Események Közel-Kelet Az arabok januárban ostrom alá veszik a Szászánida Birodalom fővárosát, Ktésziphónt. A város két hónappal később kapitulál, III. Jazdagird sah a kincstárral Médiába menekül. Áprilisban a dzsalulai csatában az arabok Hásim ibn Utba vezetésével legyőzik az utolsó perzsa sereget is Mezopotámiában. Moszul és Tikrit kapitulál, Perzsiának a Zagrosz-hegységtől nyugatra eső része teljesen arab kézre kerül. Áprilisban hat hónapos ostrom után megadja magát Jeruzsálem. Maga Omár kalifa vonul be a városba, aki éves adó, dzsizja fizetésének fejében szabad vallásgyakorlatot biztosít a keresztényeknek és a zsidóknak (utóbbiak a korábbi bizánci tilalommal ellentétben ismét beköltözhetnek Jeruzsálembe). Hálid ibn al Valíd a haziri csatában legyőzi az észak-szíriai bizánci erőket, októberre pedig elfoglalja Aleppót. Ezután az Antiokheia melletti vashídi csatában legyőzi a bizánciakat és megszállja a várost, Szíria fővárosát. Jazíd ibn Abí Szufján rövid ostrom után beveszi Bejrútot és Türoszt. Év végére szinte egész Szíria arab ellenőrzés alá kerül.
Bizánci Birodalom Konstantinápolyban örmény származású főtisztviselők összeesküvést szőnek Hérakleiosz császár eltávolítására és annak törvénytelen fiát, Ióannész Athalarikoszt szeretnék a trónra ültetni. Tervük lelepleződik; a császár megkíméli az összeesküvők életét, de levágatja orrukat és kezüket és száműzi őket.
Ázsia Szongcen Gampo tibeti király palotát építtet Lhászában a későbbi Potala palota helyén.
Halálozások Márijja al-Kibtijja, Mohamed próféta ágyasa
Kapcsolódó cikkek Államok vezetőinek listája 637-ben
Fordítás
Kategória:7. század