Báró hodosi és kizdiai Sina György Simon, (Niš, 1783. november 20. – Bécs, 1856. május 18.) bankár, nagybirtokos, filantróp és mecénás. Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója, Görögország bécsi főkonzulja, az Athéni Nemzeti Obszervatórium megalapítója és a Lánchíd építésének legfontosabb finanszírozója volt.
Élete Görög vlach származású (cincár, aromán) családja Moschopolisból került a Habsburg Birodalomba. Apja, Sina Simon kereskedő volt. jobbra|bélyegkép|265px|A Sina család címere a Lánchídon, alul felirat a szalagon, a családi jelszó: „servare intaminatum” azaz „megmaradni feddhetetlennek”Megmaradni feddhetetlennek! olvasható A Sina Simon által 1798-ban alapított családi cég – keleti kapcsolatai és a Franciaországba illetve Olaszországba irányuló export segítségével – jelentősen hozzájárult a hazai kereskedelem, ipar (pamutfonás és -szövés, dohányipar) fejlesztéséhez. Ezt elismerve 1818-ban Ferenc császár és király Sina Simonnak és fiainak, Sina György lovagnak és féltestvérének Jánosnak magyar nemességet adott „hodosi és kizdiai” előnévvel, majd 1832. március 29-énA 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 65. kötet - 896 - 899. oldal az immár magyar nemes családot magyar báróságra emelte és Magyarország főrendjeinek és a felső tábla tagjainak sorába iktatta. Az apja által alapított kereskedőház irányítását Sina György 1822-ben vette át.
Széchenyi Istvánnal együtt részt vett a Lánchíd megépítésében, a finanszírozást ő szervezte meg az ausztriai Rothschild bankház bevonásával, és ő adta hozzá a legtöbb pénzt. Ezen érdeme miatt neve – a királyéval és Széchenyi István gróféval együtt – a híd pesti hídfőjén arany betűkkel van gránitba vésve.
Sina támogatta Széchenyi vasútépítési- és folyamszabályozási vállalkozásait is. Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója, Görögország bécsi főkonzulja volt. 1850-ben vásárolta meg a gödöllői Grassalkovich-kastélyt (amit fia, Sina Simon 1864-ben eladott egy belga banknak).
Görögországban az athéni egyetemet, iskolákat és népjóléti intézményeket alapított.
György Simon Sina a román kultúra jelentős támogatója is volt. Pénzelte a bécsi, pesti és budai román újságokat. Szoros kapcsolatot ápolt az Erdélyi Iskola képviselőivel, mint például Samuel Micu Klein, Petru Maior és Gheorghe Șincai. Barátságban volt a későbbi metropolitával, Andrei Șagunával is, aki szintén aromán származású volt. Egy újságcikkben Mihai Eminescu író a következőket írta György Simon Sináról: „A román Sina alapította a bécsi görög közösséget, és adományokat gyűjtött a görög felkeléshez, amihez nagy bátorság kellett, amikor még élt Metternich, aki azt 'a legméltatlanabb lázadásnak nevezte, melyet valaha is a nap megvilágított.' Az 1847-es nagy bukaresti tűzvész után György Simon von Sina 20 000 lejt adományozott a város újjáépítésére. Sina sok jótékony tettet hajtott végre a Temeskalácsa-i románokért, egy birtokon, mely a tulajdonában volt, és többek között egy román könyvtárat is létesített ott.
Amikor meghalt, Derra Katalintól született egyetlenegy fiára, Simonra – aki folytatta emberbaráti és művészetpártoló tevékenységét – hozzávetőleg nyolcvanmillió aranyforintnyi örökséget hagyott.
Alakja a művészetben A hagyomány szerint Jókai Mór róla mintázta Az arany ember című regénye egyes szereplőinek jellemvonásait. Fia is bőkezű mecénás volt.
Kastélyai TepliczánAz Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben és ÉrdenKözépkori pincék a lerombolt kastély alatt is volt kastélya. Sina-kastély (Érd) Sina-kastély (Vágtapolca)
Jegyzetek
Források
További információk Magyar Arisztokrácia
Az arany ember. A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon. Kiállítás a Gödöllői Városi Múzeumban, 2003. március 1–szeptember 20.; szerk., tan. Kerényi B. Eszter; Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2003 A Sina család Magyarországon. Tudományos konferencia, Gödöllő, 2003. április 26.; szerk. Kerényi B. Eszter; Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2004 (Gödöllői múzeumi füzetek) Deák Antal András–Amelie Lanier: Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai; L'Harmattan, Bp., 2005 (A múlt ösvényén)
Kategória:Magyar bankárok Kategória:Szeged díszpolgárai Kategória:Arománok Kategória:1783-ban született személyek Kategória:1856-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar filantrópok Kategória:Magyar földbirtokosok