San Cristóbal de las Casas egy város Mexikó Chiapas államának középső részén. Lakossága 2010-ben megközelítette a 160 000 főt.
Földrajz Fekvése A város Chiapas állam középső részén, egy, a tenger szintje felett valamivel több mint 2100 méterrel elterülő fennsíkon fekszik. Bár maga a település egy sík területen található, vidéke északkeletről délnyugat felé folyamatosan lejt. Fő vízfolyásai (a Río Amarillo, a Fogótico és a San Felipe) a csapadék időbeli eloszlásának egyenetlensége miatt csak időszakos patakok.
Éghajlat A város éghajlata viszonylag meleg, de nem forró, és tavasz végétől ősz közepéig csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 29 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 35 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 12,3 és a júniusi 17,0 fok között váltakoznak, fagyok ősz közepétől tavasz közepéig előfordulnak. Az évi átlagosan 1091 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a májustól októberig tartó fél év alatt hull az éves mennyiség közel 90%-a.
Népesség A település népessége a közelmúltban folyamatosan, igen gyorsan növekedett: ÉvLakosság199073 388199599 2542000112 4422005142 3642010158 027
Története A spanyolok megérkezése előtt a város helyét Hueyzacatlánnak nevezték, amely név a navatl nyelvből származik. A mai települést 1528. március 31-én alapította meg Diego de Mazariegos konkvisztádor Villa Real de Chiapas néven, de a következő évben nevét Villa Viciosára változtatták. 1531-ben felvette a Villa de San Cristóbal de los Llanos, 1536-ban pedig a ciudad rang elnyerésével egy időben a Ciudad Real (de Chiapa) nevet. Címerét 1535-ben adományozta V. Károly spanyol király. 1829-ben kapta a Ciudad de San Cristóbal nevet, ami 1848-ban Bartolomé de las Casas tiszteletére kiegészült, azóta hívják mai San Cristóbal de las Casas nevén (bár 1934 és 1943 között csak Ciudad las Casas volt hivatalosan).
A folyamatosan fejlődő város nagy részében 1652-ben árvíz pusztított. 1821-ben, amikor Mexikó függetlenné vált, az addig Spanyolországtól és a guatemalai általános kapitányságtól is függő Chiapas is az új ország részévé vált. Az új állam fővárosa Ciudad Real lett, és bár rövid időszakokra néha átköltöztették az irányítást Tuxtla Gutiérrezbe, ezektől a megszakításoktól eltekintve egészen 1892-ig San Cristóbal is maradt a főváros.
1994-ben a Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg (EZLN) neozapatista felkelést robbantott ki Chiapasban, többek között elfoglalták San Cristóbal de las Casast is. Később lázadásukat a kormányerők leverték, az első béketárgyalásokra is ebben a városban került sor.
Turizmus, látnivalók jobbra|bélyegkép|A székesegyház San Cristóbal de las Casas, mint a környék egyik turisztikai központja, az országos turisztikai titkárságtól (SECTUR) megkapta a Pueblo Mágico címet.
A város legfontosabb látnivalói a régi műemlékek, főként a számos templom. A székesegyház helyén levő templom építése már 1535-ben elkezdődött, de utána a 17. század elején új templomot kezdtek ott építeni: ez az építkezés évszázadokig eltartott. Az Iglesia de la Merced templom 1537-ben épült, a 19. század végén vagy a 20. század elején átépítették. A Szent Miklós-templom a székesegyház hátsó részénél található, ma az egyházmegye múzeumaként szolgál. Szintén múzeumot (és kultúrházat) rendeztek be az egykori domonkos-rendi kolostorban. Ehhez tartozik hozzá a Sna-Jolobil nevű kézművesbolt is, amelynek neve cocil nyelven azt jelenti: „a (textil)szövetek háza”. A város másik fontos múzeuma az 1950-ben alapított Na-Bolom múzeum, ahol a kiállítások mellett könyvtár és botanikuskert is várja a látogatókat.
San Cristóbal de las Casastól mintegy 10 km-re a hegyekben egy igen érdekes barlangrendszer is megtekinthető.
Jegyzetek
Kategória:Chiapas települései Kategória:Pueblo Mágicók