Philip Kindred Dick (Chicago, 1928. december 16. – Santa Ana, 1982. március 2.) amerikai sci-fi író, aki a műfajt alapjaiban változtatta meg. Nem tudományos tényekre építette írásainak tematikus alapját, hanem metafizikai alternatívákra.Történelmi Magazin: Hogyan Történt? (Philip K. Dick) Annak ellenére, hogy már életében olyan személyiségek tisztelték, mint Stanisław Lem, művei nem élveztek nagy publicitást. Egészen haláláig, ami után több regényéből készített sikeres filmet mutattak be, s ez végül maga után vonta megérdemelt elismerését. Műveit legalább 25 nyelvre fordították le.
Ezen megfilmesítésekben olyan sztárok alakították a főszerepeket, mint Harrison Ford, Arnold Schwarzenegger, Tom Cruise, Gary Sinise, Ben Affleck, Uma Thurman vagy Keanu Reeves. Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regénye volt az alapja a Ridley Scott által rendezett Szárnyas fejvadásznak, melyet 1982-ben mutattak be.
Műveiben Dick a valóság, az emberiesség és az önazonosság kérdéseit járja körül. A cyberpunk előfutárának tekinthető. „Rossznak gondolod a világot? Látnod kellene a többit!”Philip K. Dick Dicknél a cyberpunk olyan témái jelennek már meg egyszerre, mint a társadalom hanyatlása, a mesterséges intelligencia, a való világ és valamiféle virtuális valóság közti elmosódó határ, és legtöbbször visszatérő témája, a paranoia. Hugo-díjas regénye, Az ember a fellegvárban, élen járt az alternatív történelmi regények és a tudományos fantasztikum összekapcsolásában. Számos regénye mellett rengeteg novellát is írt, melyeket jobbára ponyvamagazinokban publikált. Jó néhány nem tudományos-fantasztikus témájú könyv szerzőjeként is ismert.
Műveinek jellegzetesen visszatérő motívumai, amikor egy karakter ráébred, hogy valójában egészen másvalaki, mint amit hitt magáról, illetve, hogy a valóság, melyet eddig elfogadott, tovább nem tartható, és valójában valami egészen más folyik körülötte.
Élete Dorothy Kindred Dick 1928. december 16-án ikreknek adott életet, egy lánynak, és egy fiúnak. A gyerekek koraszülöttek voltak, s a lány, Jane egy hónappal később el is hunyt. A fiúban mély nyomott hagyott ikertestvérének elvesztése, megmutatkozott ez írásaiban éppúgy, mint emberi kapcsolataiban. Ő volt Philip.
Dick szülei ifjúkorában elváltak, ő pedig anyjával élt tovább Kaliforniában. Tanulmányait Berkeleyben végezte, itt járt a helyi egyetemre is, de kimaradt az iskolából, még mielőtt tanulmányait befejezhette volna. Mielőtt 1952-ben eladta első novelláját Roog (Ruug) címen, lemezbolti eladóként és lemezlovasként is dolgozott. Ez volt az egyetlen állása írói karrierjén kívül, könyvei ezen évek hatására sokszor játszódnak az ötvenes évekbeli Kaliforniában, szereplői rádiós lemezlovasok, műszaki vagy lemezbolti eladók, összezavarodott berkeleyi fiatalok. Ettől kezdve azonban főállású íróvá vált. Első regényét 1955-ben sikerült eladnia, ez volt a Solar Lottery. Az 1950-es évek anyagilag nehéz időnek bizonyultak az író számára. Ekkoriban került kapcsolatba az ellenkultúrával, és szimpatizált a Kommunista Párttal is. Ellenezte a vietnámi háborút, ezért az FBI aktát is vezetett róla.
Bár sokan már pályájának kezdetén zseniként tisztelték, nem emelkedhetett felül a ponyva-státuson. Ennek következtében majd egész életében anyagi gondokkal küzdött, bár élete végén könyveinek megfilmesítési jogaiért már szép összeget kapott. Robert A. Heinlein többször is segített neki anyagi problémáinak megoldásában.
Dick életében ötször nősült, ezen házasságaiból két lánya és egy fia született. 1976-ban vált el utoljára. Barátai között voltak ismert sci-fi-szerzők is, úgymint Ursula K. Le Guin és K. W. Jeter.
Halála, melyet szívelégtelenség okozott, négy hónappal a Szárnyas fejvadász bemutatója előtt következett be.
Látomásai Élete során különböző furcsa látomásokban volt része. Gyerekkorában rémisztő visszatérő álmok kínozták, arról, ahogy egy sci-fi magazint olvas, amitől megőrül, mintha csak a Necronomicont lapozgatná. A magazinban szereplő kiemelt írás a „The Empire Never Ended” („A birodalom sosem ért véget”) címet viselte, ezzel a kifejezéssel több írásában is találkozhatunk.
A hatvanas évek elején Dick egy viskót bérelt vidéken, ahol napközben írt. Egy nap 1963-ban, amint e kunyhóhoz közeledett, egy rettenetes fém arcot pillantott meg az égen, melynek gonosz vonásai hosszú időn keresztül nem tűntek el onnan. Dick először úgy érezte, Isten szemléli. Episzkopális papjával beszélgetve a jelenségről, az arra a következtetésre jutott, hogy az arc a Sátán arca. Dick később több magyarázatot adott a jelenségre. Egyrészt elszigeteltségét és emberi kapcsolatainak hiányát okolta a látomásért. Másrészt a képet atavisztikus félelmekhez kötötte, és egy gyermekkori élményére vezette vissza: amikor apja felvette első világháborús gázmaszkját, megszűnt embernek lenni fia szemében. Részben ez az arc ihlette a szerzőt a Palmer Eldritch három stigmája című regényének megírására, ahol ezzel kapcsolatos érzelmeit elegyítette egy szépségideál iránti vággyal, méghozzá a Barbie babáról mintázott Pisze Pat személyében. Erről az említett regény szerzői jegyzetében számol be Dick.
1974-ben különös istenélményben volt része, amely olyan zavaros elemeket tömörít magában, mint delíriumos látomása, melyet egy fogászati beavatkozáskor használt nátrium-pentothal injekció okozott nála, vagy az állítólagos színek, és geometriai formák, amelyeket ebben az időben rendszeresen látni vélt. Ehhez hozzátartozott, hogy mint ahogy Proustnál, Az eltűnt idő nyomában című regényben egy sütemény íze felidézett régmúlt eseményeket, úgy emlékeztette vissza egy lány nyakában függő hal-szimbólum egyik előző életére, melyben Tamásnak hívták, az antik Rómában élt, és az őskeresztényekhez tartozott. Ezenfelül még Jézust is látni vélte. Ezen időszak furcsa eseményeit jobbára életének utolsó három regényében, a Valis-trilógiában örökítette meg, mely regényeket azért nem tekinthetünk önéletrajzoknak. Sőt, a Valis című regényt többen posztmodern jelzővel illették. Ebben az is felmerül, hogy tapasztalatait mentális betegség okozza, ám életében soha nem diagnosztizálták semmilyen pszichiátriai terápiát igénylő betegséggel. Sokan ma úgy vélekednek, hogy Dick szkizofrén volt (valószínűleg ezen rendellenességek enyhe formájával küzdött), és ezt Dick maga is gyanította, mindenesetre a téma őt is nagyon érdekelte (regényeiben állandóan előforduló, naplójában pedig központi téma). Kábítószerekkel gyakran volt dolga, és többször használt LSD-t is, de kábítószerfüggővé nem vált.
Különleges világnézetét, mely leginkább az imént vázolt élményeiből, emellett különböző ősi-, és könyvvallásokból, a gnoszticizmusból, a filozófiából és a metafizikából táplálkozott, saját Exegézisében összegezte.
Álnevei Dick nem egyszer írói álneveket használt műveinek kiadásakor. Ilyen álnevek voltak a Richard Philips és a Jack Dowland is.
Utóbbi egy utalás John Dowland XVI. századi zeneszerzőre. Az ő műve a Flow my tears című dal, amelyre a Csordulj könnyem, mondta a rendőr elnevezésű regény eredeti címe utal: Flow my tears, the policeman said. A Dowland vezetéknév Dicknek több művében is szerepel, ilyen például a Kétbalkezes Orfeusz című novella is.
Az önéletrajzi ihletésű Valis regényben Dicknek két alteregója is szerepel. Az egyiket egyszerűen Phil Dicknek nevezi, a másik a Horselover Fat nevet kapja. Utóbbi a Philip Dick név angolra fordítása: a Philip, úgyis mint Philippos, azt jelenti: lókedvelő, a Dick pedig németül kövéret jelent.
Bár saját maga ezt sosem alkalmazta, rajongói és kritikusai sokszor emlegetik röviden PKD-ként.
Művei
Regények 1942 – Return to Lilliput (elveszett); Visszatérés Lilliputba 1948 – The Earthshaker (elveszett); A Földrengető 1950 – Gather Yourselves Together (1994); Szedjétek össze magatokat 1952 – Voices From the Street (2007); Hangok az utcáról 1953 – The Cosmic Puppets (1957); A kozmosz bábjai; fordító: Szántai Zsolt; Valhalla Páholy, Budapest, 1998 1953 – Vulcan's Hammer (1960); Vulcanus kalapácsa; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2022 1953 – Dr. Futurity (1960); Eljövendő utókor 1954 – Solar Lottery (1955); Űrlottó; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2020 1954 – Mary and the Giant (1987); Mary és az óriás 1954 – The World Jones Made (1956); Jones kezében a világ (2018) 1955 – The Man Who Japed (1956); Az utolsó tréfa (2019) 1956 – A Time for George Stavros (elveszett); George Stavros ideje 1956 – Pilgrim on the Hill (elveszett); Zarándok a dombon 1956 – The Broken Bubble of Thisbe Holt (1988); Trisbe Holt törött buboréka 1957 – Eye in the sky (1957); Figyel az ég (2005) Figyel az ég; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2005 1957 – Puttering About in a Small Land (1994); Piszmogás egy kisvilágban 1958 – Time Out of Joint (1959); Kizökkent idő; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2004 1958 – Nicholas and the Higs (elveszett); Nicholas és Higgék 1958 – In Milton Lumky Territory (1985); Milton Lumky földjén 1959 – Confessions of a Crap Artist (1975); Egy megcsúszott lélek vallomásai; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2012 1960 – The Man Whose Teeth Were All Exactly Alike (1984); Az ember, akinek minden foga egyforma volt 1960 – Humpty Dumpty in Oakland (1986); Humpty Dumpty Oaklandben 1960 – Dr. Futurity; A jövő orvosa, fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2021 1961 – The Man in the High Castle (1962); Az ember a Fellegvárban; fordító: Gerevich T. András; Agave Könyvek, Budapest, 2003 1962 – Martian Time-Slip (1964); Időugrás a Marson; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2006 1962 – We Can Build You (1972); Az elektromos Lincoln (2011) 1963 – Now Wait for Last Year (1966); Várjuk a tavalyi évet; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2008 1963 – Dr. Bloodmoney, or How We Got Along After the Bomb (1965); Dr. Vérdíj; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2016 1963 – The Game-Players of Titan (1963); A Titán játékosai; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2010 1963 – The Simulacra (1964); Az utolsó szimulákrum; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2013 1963 – The Crack in Space (1966); Repedés a térben; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2021 1964 – Clans of the Alphane Moon (1964); Az Alfa hold klánjai; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2006 1964 – The Zap Gun (1967); Transz; fordító: Halász András; Cherokee, Budapest, 1992 A tökéletes fegyver; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2022 1965 – The Three Stigmata of Palmer Eldritch (1965); Palmer Eldritch három stigmája; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2003 1964 – The Penultimate Truth (1964); A végső igazság; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2017 1964 – Deus Irae (Roger Zelazny-vel közösen) (1976); A Harag Istene; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2023 1964 – The Unteleported Man (1984-ben új címen jelent meg – Lies, Inc.) (1966); A teleportálatlan ember (Kamu Rt.); fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2022 1965 – The Ganymede Takeover (Ray Nelsonnal közösen) (1967); A ganümédeszi hatalomátvétel; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2023 1965 – Counter-Clock World (1967); Visszafelé világ; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2009 1966 – Do Androids Dream of Electric Sheep? (1968); Szárnyas fejvadász. Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokról?; fordító: Szántai Zsolt; Valhalla Páholy, Budapest, 1993 Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2005 1966 – Nick and the Glimmung (1988); Nick és a Glimmung 1968 – Galactic Pot-Healer (1969); Galaktikus cserépgyógyász; fordító: Pék Zoltán; Agave Könyvek, Budapest, 2008 1968 – A Maze of Death (1970); A halál útvesztője; fordító: Veres Mihály; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1986 A halál útvesztője; fordító: Veres Mihály; Agave Könyvek, Budapest, 2014 1969 – Ubik (1969); Ubik; fordító: Németh Attila; Móra, Budapest, 1992