Kishídvég () falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Szolyvától nyugatra, Munkácstól északkeletre, a Latorca bal partján fekvő település.
Nevének eredete A helység eredeti Paszika neve ruszin eredetű, a ruszin/ukrán пасіка~пасeка „vágáspuszta, irtás” főnévből származik. A falu erdei tisztáson jött létre. Lehoczky a településnevet víznévből magyarázza: „Nevét vette a hasonló nevű folyótól, amely határában folyik...” A dűlő- és a víznév közül azonban a dűlőnév az elsődleges.
Története A falu a 16. század végén települt a Latorca bal partján, 1588-ban „Pazyka” néven említik.
1630-ban „Pasika”, 1645-ben „Paszika”, 1715-ben „Pászika” alakban írják a nevét.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PASZINKA. Orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai többnyire ó hitüek, fekszik Szuszkónak szomszédságában, mellynek filiája, réttye jó füvet terem, piatzozása Munkátson, két mértföldnyire, legelője, fája van, de mivel határja egyebet zabnál nem igen terem trágya nélkűl, harmadik osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pászika, orosz falu, Bereg vmegyében, Szászkóhoz 3/4 órányira a Latorcza mellett, mellyen vámhid visz keresztül, 279 kath., 6 zsidó lak. – Derék erdő. Mész-égetés. Vizimalom. F. u. gr. Schönborn. Ut. p. Munkács.”
A falu nevét 1904-ben, az országos helységnévrendezés során „Kishídvég”-re változtatták, ami a ruszin névvel nincs kapcsolatban. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott. 1939-ben visszakapta eredeti nevét. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták. 1944-ben „Paszika”, „Пасъка” néven említik.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része. Jelenlegi hivatalos ukrán neve (Пасіка) a történelmi név átvétele.
Népessége 1910-ben 771 lakosából 94 magyar, 85 német, 588 ruszin volt; ebből 40 római katolikus, 627 görögkatolikus, 72 izraelita volt.
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára
Jegyzetek
Kategória:Bereg vármegye települései Kategória:A Munkácsi járás települései