Schuller Alajos (Pest, 1845. szeptember 17. – Budapest, 1920. április 20.) magyar fizikus, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a kísérleti fizika és a kémiai fizika volt, különösen jelentősek hőtani mennyiségmeghatározásai. Több mint négy évtizeden át (1872–1916) volt a a kísérleti fizika tanszékvezető tanára.
Életútja Reáliskolai tanulmányai után 1863-tól 1868-ig a mérnöki tanfolyamán tanult. Ezt követően 1871-ig a műegyetem kísérleti természettani (tkp. kísérleti fizikai) tanszékén volt Müller József tanársegédje, egyidejűleg a Pesti Egyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1871–1872-ben a Heidelbergi Egyetemen képezte tovább magát, Robert Wilhelm Bunsen és Gustav Robert Kirchhoff előadásait hallgatta, egyúttal Kirchhoff tanársegédje volt. Hazatérését követően 1872-ben kinevezték a műegyetemre a kísérleti fizika nyilvános rendes tanárává. 1916-os nyugdíjazásáig irányította a tanszékén folyó munkát, egyidejűleg 1885 és 1887 között a gépészmérnöki osztály (kar) dékáni feladatait is ellátta.
Munkássága Fő kutatási területe a kísérleti fizika volt, de számottevőek voltak a kémia módszertanával és kérdésfeltevéseivel végzett kémiai fizikai vizsgálatai is. Több kísérletet is tökéletesített, Magyarországon elsőként állított elő sárga arzénmódosulatot. Életművének egyik legjelentősebb hagyatékát képezik a Wartha Vincével végzett kalorimetriai vizsgálataik, amelyekkel összefüggésben tökéletesítette a Bunsen-féle jégkalorimétert (1875). Behatóan foglalkozott a víz és a levegő összetételével, fizikai állapotjelzőivel és termodinamikai sajátosságaival, a légnyomással és a vákuummal. Ez utóbbi területen végzett kísérletes vizsgálataihoz kifejlesztett egy nagy hatásfokú, önműködő higanygőzös légszivattyút (1881). Az 1890-es évektől elektromosságtani vizsgálatokat is végzett, tanulmányozta az elektrolízis és az elektrosztatika elméletét, valamint a fémek elektrokémiai potenciálkülönbségeit.
A fővárosi műegyetem tanáraként jelentősen hozzájárult a kísérleti fizikai oktatás színvonalának, az egyetemi laboratórium felszereltségének fejlesztéséhez. Kiterjedt publikációs tevékenységet végzett, csak a Természettudományi Közlönyben száznál több szakcikke jelent meg.
Szervezeti tagságai és elismerései 1880-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1891-ben rendes tagjává választották. 1877-től 1916-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat választmányi tagja volt. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1910-ben díszdoktorává avatta.
Művei REAL-EOD REAL-EOD (Wartha Vincével) REAL-EOD
REAL-EOD REAL-EOD REAL-EOD
(Strauss Árminnal)
Források
Tudósnaptár
További információk
Kategória:Magyar fizikusok Kategória:Magyar kémikusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:1845-ben született személyek Kategória:1920-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek