Balogd (1899-ig Bologd, ) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése Kassától 15 km-re délkeletre, az Ósva-patak bal partján található.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 3. évezredben is éltek emberek. A 2. és 4. század közötti időszakból pedig 27 fazekas égetőkemence maradványai kerültek elő.
A mai falut 1245-ben „Bolugd” néven említik először. 1562-ben hét portát számláltak a faluban. 1575-ben a király Katai Ferencnek adományozta, később a kassai jezsuiták a birtokosai.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOLOGD. vagy Bolvid. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ tudományi Kintstár, fekszik Kassától két mértföldnyire; ’s a’ Mislei Uradalomhoz tartozik. Határja, ’s vagyonnyai is középszerűek.”
A 19. században vegyes magyar-szlovák lakossága volt, többségben római katolikusok.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bologd, tót-magyar falu, Abauj vgyében, az Ósva mellett: 348 kath., 8 zsidó lak. Földei sikon feküsznek s termékenyek, 3 kerekű malom az Ósva vizén, kása- és kendertörővel. F. u. a tudományi kincstár. Ut. post. Kassa.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Regete-Ruszkától délre van Bologd kisközség 353 magyar és tót lakossal, 59 házzal, mindjárt mellette pedig, a kassa-sátoraljaujhelyi vasút mentén Garbócz-Bogdány, mely Bologdnak is postaállomása és körjegyzői székhelye.”
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
1910-ben 343-an lakták, ebből 234 szlovák, 109 magyar anyanyelvű.
2001-ben 463 lakosából 441 szlovák volt.
2011-ben 559 lakosából 529 szlovák volt.
Nevezetességei Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 15. században épült.
További információk Hivatalos oldal Községinfó Balogd Szlovákia térképén
Jegyzetek
Balogd Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései