Havasalja (, magyar átírásban Tibava) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Szolyvától 11 km-re keletre, a Szvaljavka folyó mentén fekvő település.
Nevének eredete Az elsődleges Tibafalva név a Tiba személy- [1204: Tyba(ÁrpSzt. 752)] vagy családnévnek [1327: petrus Tyba (ZichyOkm. 1: 296, Kázmér 1993: 1064)] és a birtokos személyjeles falu főnévnek az összetételével keletkezett. Az újabb Tibavahelységnév ruszin eredetű, egyTibava vesь ’Tiba faluja’ szerkezetből önállósodott, és valószínűleg párhuzamos névadással jött létre. A ruszin név alakosság elszlávosodásával már a 17. században kiszorította a magyaralakot . A 18. században két szomszédos település viselte a Tibava nevet, a megkülönböztető szerepű Nagy- előtag Kistibava nevének előtagjával állt korrelációban. Kistibava 1889-ben egyesült a szomszédos Kismartinkával(Mező 1999: 240). A magyar Havasalja névváltozat 1903-ban jött létre, arra utalt, hogy a falu a havasok lábánál fekszik. A 17. század első feléből adatolt Busnica név azzal magyarázható, hogy Rákóczi Zsigmond 1592-ben adott kenézséget Czibar Mihálynak és Bobaly Jánosnak, hogy a falut, melynek neve Vusnica legyen, külső jobbágyokkal vagy lengyelországi jövevényekkel megnépesítsék . Ez azt bizonyítja, hogy a helység a 16. század végén elpusztulhatott, 1649-ben azonban már újra népestelepülés. Új lakói a történelmi nevet vitték tovább, s a Vusnica~Busnica név eltűnt a használatból. A hivatalos ukrán Тибава a történelmi ruszin név átvétele.
Története Nevét 1468-ban Thybafalwa néven említették először (ComBer. 154).
Későbbi névváltozatai: 1610-ben Buznicza, 1630-ban Tiboua (Conscr. Port.), 1645-ben Busnicza al. Tibova, 1773-ban Nagy Tibava, Welika Tibawa (LexLoc. 54), 1808-ban Tibava (Nagy-), Tybawa (Welká-), 1851-ben Tibava (Kis és Nagy), 1877-ben Tibava (Nagy-), Velika-Tibava (Hnt.), 1913-ban Havasalja (Hnt.), 1925-ben Tibava, 1930-ban Tybava (ComBer. 154), 1944-ben Nagytibava, Велика Тибава (Hnt.), 1983-ban Тибава (ZO).
1592-ben Rákóczi Zsigmond kenézséget adott Czibar Mihálynak és Bobaly Jánosnak, azzal a kikötéssel, hogy az itt alapított falu neve Vusnica legyen, és azt "külső jobbágyokkal vagy lengyelországi jövevényekkel megnépesítsék be" (Lehoczky 3: 262-3).
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott.
1910-ben 586 lakosából 6 magyar, 20 német, 560 ruszin volt. Ebből 568 görögkatolikus, 18 izraelita volt.
Népesség Lakossága a 2001-es népszámlálás idején 923 fő volt.
Ismert személyek Ott született: Jurij Ivanovics Venyelin (1802−1839) történész és etnográfus Andrej Vasziljevics Karabeles költő és pedagógus
Források Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára 105. old. A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 Havasalja az Ukrán Legfelsőbb Tanács adatbázisában (ukránul)
Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései