluként jött létre, a 7-8. század folyamán. A „Müstair” (Münster) szó kolostort jelent, s a latin „monasterium” szóból származik. A kolostor 8. századi alapításának idején ezen a területen a rétoromán volt a legelterjedtebb nyelv, s ebben a régióban még napjainkban is a negyedik beszélt nyelvnek számít. A múltról a völgybeli régi helységnevek tanúskodnak: Valchava, Fuldera és természetesen: Müstair. Mindegyik az Alpok déli oldalánál fekszik. Svájc más területeitől az Ofen- (Fuorn-)hágó 2149 m magas gerince választja el, ami télen igen nehezen járható.
Müstair a 12. században a völgy megerősített települése volt. 1239-ben jeleznek először piacot (vásárt?) Müstairben, ahol szürke terítők (?) előállítását és exportját is említik. A már korábban megtelepült lakosság 1367-ben „Gotteshausbund” szervezetbe tömörült, ezt a szervezetet 1499-ben az osztrák katonák megszüntették. A terület – 1728-tól 1762-ig (a chur-i érsek által történt) megvásárlásáig a Habsburgok birtokához, illetve a Német-római Birodalom Osztrák Főhercegségéhez tartozott. További élete és fejlődése Svájc önállóvá válása és a Münster-völgy általános fejlődése keretében alakult.
Vallások és szokások
right|260px|thumb|Müstair: Temető és kápolna
A szomszédos völgybeli településekkel ellentétben a lakosság megmaradt katolikusnak. A településre 8. évszázadban települt a benedekrendi kolostor. A falu lakossága 1696 óta a kapucinusokat szolgálta. A 805 lakosból 759 (94%) svájci állampolgár
Nyelv 1980 (fő) 1980 (%) 1990 (fő) 1990 (%) 2000 (fő) 2000 (%) német 123 17,40 160 21,28 184 24,70 rätoromán 574 81,19 578 76,86 543 72,89 olasz 8 1,13 10 1,33 4 0,54 Lakosszám 707 100,0 752 100,0 745 100,0
Látnivalók
Források Müstair (település) – a Historishen Lexikon der Schweiz I. Müller: Gesch. des Klosters – Müstair, 1978 P. Nolfi: Das bündner. Münstertal, 31980 (1958) C. Foffa: M., 2003 Fajth Tibor: Svájc – Panoráma Utikönyv 1973 – P-75095-i-7376 A világ természeti csodái és kultúrkincsei 2. k. 35/p. 226 – J. B. Duroselle: Európa népeinek története – Bp. Officina Nova K. 1990 – ISBN ? Marianne Bernhard: Kolostorok – Impresszum K.1998. –
Kategória:Graubünden kanton települései