A szürkevíz a háztartásokban (esetleg az iparban) már felhasznált, emiatt az emberi és állati fogyasztásra már alkalmatlan víz, ami más célokra, így például takarításra, WC-öblítésre, esetleg öntözésre még felhasználható. A szürkevíz jellemzően tisztálkodásból, mosásból és esetleg mosogatásból származik, és enyhén szennyezett vízként nem tartalmaz emberi vagy állati eredetű ürüléket. A szürkevíz megnevezés nem a víz színére vonatkozik, hanem a fekete (erősen szennyezett, ürüléket is tartalmazó) és a fehér (ivóvíz) megjelölés közötti átmenetre utal.
Elvileg a sem vizeletet, sem székletet nem tartalmazó kommunális/háztartási használtvizet nevezzük szürkevíznek. Patogén baktériumok csak nagyon kis mértékben fordulnak elő benne, emiatt az ilyen szennyvíz kezelése is könnyebb, összetételtől függően és elővigyázatosan felhasználva a közegészségügyre nézve ártalmatlannak tekinthetű, azonban egy napnál további tárolása során a baktériumok kockázatos mértékben elszaporodhatnak benne. Gyakorlatilag a mosdó, zuhanyzó, fürdőkád használatakor a tisztálkodás során kis mértékben ürülék, kórokozó is kerülhet bele. A mosogató használatakor keletkező szennyvizet általában nem tekintik szürkevíznek annak zsír-, olaj- és ételmaradék-tartalma miatt.Röviden a háztartási szürkevízről (Ezermester, 2010. május 7.) Magyarországon a szürkevíz minőségére, felhasználhatóságára vonatkozó célzott szabályozás jelenleg nincs. (2022)Ivóvíz kiskáté (ÁNTSZ, 2012. november)
Keletkezése Ahhoz hogy normál életvitel mellett a háztartásban ürülékmentes használtvíz képződjön, két út vezet: Elkülöníteni (szeparált csatornavezetéssel) a lakás vízöblítéses WC-je elfolyó vizét a többi vízfelhasználó hely használtvizétől (mosdó, zuhanyzó/fürdőkád, mosogatógép, konyhai csapok). Az elkülönítés leghathatósabb fajtájával élni: száraz toalettekA száraz toalettek három nemzedéke (EAUTARCIE / VÍZÖNELLÁTÓ, Országh József ismeretterjesztő weboldala a fenntartható vízgazdálkodásról, „VÍZGAZDA”, hozzáférés: 2022. augusztus 15.) használata során minden használtvíz szürkevíz lesz.
Amennyiben megvalósítható, nyilvánvalóan az első lenne a preferált elrendezés, mert az ürüléket is tartalmazó víz kezelése több oldalról nézve is nehézkes: a sérülékeny közcsatornázás mellett (amik felügyelete rendkívül esetleges, karbantartása nehézkes, megújítása, kapacitásbővítése nagy költségekkel és felfordulásokkal jár) speciális elrendezések sorát igényli, és mégis maradó problémákkal terhelt.
Tulajdonságai A szürkevíz tulajdonságait – és egyben a felhasználhatóságát – az összetevői határozzák meg. Potenciális értékké, úgynevezett másodlagos erőforrássá a túlnyomó hányadát kitevő víz teszi. A felhasználhatósága limitációit, illetve azok behatárolását a benne oldottan és szuszpendáltan jelenlevő komponensek adják.
Ezek összetevőit – egyszersmind a szürkevíznek az összesített vízhasználattal szembeni különleges szerepét – onnan láthatjuk viszonylag egyszerűen, mégis markánsan megvilágítva, ha a háztartásból (általában vízzel tovaöblítve) naponta eltávozó anyagok négy paraméterére összpontosítunk:
A fertőzőképességet hordoz(hat)ó bakteriális anyag összessége bélyegkép|450px|Az össznitrogén, az összfoszfor és a baktériumok arányai (%-ban kifejezve) a szürkevízben ill. azonos időszak alatt képződött emberi ürülékben Ennek több mint 99%-a a székletben található. Már ez az egyetlen adat is elegendő motivációval kellene bírjon ahhoz, hogy a vízbe kerülő inputok szétválasztassanak. (Megjegyzendő, hogy ezen baktériumoknak csupán a töredéke potenciális kórokozó, ám azok szétválaszthatatlanul megbújnak társaik közt.)Szennyvíz vs. VÍZGAZDA – Takarás, 27. lábjegyzet (Szennyvíztisztitás, Fuggerth Endre blogoldala, hozzáférés: 2022. augusztus 15.), Coliform Bacteria and Drinking Water, (Washington State Department of Health, 2016. április)
A nitrogén- és foszfortartalmú vegyületek összessége A nitrogén (N) és a foszfor (P) túlnyomó hányada szintúgy az ürülékeinkben van. A vizeletben ~88% N és ~50% P, míg a székletben ~10% N és ~39% P található.
Nem is csoda, hiszen az ürítés kettős funkciójából mindez egyenesen következik. Ami: A magunkhoz vett (és a szervezetünk által feldolgozott) táplálék fölösnek ítélt alkotóitól megszabadulni, A szervezetünk rutinkarbantartásaként annak elöregedett/sérült sejtjeit metabolizáltan eltávolítani.
Mivel mindkét végtermék eredetileg táplálékeredetű, az ezekbe beépített nitrogén és foszfor „körforgalmáról” van voltaképpen szó. Természetükből adódóan ezek a nitrogén-foszfor tartalmat organikus formában (szénvázhoz kötötten) hordozzák.
Ezek közül csupán egyetlen vegyület viselkedik labilisan: a vizelet karbamidja – ami azonban a vizelet össznitrogén-tartalmának nagy részét adja. A karbamid ugyanis – a vizes közeg háborítatlanságában – a szervezetünkből kikerülve, a kísérő enzimek bontó hatására, relatíve gyorsan bomlik NH3 és CO2 alkotókra.
Az ürítéseinken túl, a használtvízbe kerülő komponensek nitrogén- és foszfortartalma meglehetősen csekély. Mennyiségüket szaporíthatja ha túl sok ételmaradék kerül (akár a konyhai előkészítéskor, akár az étkezési edények mosogatásakor) a konyhai lefolyóba, valamint ha a mosáshoz használt detergensek foszfáttartalmúak. (Ezek tudatos visszafogásával (mosószer foszfátmentesre cserélése) a szürkevíz összes foszfortartalma jelentősen csökkenthető.)
Mivel a jelenlegi szennyvízkezelés gyakorlata szerint a végvizek az élővizekbe vezettetnek, a nitrogén-foszfor tartalom kritikus, mert ezek az eutrofizáció előidézői és felgyorsítói. Amennyiben tehát a szokásos szennyvíz helyébe a jóval csökkentebb nitrogén-foszfor tartalmú szürkevíz lép, úgy lényegesen kisebb effektussal kell számolni. Valójában zéróeffektushoz is eljuthatunk a szürkevízzel: mivelhogy patogénmentes, az közvetlenül kibocsátható a talajra, ahol a nitrogén-foszfor nem az eutrofizációhoz járul hozzá, hanem leendő tápanyag a talaj mikroorganizmusai számára.
Az oxidábilis szerves anyag össztömege E tekintetben a megoszlás nagyjából egyenlő: tömegében csaknem azonos mennyiségű az ürülékekben levő szerves (azaz: szénvázas) anyag azzal, ami a szürkevízbe kerül. Az alapvető különbség (az előzőekben említettekből következően) annyi, hogy a szürkevíz szerves anyagai jobbára nitrogén- és foszformentesek, azaz csupán szén-, hidrogén- és oxigénatomokból felépülő vegyületek közössége, s ily módon az egyetlen teher, amit további sorsában a környezetre róhat, az abból az oxigénigényből adódik, ami az átalakulásukhoz szükségeltetik.
Ezen szempont alapján kell mérlegelni az elbocsátását, ami szerencsésen az előbb említettel egy irányba mutat: Az élővizekben ezek a C+H+O felépítésű szerves anyagok sem igazán kívánatosak (erősen csökkenthetik a vízben oldott oxigén tartalmát – ami nélkülözhetetlen a felsőbbrendű vízi élőlények számára), míg a talaj mikrobiális élővilágára nézve (ami nélkül a talaj csak élettelen ásvány lenne) éppenséggel kedvező hatásúak.
E rendkívüli diverzitású molekulák összességét méréstechnikailag egy kalap alá hozza az ún. kémiai oxigénigény (KOI).
További komponensek Nem beszéltünk itt az eseti szervetlen alkotókról, amik közt legáltalánosabb az a por, ami kézmosáskor, földes konyhai alapanyagok leöblítésekor, valamint a szennyes ruhák mosásából adódik, s ami egyfajta ballasztanyagként van a vízben jelen. Ez ártalmaknak nem forrása, a későbbi öntisztulásban pedig e részecskék mint adszorpciós gócok vesznek részt. Problémák forrását adhatja azonban a meggondolatlanság. Így erélyesebb vegyszerek túlzott bevitele erősen megváltoztathatja a kimenő szürkevíz környezeti behatását. Pl. a hipó (NaOCl) mértéken felüli használata oxidációs stressznek tehet ki számos hasznos baktériumtörzset, réztartalmú szerek pedig még több baktériumot ölhetnek el. Ha pedig egyéb nehézfémek kerülnének a szürkejellegű használtvízbe, akkor az elbocsátás elé komolyabb akadályok gördülhetnek. Ugyanez a helyzet, ha bármi egyéb xenobiotikum (pl. festék) kerülne bele. Emiatt lehet csak rendkívül korlátozott értelemben beszélni ipari eredetű szürkevízről.
Ugyanakkor xenobiotikumok (a gyógyszereken túl – amik viszont metabolitjaikkal együtt normálisan a széklettel és vizelettel távozva eleve nem kerülnek a szürkevízbe) bármikor részei lehetnek a mindennapi háztartás életének is. Ezeknek a helye a szilárd-hulladékban van. Éspedig – amennyiben a helyzet kínálja/engedi – az alomszék tartalmához adagolva. Az alomszéktartalom utókomposztálása ugyanis pontosan az a folyamat, amely a leghatásosabban képes lebontani a legkülönfélébb xenobiotikumokat (mégpedig különösebb hozzáadott erőfeszítések nélkül).A VÍZGAZDA hatósugara – Drogok: Ártalmatlanítás („Utazások a VÍZGAZGA körül”, Fuggerth Endre blogoldala, hozzáférés: 2022. augusztus 15.), – Amennyiben ezek az elvitelre kerülő szilárd szemétben landolnak, úgy további sorsuk követhetetlen, bizonytalan.
Felhasználása Eseti felhasználás Az azonnali felhasználására irányuló törekvések közt előresorolt a WC-öblítésre visszavezetése. Alkalmas vécéöblítéshez Jó felmosáshoz, öntözéshez, ruhaáztatáshoz, növények locsolásához, takarításhoz, bizonyos ruhamosási feladatokhoz (mosószeres áztatás), kocsimosáshoz.Röviden a háztartási szürkevízről, Ezermester (2010. május 7.) Bizonyos felhasználásokhoz a szürkevizet hosszabb-rövidebb ideig tárolni kell, mint például vécéöblítéshez Elképesztő félreértések sorozata: nagyobb mennyiségben a foszfor, a nitrogén, valamint a nátrium-, kalcium-, kálium- és magnéziumsók, továbbá a klór okozhatnak problémát, mivel megváltoztathatják a talaj vegyi viszonyait. Ezen elemek viszont már a bejövő vízben is jelen vannak, és természetes talajalkotók. Ez helyénvaló lehet ott, ahol a száraz toalettre átállás ill. berendezkedés nem lehetséges.
Ismert azonban, hogy a teljes vízhasználatnak általában 30%-a a WC-hez kötődik,E. Eriksson, et al.: Characteristics of Grey Wastewater, Urban Water, 4 (1), 85–104 o., 2002. március, C. Diaper, et al.: Small scale water recycling systems - Risk assessment and modelling, Water Science & Technology, 43 (10), 83-90 o. 2001. február, ami azt jelenti hogy a ~70%-ra visszaszoruló vízhasználatnak több mint a fele valahol még elhelyezésre vár.
Figyelembe veendő tényezők Szokásos felhasználási lehetőségként említik még a zsurnaliszta-hírforrások a takarítást, az autómosást, valamint a kertöntözést. Tudnivaló azonban, hogy a szürkevíz – életviteltől függően – meglehetősen sok szerves anyagot hordoz (ételmaradékok a mosogatóból, szappan, sampon, fogkrém a fürdőszobából, mosó- és mosogatószerek). Mindezek jelenléte miatt a szürkevíz kezdeti stabilitása rendkívül kicsi, gyors és intenzív változásokon megy át.Szürkevíz felhasználási lehetőségei (ENCO-LG Energia Kft., 2018. március 18.) A változás gyorsaságára utaláson túl: „a szürke szennyvíz tárolása csak rövid ideig lehetséges (javasolt a 24 óra, de 48 óránál tovább semmiképpen), a baktériumok elszaporodása, szennyezettség megnövekedése, fertőzésveszély miatt.” „Szürke szennyvíznek minősül az összegyűjtött esővíz is, hiszen önmagában ez is szennyezett.” „Meggondolandó továbbá a mosdókagyló használt vize is, hiszen egyes esetekben magasabb szennyezettséggel rendelkezhet, így célszerűbb annak fekete szennyvízzel történő elvezetése.” Fizikai megjelenésében relatíve gyorsan képez habos felülúszó részt és alul kiülepedő zagyot egyaránt. Ezek hátterében zömmel a rendkívüli oxigénigénye áll, ami teljesülése nélkül a rothadás kerül túlsúlyba. Ez utóbbi elkerülhetetlen szaghatással jár, míg maga a rothadás ill. oxidáció a fel- és kiülepedést okozó termékek minőségét és mennyiségét igazgatja. Ezek okán a lakáson belüli szürkevíz-tározás (akár az eseti felhasználás alatt megjelölt célra is) több problémát vethet fel, és számos (naivan elképzelt) másodfelhasználási lehetőséget kizár. Maradna hát egyedüliként a kertöntözés (ami viszont az összes közül a leghasznosabb). – Amit szintúgy nem könnyít meg (és nem tesz vonzóvá) az alul-felül képződő maradék.
A főirány