A jógácsára (szó szerint "jóga gyakorlat"; "az, akinek a gyakorlata a jóga")Jones, Lindsay (Ed. in Chief) (2005). Encyclopedia of Religion. (2nd Ed.) Volume 14: p.9897. USA: Macmillan Reference. (v.14) a buddhista filozófia és pszichológia egy jelentős iskolája, amely a fenomenológiára és az ontológiára helyezi a hangsúlytBuddhahood Embodied: Sources of Controversy in India and Tibet - John Makransky. SUNY Press: 1997. meditatív- és jógagyakorlatokon keresztül. A 4. század környéki indiai mahájána buddhizmussal azonosították,Zim, Robert (1995). Basic ideas of Yogācāra Buddhism. San Francisco State University. Source: (accessed: October 18, 2007). amelyhez hozzátartoztak a nem-mahájána dárstántika iskola (szautrántika) gyakorlói is.Ven. Dr. Yuanci, A Study of the Meditation Methods in the DESM and Other Early Chinese Texts, The Buddhist Academy of China.
A jogácsára irányzat magát a buddhista filozófiai értelemben a tan kerekének harmadik megforgatásaként definiálja az egyik első szútrájában (szandhiniromocsana). Az első megforgatás alatt a Buddha által kifejtett négy nemes igazságot és az abhidharma tanítást értik, míg a második alatt Nágárdzsuna ürességszemléletét. A jogácsára iskola véleménye azonban az volt, hogy ezek a tanítások nem elégségesek, így a helyes megértés és gyakorlás érdekében szükséges a tanok további kifejtése. Más vélemények szerint a dhrama kerekének újraforgatásai valójában a Buddha eredendő, esszenciális alaptanításának, a függő keletkezésnek egy-egy új szempontú megközelítései.
Az eredendő buddhai változat az élet pillanatról pillanatra való kibontakozásától egészen a kozmikus rend felépítésig nyújtott egyfajta magyarázatot a világ rendjére. A függő keletkezés buddhai magyarázataiban az alapvető tudatlanság (avidja) - a szubjektum és objektum vagy én és világ téves szétválasztása és megkülönböztetése - a lét téves szemléletének és a szenvedés alapja és így a függő keletkezés kiinduló pontja.
Nágárdzsuna mindezt azzal értelmezte újra, hogy a függő keletkezés minden tagját és az egész rendszert valójában csak az alapvető dualitást nélkülöző ürességtermészet megnyilvánulásának tekintette. A madhjamaka üresség természet szerint a függő keletkezésnek egyik tagja sem és ebből adódóan semmilyen jelenség sem értelmezhető önmagában, mivel semmi nem rendelkezik egy változatlan önléttel, azaz a jelenségek és dolgok csak kölcsönös függésben léteznek. Ha bármilyen jelenségnek lenne önléte, akkor arra nem gyakorolnának hatást az okság és változás törvényei, és ennek eredményeként lenne állandó. Végső soron ahhoz, hogy felismerjük a világ valódi természetét az összes mentális koncepciótól meg kell szabadulni – beleértve a függő keletkezést és ürességet is. Madhjamaka szempontból a függő keletkezés alapját képező tudatlanság (avidja) az alapvető ürességtermészet fel nem ismerése.
A jogácsára ezt az elképzelést úgy formálta át, hogy a függő keletkezést a nyolc tudat rendszerének tevékenységekként értelmezte. A jogácsára szerint az üresség két oldala az alany/tudat és a tárgy, ami egymás nélkül nem létezhet. Tehát az üresség ebben az esetben a két oldal egymástól való kölcsönös függése és megjelenése, aminek kiváltó közös oka, hogy tárháztudat (álaja-vidzsnyána) nem tiszta. A jogácsára filozófia értelemben a függő keletkezés alapját képező tudatlanságot (avidja) a tárháztudatban felhalmozódott időtlen karma csírák (bídzsa) képezik.
Története A jógácsára a madhjamaka mellett az indiai mahájána buddhizmus két fő filozófiai iskolája közé tartozik.Jones, Lindsay (Ed. in Chief)(2005). Encyclopedia of Religion. (2. kiadás) 14. kötet; Masaaki, Hattori (Ed.)(1987 & 2005)"Yogācāra": 9897. o. USA: Macmillan Reference. (v.14)
Eredete Masaaki (2005) szerint: "a legelső jógácsára szöveg, a Szandhinirmocsana-szútra szerint Buddha elindította a 'tan kerekét' (Dharmacsakra) háromszor." Így ez a szútra a jógácsára legfőbb tana, amely bevezette a dharma kerekének háromszori megforgatása paradigmát, annak tanaival együtt. A jógácsára szövegeket általánosságban a harmadik forgatás részének tekintik, a kapcsolódó szútrákkal együtt. A jógácsára iskola orientációja nagyjából megegyezik a páli nikáják (gyűjtemények) gondolkodásával.Dan Lusthaus, Buddhist Phenomenology. Routledge, 2002, page 43.
Aszanga és Vaszubandhu bélyegkép|Maitréja bodhiszattva és tanítványai. Gandhára, 3. század.
A jógácsára két legfőbb alakja Aszanga és Vaszubandhu, brahmin féltestvérek voltak. Aszanga éveket töltött intenzív meditációval, amelyek során úgy tartják, hogy gyakran ellátogatott a Tusita mennyországba, hogy tanításokat kapjon Maitréja bodhiszattvától. Úgy tartják, hogy a mennyországokat el lehet érni meditáció révén. Ezekről írt Paramártha, 6. századi indiai buddhista szerzetes.Wayman, Alex. Untying the Knots in Buddhism: Selected Essays. 1997. 213. o.
Aszanga írta meg a jógácsára tanok legfőbb szövegeit, úgy mint a Jógácsárabhúmi-sásztrát, a Mahájána-samgrahát, az Abhidharma-szamuccsaját és egyéb műveket, jóllehet vannak ellentmondások a kínai és a tibeti hagyományokban, hogy mely műveket tulajdonítják neki és melyeket Maitréjának.On Some Aspects of the Doctrines of Maitreya (natha) and the Asanga - Giuseppe Tucci, Calcutta, 1930.
A jógácsára Kelet-Ázsiában bélyegkép|jobbra|Hszuan-cang szobra az Óriás Vadliba pagodában, Hszian, Kína
Az indiai jógácsára szövegek először az 5. században érték el Kínát.Paul, Diana. Philosophy of Mind in Sixth-Century China: Paramartha's Evolution of Consciousness. 1984. 6. o. Ezek között volt Gunabhadra négy füzetes fordítása, a Lankávatára-szútra, amely fontossá vált később a csan buddhizmus számára. A 6. században egy Paramártha nevű indiai szerzetes és fordító terjesztette Kínában a jógácsára tanításokat.Paul, Diana. Philosophy of Mind in Sixth-Century China: Paramartha's Evolution of Consciousness. 1984. 30-32. o. A kelet-ázsiai jógácsára legfontosabb alapítójának mégis Hszüan-cangot tartják, aki 33 éves korában Indiába utazott, hogy azután bő tíz évig tanulmányozza a buddhista tanokat híres mesterek segítségével, és fontos szövegeket ültessen át kínai nyelvre.Liu, JeeLoo. An Introduction to Chinese Philosophy: From Ancient Philosophy to Chinese Buddhism. 2006. 220. o. Hszüan-cang tanítója volt például a Nálanda Egyetem tanára, a 106 éves Sílabhadra.Wei Tat. Cheng Weishi Lun. 1973. 51. o. Hosszú útjáról 657 buddhista szöveggel tért haza Hszüan-cang, köztük a legfontosabb jógácsára szövegekkel, úgy mint a Jógácsárabhúmi-sásztra. A fordításokhoz ezután állami támogatást is kapott.
Ekkor állította össze a "Példázat a csak-tudat tökéletességéről" című művét (Cseng Veisi Lun).Liu, JeeLoo. An Introduction to Chinese Philosophy: From Ancient Philosophy to Chinese Buddhism. 2006. 221. o. Hszüan-cang támogatta a Maitréja bódhiszattva felé mutatott meditációs gyakorlatokat is.Lusthaus, Dan (undated). Quick Overview of the Faxiang School 法相宗. Source: (hozzáférés: 2007. december 12.)
A jógácsára Tibetben alt=Stupa|bélyegkép|Sztúpa Csomonangnál (Ü-Cang, Lhace város, Tibet) – 2007. A jógácsára legelőször Sántaraksita majd Atísa révén került Tibetbe. A nyingmapa is használta a jógácsára szakkifejezéseit (bár nézeteit nem) a végtelen jelenségek jellemzésében (tibeti: རྣམ་གྲངས་མ་ཡིན་པའི་དོན་དམ་, wylie: rnam-grangs ma-yin-pa’i don-dam), amely Dzogcsen (tibeti: རྫོགས་ཆེན་, wylie: rdzogs chen) gyakorlatok végpontja. Emiatt a jógácsára a tibeti buddhizmus szerves részét képezi.
Annak ellenére, hogy Congkapa (akinek a reformjait tekintik a későbbi gelug iskola kezdetének) karrierje elején támogatta a jógácsára nézeteit (főleg a nyolcfajta tudatosság létezését és működését illetően), a későbbi gelug nézet szerint a jógácsára különbözik a madhjamaka logikától a buddhista két igazság tanait illetően.
Jegyzetek
Források Bayer, Achim (2012). Addenda and Corrigenda to The Theory of Karman in the Abhidharmasamuccaya, 2012 Kalupahana, David J. (1992). The Principles of Buddhist Psychology, Delhi, ri Satguru Publications Keenan, John P. (1993). Yogācarā. 203–212. o., Yoshinori, Takeuchi; with Van Bragt, Jan; Heisig, James W.; O'Leary, Joseph S.; Swanson, Paul L.(1993). Buddhist Spirituality: Indian, Southeast Asian, Tibetan, and Early Chinese. New York City: The Crossroad Publishing Company. King, Richard (1998). Vijnaptimatrata and the Abhidharma context of early Yogacara, Asian Philosophy, 8. évfolyam, 1. szám, 5–18. o., http://ccbs.ntu.edu.tw/FULLTEXT/JR-ADM/richard.htm Kochumuttom, Thomas A. (1999). A buddhist Doctrine of Experience, Delhi, Motilal Banarsidass Norbu, Namkhai (2001), The Precious Vase: Instructions on the Base of Santi Maha Sangha. Shang Shung Edizioni. 2. kiadás Park, Sung-bae (1983). Buddhist Faith and Sudden Enlightenment, SUNY Press Shantarakshita & Ju Mipham (2005). The Adornment of the Middle Way A. Sponberg (1979). Dynamic Liberation in Yogacara Buddhism , 2(1), 44–64. o. Stcherbatsky, Theodore (1936). Mathyanta-Vibhanga, "Discource on Discrimination between Middle ans Extremes" Zim, Robert (1995). Basic ideas of Yogacara Buddhism. San Francisco State University. forrás: (hozzáférés: October 18, 2007)
További információk "Early Yogaacaara and Its Relationship with the Madhyamaka School", Richard King, Philosophy East & West, vol. 44 no. 4, October 1994, pp. 659–683. "The mind-only teaching of Ching-ying Hui-Yuan" (subtitle) "An early interpretation of Yogaacaara thought in China", Ming-Wood Liu, Philosophy East & West, vol. 35 no. 4, October 1985, pp. 351–375. Yogacara Buddhism Research Association; articles, bibliographies, and links to other relevant sites A jógácsára filozófiája; ford., bev., jegyz. Tenigl-Takács László; Damaru, Bp., 2009
Kapcsolódó szócikkek Madhjamaka Középút (buddhizmus)
Kategória:Vadzsrajána Kategória:Madhjamaka Kategória:A buddhizmus története Kategória:Mahájána Kategória:Jógácsára