Polimernek (görög eredetű szó: poli-, sok, -mer, rész) azokat a kémiai vegyületeket nevezzük, amelyek nagyszámú, egy vagy többfajta, azonos típusú atomcsoportból, úgynevezett monomer egységből épülnek fel és ezeket az építőelemeket primer kémiai, (kovalens kötések) kapcsolják össze.Borbély Endréné dr. - Vágó Katalin: Szakmai Kémia III. Műanyagok fizikája és kémiája, műanyagok feldolgozása. 98-102 Budapest, KMF Sokszorosító, 1992 A polimer kifejezés a közhiedelemmel ellentétben nem ekvivalens a műanyag kifejezéssel. A polimerek elvileg végtelen sok ismétlődő egységből állhatnak, szemben az oligomerekkel, amelyeket meghatározott számú monomer alkot. Staudinger definíciója szerint a polimer moltömege meghaladja az 5-10 ezer gramm/mol értéket. A polimer relatív méretét a polimerizációs fokkal (polfokkal) fejezzük ki, ami megadja, hogy hány darab ismétlődési egységből áll. A természetben előforduló polimerek mellett léteznek természetes alapú mesterséges anyagok (például viszkóz), vagy a természetben nem előforduló, mesterségesen létrehozott vegyületekből szintetizált polimerek. A polimerek önálló alakkal, térfogattal rendelkeznek.
A legelső mesterségesen előállított polimer a bakelit volt, melyet 1907-ben szabadalmazott feltalálója Leo Hendrik Baekeland.Bill Bregar (fordította: Gyimesi Györgyné): 100 éves a bakelit, Műanyag és gumi, 2007; 11. szám
Főbb fajtái
A mesterségesen előállított polimerek közismert képviselője a polietilén (PE). (...-CH2-CH2-...) A nylon szó fajtanévvé vált védjegy, amellyel az amerikai DuPont de Nemours cég eredetileg a poliamid 6.6-ot (PA 6.6) forgalomba hozta. Bár az alapanyag a gazdaságosabban gyártható polietilénre változott, de a nylon ("nejlon") szó használata fennmaradt a köznyelvben.
A legnagyobb mennyiségben felhasznált polimer alapanyag a polietilén (PE, HDPE, LDPE, MDPE), polipropilén (PP, aPP, iPP, sPP), és a polivinil-klorid (PVC) E polimereket tömegműanyagoknak nevezzük.
Nagy jelentőségű továbbá a polisztirol (PS, HIPS, ABS...), polietilén-tereftalát (PET), politetrafluoretilén (PTFE), polibutadién (PB, ABS), polimetil-metakrilát (PMMA), poliamid (PA), polietilén-glikol (PEG) és még számos anyag, valamint anyagkeverék. A textiliparban feldolgozott mesterséges szálasanyagok is polimerek, legfontosabbak ezek között a természetes alapanyagú (cellulózból készült) viszkóz (CV) és az acetát (CA), a szintetikus polimerek közül a poliészter (PES), a poliamidok (főleg a PA 6 és PA 6.6), az aramidok (aromás poliamidok), a poliakrilnitril (PAN), a polipropilén (PP), a poliuretán (PU).
Előnyei a fémekkel szemben: kicsi a sűrűségük a klasszikus értelemben korrózióállók jó szigetelők, de készíthetőek belőlük (kis mértékben) vezető műanyagok is (megfelelő adalékkal, pl szén nanocső) előállítási költségük kicsi, lehetséges a termelékeny feldolgozás könnyen feldolgozhatóak, rendszerint nincs szükség forgácsolásra a hőre lágyuló polimerek teljes mértékben reciklálhatóak (újrahasznosíthatóak) vagy termikusan (például hőerőműben) felhasználhatók
Hátrányai a fémekkel szemben: kicsi a szilárdságuk (speciális anyagok, például szálerősítésű gyanták, vetekszenek a fémekével) öregszik, megfelelő stabilizálás esetén pedig nem bomlik le rossz hőállóság és hővezető képesség kisebb rugalmassági modulus
A polimerek csoportosítása
Előállításuk szerint A polimerizáció polimerek monomerkeből való kémiai előállítási folyamata. Polimerizációval (PE, PP, PVC, PS) Polikondenzációval (PA, PET) Poliaddícióval (PUR, EP) Természetes (alapú) polimerek (politejsav, cellulóz, fehérje)
Primer szerkezetük szerint Homopolimer, azonos monomerekből áll a főlánc (PE, PP, PVC, PS) Kopolimer, különböző monomerekből. (ABS, Poliblend)
Feldolgozás szerint hőre lágyuló (termoplaszt) és hőre nem lágyuló (duroplaszt)
Szerkezet alapján lineárisak (csak főlánc, hőre lágyuló) elágazottak (oldalláncok is vannak, hőre lágyuló) térhálósak (keresztkötések, hőre nem lágyuló) ritka térhálós sűrű térhálós folyadékkristályok
Az őket felépítő atomok szerint szerves szervetlen elemorganikus polimerek
Fázisállapot szerint Amorf (közeli rendezettség, távoli rendezetlenség) Rendezettebb, mint a kismolekulájú anyagok. Részben kristályos (közeli és távoli rendezettség) Mindig tartalmaz amorf részeket. (kristályossági fok, Avrami egyenlet)
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Markovnyikov-szabály Műanyag Alakemlékező textilanyagok Fröccsöntés Szálasanyagok Fajtanévvé vált védjegy
További források Polimertechnika alapjai Műanyag zsebkönyv BME Műanyagok jegyzet