A Liza, a rókatündér Ujj Mészáros Károly filmje, melyet 2015. február 19-én mutattak be. A film a japán mitológiát használja fel egy romantikus vígjátékhoz, melyben a Balsai Móni alakította címszereplő azt gondolja magáról, hogy ő egy kicune, azaz japán rókatündér. További főszereplői David Sakurai, Bede-Fazekas Szabolcs és Schmied Zoltán.
A filmet a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával hozták létre, a Filmteam gyártásában, producere Major István. A filmzenét Csengery Dániel, a japán nyelvű dalok zenéjét Tövisházi Ambrus szerezte, szövegét Toda Eiko írta, Tövisházi Ambrus és Balsai Móni énekli.
Az alkotás az első hat héten több mint nézőt vonzott Magyarországon, és díjakat nyert a portugál Fantasporto, a holland Imagine, és a belga nemzetközi fantasy (BIFFF) filmfesztiválon.
Cselekmény Liza Márta néni, a japán nagykövet özvegyének ápolónője a képzeletbeli Csudapesten, aki mellett megismerkedik a japán zenével, megtanul japánul, ponyvaregényeket olvas, és szinte álomvilágban él. Egyetlen (képzeletbeli) barátja Tomy Tani japán táncdalénekes szelleme, akit csak ő lát és hall. Az énekes gyakran szórakoztatja vidám dallamaival. Harmincadik születésnapján Liza kimenőt kér, hogy a Mekkburgerben ünnepelhessen, reménykedve, hogy ott megtalálja a szerelmet, akár kedvenc ponyvaregényének főhősnője. Az özvegy biztatja, hogy randevúzzon. Ez féltékenységre gerjeszti Tomy Tanit, aki megrendezi az asszony halálát.
Az özvegy végakaratában nem rokonaira, hanem Lizára hagyja belvárosi lakását, ahol is Liza magazinokból ellesett, egyre szépülő külsővel randevúzni kezd. A férfiak azonban rendre elhaláloznak: Károlynak, a furcsa ételek kedvelőjének a torkán akad egy szálka, a különös viselkedésű Ludvig úr pedig potencianövelő gyógyszert vesz be, amire alkoholt iszik és szívinfarktust kap. Liza arra a következtetésre jut, hogy ő egy japán rókatündér, aki férfiakat öl.
A halálozások ügyében az épp a városba érkezett Zoltán zászlós nyomoz, aki a rendőrezredes parancsára kivesz egy szobát a pénzszűkében lévő lánynál, hogy megfigyelhesse. Egyre jobban meggyőződik ártatlanságáról. Amíg Liza randevúzik, Zoltán zászlós az ódon lakásban esedékes szerelőmunkákat is elvégzi, miközben rejtélyes balesetek érik, melyeket Tomy Tani idéz elő. Liza viszont azt hiszi, Márta néni egyik rokona, a sármos és nőfaló Henrik teszi rendbe az elromlott háztartási eszközöket, ráadásul ő az egyedüli ember, aki a néni halála után jól bánik vele. Úgy érzi, megtalálta személyében a nagy Őt.
Amikor Liza a könyvtárban utánanéz a rókatündérek legendájának és az átoknak, Tomy Tani úgy dönt, felgyorsítja az eseményeket. Megöli Ferencet, akivel még az első kimenőjén találkozott a lány, csupán azért, mert rácsodálkozik megváltozott külsejére. Aztán az utcán Teleshopos Giovannit is elcsapja a busz, mikor a zsebkendőjét vinné utána. Hazaérve Liza az ablakon kinézve megpillantja a szomszédos tetőről integető kéményseprőt, rámosolyog, mire a szellem elvakítja az üveggel, amitől elveszítve egyensúlyát lezuhan. Szintén Tomy Tani ármánykodása révén egy féltékeny férj a lány ajtajában megöleti Henriket. A megtört Lizát beviszik a rendőrségre, ahol az ezredes vallomást akar kicsikarni belőle. Ekkor azonban felbukkan Zoltán zászlós és jelenti, hogy megtalálta Henrik gyilkosának véres ujjlenyomatát a lépcsőházban, és Lizát elengedik.
A meggyötörten hazatérő Liza arra kéri Zoltán zászlóst, hozzon neki hamburgert a Mekkburgerből, míg a férfi elmegy teljesíteni a kívánságát, a nő bezárkózik, és altatókkal próbál meg véget vetni az életének. Tomy Tani pontosan ezért rendezte így az eseményeket: a nőnek önként kell meghalnia ahhoz, hogy vele lehessen. Delíriumos álmában Liza a Mekkburgerben ül Henrikkel, azt gondolván, végre megtalálta a szerelmet, ám amikor a férfi nem tud válaszolni a kérdéseire, a lány rádöbben, hogy mindvégig Zoltán zászlós volt az, aki őszintén szerette őt. Ekkor a sármőr Tomy Tanivá változik, japánul követeli a nőtől, hogy maradjon vele és elárulja, ő nem szellem, hanem maga a Halál. Amikor a lány elutasítja, Tomy megfenyegeti, hogy Zoltán zászlós életét pokollá fogja tenni. Liza erre beleegyezik, hogy marad, ezzel azonban megtöri a varázst: a rókatündérek átka akkor semmisül meg, ha valaki őszintén szereti őket, és ha a rókatündér is őszintén szereti az illetőt, és hajlandó feláldozni magát érte.
Zoltán zászlós eközben betöri az ajtót Liza lakásában, és nagy küzdelem árán, az utolsó pillanatban éri el a nőt, mellkasára csapva kiköpeti vele a gyógyszereket. Liza felébred, majd kórházba kerül ápolásra. A film záró jeleneteiben tíz évvel később a boldog Liza, férje Zoltán és lányuk Japánban autókáznak (láthatóan egy kisebb baleset után, mivel az autó működésképtelen, ezért egy vontató szállítja, Zoltánon pedig kisebb sérülések nyomai láthatók), miközben Tomy Tani ül a lökhárítójukon és énekelnek. Elhatározzák, hogy Zoltán kívánságára utána Finnországot fogják megnézni.
Szereplők Főbb szereplők
Balsai Móni: Liza 30 éves, naiv, ártatlan ápolónő, aki hosszú évek óta ápolja a japán nagykövet özvegyét, és alig mozdul ki a lakásból. Nem ismeri a napi politikát, a hírességeket, japán ponyvaregényeket olvas, és legjobb barátja egy szellem. A harmincadik születésnapján Márta néni váratlanul meghal, és Liza megörökli a lakását, ahol randevúzni kezd. Lovagjai azonban rendre meghalnak mellette, ezért egy brosúrában olvasott történet hatására azt kezdi képzelni, hogy kicune, japán rókadémon lett. David Sakurai: Tomy Tani Tomy Tani, a hajdani japán rock and roll énekes szelleme hat éve jelent meg Márta néni lakásában, és csak Liza látja. Tomy a lány egyedüli barátja, Liza vele énekelve vészeli át a hétköznapokat. Tomy valójában azonban egészen másvalaki, magának akarja a lányt, és a megszerzéséért meg is tesz mindent. Bede-Fazekas Szabolcs: Zoltán zászlós Zoltán zászlós vidékről érkezett Csudapestre, szótlan, csendes ember, a finn countryzene rajongója. Amikor elkezdenek elhullani Liza mellől a férfiak, főnöke elrendeli, hogy figyelje a gyanús lányt, ezért a rendőr kivesz nála egy szobát. Schmied Zoltán: Henrik Henrik Márta néni rokona, a nők kedvence. A néni halálát követően ő az egyetlen, aki kedves Lizához, ezért a lány romantikus érzelmeket kezd táplálni a szoknyapecér férfi iránt.
További szereplők
Molnár Piroska: Tanaka Márta, Liza munkaadója Reviczky Gábor: ezredes, Zoltán zászlós főnöke Cserna Antal: Károly, az udvarló, aki furcsa ételeket fogyaszt Kovács Lehel: Ludvig úr, az udvarló, aki szekrényekben szeret tartózkodni Hajdu Steve: menedzser, keresztneve Ferenc Kocsis Mariann: Hildácska Gubík Ági: Inge Bán János: szívtipró Szabó Győző: B. Úr, azaz Johnny Nádasi László: őrmester Szűcs Sándor: rendőrorvos Takács Nóra Diána: titkárnő Rancsó Dezső: kéményseprő Dániel Vali: Teri Töreky Zsuzsa: Edit Bókai Mária: Vilma Gőz István: Dr. Keserű Bartsch Kata: Kriszta Jarábik Klára: Orsi Crespo Rodrigo: Orsi férje Batod Batjav: eszkimó Karácsonyi Zoltán: Teleshop Giovanni Kiss Horváth Katalin: Johnny kislánya Mihályi Orsolya: Mekkburger eladó Balázs Andrea: ápolónő Bene Katalin: Malvinka Losonczi Kata: Timi Bérces Gyöngy: Cosmopolitan-címlaplány Harsányi Gábor: narrátorhang
Háttér A forgatókönyv első változata Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című drámája alapján készült módosításokkal, később azonban teljesen átírták. A mű alapötlete egy japán filmfesztiválon egészült ki a rókatündér-motívummal, illetve eredetileg Tomy Tani is csupán a főcímdalt énekelte volna. A film rendezője csak a film elején és végén szánt szerepet neki, ám egy a forgatókönyvíróval közös kósza ötletből, – majd a Filmalap tanácsára – a cselekmény egyik fontosabb szereplőjévé nőtte ki magát. A karakter alapjául Toni Tani – eredeti nevén Ótani Sótaró) – japán komikus szolgált, aki az 1950–60-as években popszámokat és mambódalokat is előadott. A szerepre először egy dán-koreai színészt kértek fel, amikor még a tervek szerint Dániában zajlott volna a forgatás egy része, de a színész nem tudta elvállalni a feladatot, így jutottak el David Sakuraihoz. Miután Japánban is megnéztek több jelentkezőt, Sakuraira esett a választásuk, mert a többi japán színészből hiányzott a „szuggesztív előadói készség”. Zoltán zászlóst Gyabronka József játszotta volna, aki úgy vélte, hogy nem az ő korosztálya illik a szerepre, így választották ki inkább Bede-Fazekas Szabolcsot. A forgatókönyvnek tizenkét változata volt.
2007-ben írta meg Ujj Mészáros Károly a treatmentet, mely alapján a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) adott pénzt a forgatókönyv írására. Ekkor kapcsolódott be Hegedűs Bálint először szkriptdoktorként, majd mint forgatókönyvíró; és a Filmteam Kft., ami végig kitartott a projekt mellett. 2008-ban készítették el az első filmelőzetest és prospektust a filmtervhez, melyeket kijuttattak a Szarajevói Filmfesztivál projektfejlesztő workshopjára, ahonnan aztán Hollandiába, Cannes-ba és Rómába is eljutottak. A boszniai filmfesztiválnak köszönhetően egy német, Cannes-ban pedig – ahol a Cinéfondation Műhelye is segítette a film elkészítését – egy dán társproducer is csatlakozott a filmhez. Mindezek után azonban hirtelen megszűnt az MMKA, így egy év szünet után 2011 őszén az újonnan felállított Magyar Nemzeti Filmalaphoz adták be a gyártási pályázatot, melyet azonnal el is nyertek, ekkor viszont a németek és a dánok nem kaptak pénzt saját filmalapjaiktól. Végül Major István, a film producere szerzett még annyi támogatást a Filmalaptól és különböző új hazai és külföldi társproducerektől, hogy el tudták kezdeni a film forgatását. Az előkészítésre négy hónap volt. A japán szövegeknél tolmáccsal dolgoztak, aki segített a helyes kiejtésben és a tanulásban.
Műfaji besorolását illetően abszurd fekete komédia, a formája pedig mese, aminek tanulsága a film végén elhangzó narrátori konferansz: „Nincs olyan ember, aki esélytelenül indul a boldogságért megvívandó harcban. Bárkinek összejöhet”. Külföldi fesztiválokon az „almost comedy” műfaji meghatározást tették. A filmben vannak hommage jellegű motívumok – mint például amikor Zoltán zászlós azt mondja, hogy „idő van”, az Gothár Péter Idő van (1986) című filmjére való egyértelmű utalás.
Forgatás bélyegkép|170px|Liza lakásának külső helyszíne, a Mátyás téri Magda-udvar Egy hónapos próbafolyamatot követően, amin az összes színész részt vett és mindent előre elpróbáltak, a stáb 2012 nyarán negyvenkét nap alatt forgatta le a filmet, ami az utómunkával együtt három év alatt nyerte el végső alakját.
A film végül az ötlet megszületése után nyolc évvel került a mozivászonra 2015 februárjában. 420 millió forintból készült, melynek egy részét a Magyar Nemzeti Filmalap finanszírozta.
Látványvilág A film egy részét stúdióban, másik felét külső helyszíneken vették fel. A rákospalotai Raleigh Studios Budapest komplexum Origo filmstúdióján a Die Hard – Drágább, mint az életed (2013) stábjával osztoztak. A külső helyszínek közé tartozott például a budapesti Deák Ferenc tér, az Andrássy út és a Duna-part. A japán jeleneteket Szlovéniában az Isonzó mellett vették fel, a Fudzsi hegyet utólag rajzolták oda. Kilenc-tíz helyszínen dolgoztak, ami jóval kevesebb egy átlagos magyar filmben használtnál, ezzel tudtak költséget spórolni a CGI-utómunkákhoz. A stáb figyelt arra, hogy a belső, stúdióban és a külső tereken forgatott jelenetek megjelenése között ne legyen minőségbeli különbség. Bár az eredeti tervek szerint az ismert dán reklámfilmes – akivel a rendező korábban már számos alkalommal dolgozott együtt –, Jan Richter-Friis lett volna az operatőr, ám a nyolcadik napon úgy alakult, hogy helyére Szatmári „Szatyor” Péter került, nagyrészt neki köszönhető a film egységes képi világa.