1966

Események Határozott dátumú események január 1. – Az új dinár bevezetése Jugoszláviában. (100 régi ér 1 újat.) február 11. – Magyarországon „spontán” tiltakozó akciókat szerveznek országszerte Vietnám mellett. február 15. – Megszűnik a vízumkényszer Jugoszlávia és Magyarország között. február 24. – Katonatisztek egy csoportja – kihasználva Kwame Nkrumah elnök távollétét – puccsot hajt végre Ghánában.' február 26–27. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának (JKSZ KB) plénuma – csakúgy mint március 11-én – a gazdasági reform végrehajtását szorgalmazza. (Tito utal arra, hogy vannak olyan erők, amelyek akadályozzák a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtását.) március 10. – Charles de Gaulle elnök hivatalosan is bejelenti Franciaország a NATO integrált katonai szervezetéből való kilépési szándékát. Beatrix holland királynő feleségül megy Amsbergi Miklós holland herceghez. Néhány néző a vőlegény ellen tüntet, mert az német. március 15. Először rendezik meg a Forradalmi Ifjúsági Napokat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) védnöksége alatt. A romániai népszámlálás adatai szerint az ország lakossága , ebből magyar nemzetiségű . A magyar anyanyelvű csángók nagy részét románnak írták be. március 18. – A Vatikán határozata szerint ezután nem közösítik ki a más vallásúakkal házasságot kötött híveket. április 26. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) elfogadja a szovjet javaslatot, hogy rossz egészségi állapota miatt – a krasznodari száműzetésben lévő – Rákosi Mátyás Arzamasz városába költözzön. április 27. – VI. Pál pápa először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében. május 7. – Ötmillió angolnaivadék érkezik az Egyesült Királyságból, és ezzel kezdetét veszi az angolna újabb telepítési programja (Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Körösök és a Tisza holtága). május 12–14. – A Szlovák Kommunista Párt kongresszusán Alexander Dubčeket választják első titkárrá. május 25–27. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot hoz a gazdasági mechanizmus reformjáról. május 26. – A Németország Szociáldemokrata Pártja (NSZK) és a Német Szocialista Egységpárt (NDK) megállapodik, hogy szónokaik előadást tartanak a másik párt előtt, július 14-én Karl-Marx-Stadtban, illetve július 21-én Hannoverben; a NSZP szovjet beavatkozásra június 29-én lemondja a rendezvényeket. Brit Guyana Guyana néven függetlenné válik. május 31.–június 4. – Prágában a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) XIII. kongresszusán a „sikerek” mellett szóba kerülnek a társadalmi élet „negatív tendenciái”, úm. a liberalizmus és a revizionizmus. (Első titkárrá ismét Antonín Novotný-t választják, továbbá a kongresszus kinyilvánítja bizonyos gazdasági reformok szükségességét.) június 1. – A családi pótlék rendszerét kiterjesztik a tsz-tagokra is. június 4. – Kínában meghirdetik a kulturális forradalmat. június 18. – Megkezdi működését az első budapesti „házgyár”. (A paneltechnológia elterjesztésétől a lakáshiány megoldását remélik.) június 25. – Jegyzőkönyv a jugoszláv–vatikáni kapcsolatok rendezéséről. június 26. – Svájcban a bázeli városi kantonban engedélyezik a nők választójogát. július 1–3. – A JKSZ KB brioni ülése, ahol megtárgyalják az állambiztonsági szolgálat tevékenységéről készült jelentést. (Megállapítják, hogy a szervezet önálló erővé vált, amely szembeszállt a VII. kongresszus határozataival, és megpróbálta ellenőrizni az egész társadalmat. Mindezért felelőssé teszik Aleksandar Ranković alelnököt – aki korábban 2 évtizedig a szolgálat vezetője volt –, s akit minden funkciójától megfosztanak és nyugdíjaznak.) július 2. – Franciaország végrehajtja első kísérleti atomrobbantását a Mururoa korallzátonyon. augusztus 11. – Indonézia és Malajzia békét köt egymással, lezárva az 1963 óta zajló határháborút Borneón augusztus 12. – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága rendszabályokat fogad el a „nagy proletár kultúrforradalom” végrehajtására. augusztus 21. – Az első tömegtüntetés Pekingben a Vörös Gárda szervezésében. augusztus 26. – Jugoszlávia az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) teljes jogú tagja. szeptember 6. – Meggyilkolják Hendrik Verwoerd dél afrikai miniszterelnököt. szeptember 7–13. – Mohamed Reza Pahlavi iráni sah a feleségével, Farah császárnéval hivatalos útjuk alkalmával hazánkban tartózkodik az első magyarországi látogatásukon. szeptember 19. – VI. Pál pápa nyilvánosságra hozott enciklikájában a harmadik világháború veszélyeire figyelmeztet. szeptember 22–24. – A Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára, Brezsnyev Jugoszláviába látogat. szeptember 30. – Becsuánaföld elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától és Botswana néven új állammá alakul. október 1. – Megkezdi működését – ideiglenes helyén – a budapesti Hevesi Sándor téren a Nemzeti Színház. október 3. – Rákosi Mátyás Krasznodarból – feleségével együtt – Arzamaszba költözik. (A Vakok- és Gyengénlátók Házában kapnak elhelyezést.) október 4–6. – A JKSZ KB plénuma átszervezi a pártvezetés struktúráját. (Főtitkár helyett a továbbiakban elnök és végrehajtó titkár irányítja a pártot, továbbá Aleksandar Rankovićot kizárják a pártból.) november 5. – Átadják a forgalomnak Budapest második aluljáróját a Blaha Lujza téren. november 25. – Jugoszláviában törvényt hoznak a belügyi szolgálatok átszervezéséről. november 26. Charles de Gaulle Bretagne-ban a Rance torkolatánál felavatja a világ első apály-dagály erőművét. A csehszlovák kormány jóváhagyja a gazdasági rendszer tökéletesítésének alapelvét. november 28.–december 3. – Az MSZMP IX. kongresszusa, amelyen elfogadják az „új gazdasági mechanizmus” irányelveit, és eldöntik 1968. január 1-jétől való bevezetését. november 28. – Újra küld Magyarország és az USA nagyköveteket a másik országába. november 30. – Ludwig Erhard német szövetségi kancellár benyújtja lemondását. Barbados függetlenné válik Nagy-Britanniától. december 1. – Kurt Georg Kiesingert német szövetségi kancellárrá választják. december 3–6. – A Bình Hòa-i mészárlás Vietnámban. december 14. – A NATO Védelmi Bizottsága létrehozza a Nukleáris Védelmi Ügyek Bizottságát és az Atomtervező Csoportot.

Határozatlan dátumú események február – A Kínában tárgyaló ghánai Kwame Nkrumah kormányát a hadsereg megbuktatja. (Az elnök Sékou Ahmad Touré vendégeként Guineában talált menedéket.)) az év folyamán – A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Csehszlovákiában beindítják a Vajáni hőerőművet. A katonai uralom kezdete Nigériában.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1966-ban

1966 a filmművészetben január 6. – Bemutatják Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjét. szeptember 8. – A Star Trek premierje az NBC tévétársaságnál. szeptember 29. – Bemutatják Kovács András Hideg napok című filmjét.

1966 az irodalomban Gloria victis 1956. Antológia Kecskési Tollas Tibor szerkesztésében. Megjelenik Bella István első műve, a Szaggatott virág Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita 1966 a jogalkotásban 1966 a légi közlekedésben 1966 a sportban július 11.–július 30. 1966-os labdarúgó-világbajnokság, Anglia, Világbajnok: Anglia november 24. – Lezuhan a bolgár-szovjet légitársaság Szófiából Budapest és Prága érintésével Kelet-Berlinbe tartó járata; ezen utazott a magyar judo válogatott négy versenyzője és kapitánya. A fedélzeten levő nyolcvankét személy közül senki nem élte túl a katasztrófát. Jack Brabham nyeri a Formula–1 világbajnokságot a Brabham csapattal, ez a harmadik bajnoki címe. A Budapesti Vasas SC nyeri az NB1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe. Bobby Charlton angol labdarúgó kapja meg az Aranylabdát a Manchester United játékosaként. 1966 a tudományban február 3. – A Luna–9 szovjet holdszonda – első automatikus űrállomásként – leszállt a Hold felszínére. március 1. – A szovjet Venyera–3 űrszonda elsőként behatol a Vénusz légkörébe. 1966 a vasúti közlekedésben 1966 a zenében június: Megrendezik az első magyar Táncdalfesztivált. Fontosabb külföldi albumok The Beatles: Revolver The Yardbirds: Roger the Engineer Cher: The Sonny Side of Chér / Chér Bob Dylan: Blonde on Blonde The Beach Boys: Pet Sounds Frank Sinatra: Moonlight Sinatra / Strangers in the Night / That's Life The Rolling Stones: Aftermath The Monkees: The Monkees Cream: Fresh Cream The Animals: Animalisms / Animalization / Animalism Simon and Garfunkel: Sounds of Silence, Parsley, Sage, Rosemary and Thyme Sonny & Cher: The Wondrous World of Sonny & Chér Ike & Tina Turner: Get It – Get It / River Deep – Mountain High The Who: A Quick One The Mothers of Invention: Freak Out! The Byrds: Fifth Dimension Nancy Sinatra: Boots / How Does That Grab You? / Nancy in London The Paul Butterfield Blues Band: East-West Bee Gees: Spicks and Specks

Magyar lemezek Kovács Kati: Nem leszek a játékszered

Születések január 7. – Zana Zoltán (Ganxsta "Döglégy" Zolee), magyar színész és rapper, a Ganxsta Zolee és a Kartell frontembere. január 13. – Patrick Dempsey, amerikai színész január 31. – Kicska László magyar basszusgitáros,az Edda Művek tagja. február 6. – Rick Astley amerikai énekes. február 20. – George Ciamba román diplomata, miniszter február 24. – Ben Miller angol színész február 28. – Philip Reeve angol író, illusztrátor március 3. – Fernando Colunga mexikói színész március 16. – H.P. Baxxter, a Scooter együttes énekese március 26. – Michael Imperioli amerikai színész, forgatókönyvíró, rendező április 22. – Jeffrey Dean Morgan, amerikai színész május 4. – Kiss Éva, ukrajnai magyar történész, egyetemi tanár május 8. – Cláudio Taffarel világbajnok brazil labdarúgókapus május 14. – Fab Morvan, francia énekes, imposztor május 16. – Janet Jackson amerikai popénekesnő június 21. – Bozsó József színész június 27. – Aigars Kalvītis lett politikus, kormányfő június 27. – J. J. Abrams amerikai film- és televíziós producer, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző és filmrendező június 28. – John Cusack amerikai színész július 22. – Bánkövi Gyula magyar zeneszerző, zenei szerkesztő július 27. – Deutsch Tamás jogász, politikus augusztus 7. – Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója augusztus 12. – Pellinger Attila magyar ornitológus augusztus 26. – Pavel Stantchev, francia-bolgár származású magyar médiaszakember, a TV2 Csoport vezérigazgatója október 10. – Tony Adams angol labdarúgó október 24. – Roman Abramovics orosz üzletember, az FC Chelsea többségi tulajdonosa november 1. Danny Everett olimpiai bajnok amerikai atléta Jeremy Hunt brit konzervatív politikus, külügyminiszter november 2. – David Schwimmer amerikai színész, producer, rendező november 8. – Gordon Ramsay, amerikai szakács, reality-műsorvezető. november 17. Sophie Marceau színésznő Nuno Gomes Nabiam Bissau-Guinea miniszterelnöke november 19. – Ottlik Ádám Ákos színész december 8. – Sinéad O’Connor Grammy-díjas ír énekesnő († 2023) december 9. – Gideon Szaár izraeli politikus, belügyminiszter

Halálozások január 1. – Vincent Auriol, Franciaország egykori elnöke (* 1884) január 14. – Szergej Pavlovics Koroljov mérnök, rakétatervező, a szovjet űrprogram egyik irányítója (* 1907) január 30. – Tuli Géza Titusz olimpiai ezüstérmes tornász, sportvezető (* 1888) január 31. – Dirk Brouwer holland származású amerikai csillagász (* 1902) február 8. – Rideg Sándor író (* 1903) február 17. – Alfred P. Sloan, a General Motors elnöke és vezérigazgatója 1923 és 1956 között (* 1875) február 20. – Chester Nimitz amerikai admirális (* 1885) március 30. – Arányi Jelly hegedűművésznő (* 1893) április 4. – Alfred Naujocks német nemzetiszocialista titkos ügynök, az SD bérgyilkosa (* 1911) április 9. – Esterházy László magyar nagybirtokos, vadászati felügyelő, császári és királyi kamarás, főrendi-, majd felsőházi tag (* 1891) április 24. – Josef Dietrich, az SS és a Waffen-SS tábornoka (* 1892) május 26. – Tamási Áron író (* 1897) május 30.