A hinduizmus és a buddhizmus közös eredete Észak-India. A hinduizmus kezdeti nyomai az Indus-völgyi civilizációban található, amely i. e. 2500 és i. e. 1700 között virágzott, míg a buddhizmus az ún. "második urbanizáció" idején, i. e. 500 körül alakult ki. Hasonló nézeteket vallottak, amelyek egymás mellett léteztek a társadalomban, azonban jelentős különbségek is létrejöttek tanaikban.Y. Masih (2000) In : A Comparative Study of Religions, Motilal Banarsidass Publ : Delhi, 18. o.
A buddhizmus nagy jelentőségre tett szert az indiai szubkontinensen Asóka uralkodásakor, azonban a Gupta Birodalom idején hanyatlásnak indult és gyakorlatilag teljesen eltűnt a 11. századra, India egy-két eldugott zugát leszámítva. Indián kívül azonban továbbra is létezett a buddhizmus, amely ma is több kelet-ázsiai ország fő vallása.
Korai történet
Upanisadok Bizonyos buddhista tanítás a korai Upanisadokban szereplő ideákra való válaszként keletkeztek – olykor egyetértőek, máskor kritikusak vagy átértelmezők.Helmuth von Glasenapp, "Vedanta and Buddhism, A Comparative Study" (1950) 1950 Proceedings of the Akademie der Wissenschaften und LiteraturFahlbusch et al. (2008) The Encyclopedia of Christianity: Volume 5: Si-Z 645. o., ford: Geoffrey William Bromiley, Wm. B. Eerdmans Publishing , 978-0-8028-2417-2
A hinduk legkorábbi filozófiai szövege, az Upanisadok buddhizmusra gyakorolt hatásáról rég óta vitatkoznak a tudósok. Míg Radhakrishnan, Oldenberg és Neumann szerint az Upanisadok hatással voltak a buddhista kánonra, addig Eliot és Thomas rámutatott pontokra, amelyekben a buddhizmus ellent mondott az Upanisadoknak. Valamilyen jellegű hatásról lehet ugyan beszélni, azonban az ortodox jellegek nélkül.
Uralkodói támogatás Rengeteg bizonyíték maradt fent arról, hogy a hinduizmus és a buddhizmus is jelentős támogatást kapott az indiai uralkodóktól, függetlenül a saját vallási hovatartozásuktól. A buddhista királyok tisztelték a hindu isteneket és tanítókat és sok buddhista templomot építettek hindu uralkodók idején is.January 2008, VOL. 213, #1 Ez amiatt volt, mert a buddhizmust sohasem tekintették Indiában a hindutól idegen vallásként. Gyakorlatilag a hinduizmus rengeteg irányzata közé sorolták. Kálidásza műve bemutatja a hinduizmus felemelkedését, amely a buddhizmus kárára történt.Hill, Christopher. South Asia: An Environmental History. ABC-CLIO 2008, 35. o. A 8. századra Siva és Visnu váltotta fel Buddhát a királyi púdzsá rituálékban.Morley, Grace. 2005. Indian Sculpture. Roli Books. 28. o.Inden, Ronald. "Ritual, Authority, And Cycle Time in Hindu Kingship." In JF Richards, ed., Kingship and Authority in South Asia. New Delhi: Oxford University Press, 1998, 67 o.Holt, John. The Buddhist Visnu. Columbia University Press, 2004, 12, 15. o.
Összehasonlítás A hinduizmus és a buddhizmus gyökerei közösek, de alapvető tanításaikban és társadalmi szerepükben jelentősen eltérnek egymástól.
A két vallás rendszerezett összehasonlítása: SzempontHinduizmusBuddhizmusAlapítóNincs egyetlen alapítója (ősi, szervesen fejlődő hagyomány).Gautama Sziddhártha (Buddha), az i. e. 6–5. században.IstenképSokszínű (panteista – politeista): Sok isten létezik, de ezek többsége a legfőbb valóság, a Brahman megnyilvánulása.Nem-teista: Nem foglalkozik teremtő istennel; az istenek létezhetnek, de ők is a karma és az újraszületés körforgásának alávetett lények.Legfőbb szent iratokVédák, Upanisadok, Bhagavad-gíta, Mahábhárata, Rámájana.Páli kánon (Tripitaka) és a későbbi mahájána szútrák.A lélek létezéseVan lélek (Átman): Az egyéni lélek halhatatlan, állandó, és a célja az egyesülés a világlélekkel (Brahman).Nincs állandó lélek (Anátman): Nincs állandó, független „én”; az ember csupán folyamatosan változó testi és szellemi energiák halmaza.A végső célMóksa: Megszabadulás az újjászületésekből, a lélek beolvadása vagy örök kapcsolata az istenivel.Nirvána: A vágyak, a gyűlölet és a tévhit kialvása; a szenvedéstől való végleges megszabadulás állapota.KasztrendszerElfogadja: A társadalmat hagyományosan merev kasztokra osztja, amely meghatározza az ember vallási és társadalmi kötelességeit (Dharma).Elveti: Tagadja a kasztrendszer vallási jogosságát; bárki, származástól függetlenül elérheti a megvilágosodást.A világmindenség és az élet alapjaA világot a kozmikus rend (Dharma) és Isten akarata tartja fenn; az anyagi világ (Mája) illúzió.A világot a függő keletkezés (minden mindennel összefügg) irányítja; az élet lényege a szenvedés természete (Dukkha).A megszabadulás útjaJóga és kötelességteljesítés: A tudás (Dnyána), az áhítat (Bhakti), vagy a helyes cselekvés (Karma) útja.A nemes nyolcrétű ösvény: Erkölcsi tisztaság, a tudat uralása (meditáció) és bölcsesség útján.A Karma fogalmaOlyan egyetemes törvény, amely az egyéni lélek (Átman) tetteit és azok következményeit viszi át az új életekbe.Olyan ok-okozati törvény, ahol a szándékos tettek formálják a tudatfolyamatot, de nem egy állandó lélek születik újjá.Papság és intézményA brahminok (papok) kasztja közvetít az emberek és az istenek között, szigorú rituálékon keresztül.A szerzetesi közösség (Szangha) áll a középpontban; a rituáléknál fontosabb az egyéni szellemi gyakorlat.
Hasonlóságok Fogalmak A Buddha a kor értekezéseiben használatos sok terminológiát elfogadott. Azonban ezek közül sok jelentése külön értelmezést kapott a buddhizmusban. Például a Szamannyaphala-szuttában Buddha a "három tudás" (teviddzsa) fogalmát ismerteti, amely a védikus hagyományban a védák ismeretét jelenti, számára viszont ezek nem szövegismeretet jelentettek, hanem dolgokat, amelyeket megtapasztalt. Az igaz "három tudásról" úgy tartják, hogy a megvilágosodás folyamatát képezik, amelyet Buddha elért egy éjszaka alatt.R.F. Gombrich in Paul Williams, ed., "Buddhism: Critical Concepts in Religious studies." Taylor and Francis 2006, 120. o.
A karma (szanszkrit: कर्म, melynek szótöve a kṛ – "tenni") jelentése cselekvés vagy cselekedet, amely gyakran vonatkozik az azt követő eredményre (más néven karma-phala, "cselekvés gyümölcse") is. Több kozmológia filozófiájában gyakran értelmezik az ok és okozat teljes ciklusaként, közöttük a hinduizmus és a buddhizmus is.
A karma a buddhista tanok kulcsfontosságú része, amelyben az egy közvetlen, akaratlagosKamma A Study Guide by Thanissaro Bhikkhu http://www.accesstoinsight.org/lib/study/kamma.html eredménye egy személy szavainak, gondolatainak vagy cselekedeteinek az élete során. A buddhizmust megelőző védikus kultúrában a karma azzal állt összefüggésben, hogy helyesen végezték-e a szertartásokat vagy sem.
A dharma (szanszkrit, dévanágari: धर्म vagy páli dhamma, Devanagari: धम्म) jelentése természetes törvény, valóság vagy kötelesség, amely a spiritualitással és a vallással kapcsolatban annyit jelent, hogy a magasabb igazságot útja. A hinduk a hinduizmust úgy is nevezik, hogy szanátana dharma, melynek jelentése "az örök dharma." Ehhez hasonlóan a buddhizmust úgy is nevezik, hogy "buddhadharma". A dharma általános jelentése különböző filozófiák, hitek és gyakorlatok alapját képezi, amelyek mind Indiában keletkeztek. Ezek közül a négy legfontosabb a hinduizmus, a buddhizmus, a dzsainizmus (dzsaina dharma) és a szikhizmus (szikha dharma). Ezeknek a tanításaik központjában a dharma áll. Azok a lények, akik a dharmával összhangban élnek, azok gyorsabban eljutnak a legvégső igazsághoz (dharma jukam, moksa vagy nirvána – megszabadulás, megvilágosodás). A dharma jelenthet vallási vagy társadalmi kötelezettségeket, helyes magaviseletet, vagy egyéb erényeket.
A buddhaság fogalma is létezett a hindu szövegekben már Gautama Buddha születése előtt. A Vaju Puranában, Daksa, nemes király, buddhának nevezi Sivát."namah suddhaya buddhaya"; 67. o. Cultural History From The Vayu Purana By Devendrakumar Rajaram Patil, Rajaram D. K. Patil
Szimbólumok Mudrá: szimbolikus, érzelmet kifejező kézmozdulat. Buddha megjelenítései szinte mindig valamilyen mudrával történnek. Dharmacsakra: ez a szimbólum, amely szerepel India nemzeti lobogóján és a thai királyi család lobogóján, buddhista szimbólum, amelyet mindkét vallás tagjai használnak. Rudraksa: ez a málá, a buddhista imafüzér, amelyet a követők az imákhoz, recitálásokhoz használnak. Tilaka: sok hindu követő jelöli meg a homlokát tilakkal, amely a harmadik szemet jelöli. Ehhez hasonlít Buddha egyik fizikai jellemzője is. Szvasztika: szent szimbólum, az óramutató járásának megfelelő irányban vagy azzal ellentétesen. Mindkettő előfordul a hinduizmusban és a buddhizmusban is. Buddhát olykor a balra néző szvasztikával ábrázolják a mellkasán vagy a tenyerein.
Gyakorlatok bélyegkép|jobbra|Tibetben az emberek gyakran vésnek mantrákat a sziklákba, hogy jelezzék elkötelezettségüket. A mantra (मन्त्र) egy vallási szótag vagy vers, jellemzően szanszkrit nyelven. Használatuk az azokat használó iskoláktól és filozófiáktól függően eltérő. Elsősorban spirituális csatornaként használják, ugyanis a hangjai vagy rezgései segítik az egyhegyű koncentrációt végző gyakorlót. A vallási szertartásokban arra használták, hogy szerencsét hozzon, megkíméljen a veszedelmektől, stb. A mantrák léteztek már a történelmi védikus vallásban, a zoroasztrizmusbanhttp://tenets.parsizoroastrianism.com/IsthereanysenseinchantingAvestaprayers.pdf és a sramanikus hagyományokban is, ezért megmaradtak a buddhizmusban, a dzsainizmusban és a szikhizmusban is.
A jóga gyakorlatok szorosan kapcsolódnak mind a hinduizmushoz, mind a buddhizmushoz.The Yoga Tradition: its literature, philosophy and practice By Georg Feuerstein. . 111. o. Azonban a két hagyományban eltérő jóga-kifejezéseket használnak.
A hinduizmusban a (klasszikus) nyolcfokú jóga az egyéni léleknek a kozmikus lélekkel való összeolvadásának folyamatára utal, ahogy Patandzsali 400 körül megírt jóga szútráiban is szerepel. A jóga szó a szanszkrit judzs szótőből származik, melynek jelentése: összeköt, egyesít, igába fog. Az egyéni lélek (átman) és az univerzális lélek (Paramátma, Brahman) egyesítésére utal, de vonatkoztatható a test, a tudat és a lélek egyesítésére történő utalásként is.
A tibeti vadzsrajána buddhizmusban a "jóga" kifejezés mindenféle spirituális gyakorlatot jelölhet a tantráktól kezdve (mint például a krija-jóga vagy a csarja-jóga) az 'isten-' és a 'guru-jógákig'. Az Indiából származó Szútrajána és Tantrajána szövegek korai fordítási időszakában Tibetben a legmegfelelőbb 'átruházás' (szanszkrit: jána) az adi-jóga (szanszkrit) volt.
Különbségek A fogalmi hasonlóságok ellenére jelentős különbségek vannak a két vallás között. Nincs bizonyíték arra, hogy a buddhizmusban valaha is azonosult volna a védikus áldozatbemutatásokkal, védikus istenekkel vagy a kasztrendszerrel.Y. Masih (2000) In : A Comparative Study of Religions, Motilal Banarsidass Publ : Delhi, Page 18.
Isten Buddhizmus