1925

Események január 1. Jugoszláviában felfüggesztik a Horvát Parasztpárt (HPP) legalitását, s több vezetőjét ismételten letartóztatják. Magyarországon új vámrendszer lép életbe, amely a háború előttinél lényegesen magasabb vámtételekkel védi a hazai ipart. január 7. – Budapesten Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy és felesége, Lédererné Schwartz Mária („Mici”) brutálisan meggyilkolja Kodelka Ferenc hentesmestert. január 21. – A A nemzetgyűlés köztársasággá nyilvánítja Albániát. január 22. – A Ma Este hetilapban megjelent az első magyar „keresztszórejtvény”, melynek szerzője Kristóf Károly. január 31. – Egert és környékét 5,0-ös erősségű földrengés rázza meg. február 8. – A jugoszláviai választások a kormánypártok szerény győzelmével zárulnak. február 10. – Prágában a drágaság ellen tüntetnek. február 25. – A román ortodox egyház patriarkátussá alakul. február 27. – Adolf Hitler újjáalakítja a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei – NSDAP). március 7. – Elfogadják Albánia alkotmányát. március 27. – A HPP elismeri a szerb–horvát–szlovén – úgynevezett vidovdani – alkotmányt, majd belép a radikálisok vezette kormányba. március 30. – Nyolc napig tartó bányászsztrájk Csehszlovákiában, az ostravai szénvidéken. április 14. – Bolgár kommunista aktivisták megölik Konsztantin Georgiev tábornokot, és sikertelen merényletet követnek el III. Borisz cár ellen. április 16. – Konsztantin Georgiev tábornok temetésén a kommunisták bombamerényletet hajtanak végre a szófiai Szv. Nedela-katedrálisban. A kormány hadiállapotot rendel el. április 23. – Csehszlovák-lengyel likvidációs, döntőbírói és kereskedelmi szerződést írnak alá. április 26. – Németországban az elnökválasztás második fordulójában Paul von Hindenburg győz a szavazatok 48,3%-ával. május 4–12. – A kisantant országok tanácskozása, melyen a Párizs környéki békeszerződések megváltoztathatatlansága mellett foglalnak állást. május 11. – Németországban Paul von Hindenburg felesküszik a birodalom alkotmányára. május 17. – Károlyi Mihály Párizsba költözik és átveszi az Emberi Jogok Ligájának vezetését. május 21–22. – Helyhatósági választások Magyarországon. május 27. – Bulgáriában kivégzik Szv. Nedela-katedrálisbeli merénylet elkövetőit; ez az utolsó nyilvános kivégzés Európában. június 15. – A német birodalmi gazdasági miniszter megszünteti a lengyel szén importját („szénkorlátozás”), mire a lengyel kormány csökkenti a behozatalt Németországból. (Megkezdődik az 1934-ig tartó német-lengyel vámháború, melynek célja, hogy a németek Lengyelországot gazdasági válságba juttassák.) július 7. – A hivatalos állami Husz János-megemlékezések miatt megromlik a viszony a Vatikán és Csehszlovákia között. (Francesco Marmaggi pápai nuncius elhagyja Prágát.) július 16. – A Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban Nikola Pašić új kormányt alakít, amelyben részt vesz a HPP is. (Pavle Radić – a pártelnök, Stjepan Radić unokaöccse – földművelési miniszter, novembertől S. Radić közoktatási miniszter.) július 18. – Megjelenik a Mein Kampf első kiadása. (Az első kötet 10 000 példányban került ki a nyomdából, míg a másodikra 1926 karácsonyáig kellett várni.) július 20. – Olaszország és Jugoszlávia aláírja a nettunói konvenciót. augusztus 6–10. – Károlyi Mihály Bécsben a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) vezetőivel, Kun Bélával és Landler Jenővel tárgyal az együttműködésről. szeptember 11. – Megnyílik Hamburgban a Volksparkstadion. október 12. – Antonín Švehla vezetésével új csehszlovák kormány alakul. (A kormányban szerepet vállal a német kisgazda és a német keresztényszocialista párt is.) október 28. Törökország és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság béke- és barátsági szerződést köt; ezzel véget ér a két ország között 1914 októbere óta fennálló hadiállapot. november 1. Beiktatják Miron Cristeát, a román ortodox egyház első pátriárkáját. november 13. – Lemond hivataláról Władysław Grabski lengyel miniszterelnök. (Helyét gróf Aleksander Skrzyński vette át.) december 1. Londonban aláírják a a Német Birodalom nyugati határainak garantálásáról és a nemzetközi döntőbíráskodásról szóló locarnói egyezményt. Magyarországon megindulnak a rendszeres rádióközvetítések; ekkor tizenhatezer készülék volt az országban. december 19. – A holland rendőrség nyilvánosságra hozza, hogy három magyar férfit letartóztattak hamis pénz birtoklásáért. (Kirobban a frankhamisítási botrány.) december 28. – Elfogadják az elsősorban a német nagybirtok ellen irányuló új földtörvényt Lengyelországban. december 31. – A román Koronatanács elfogadja Károly trónörökös lemondását a trónról, és négy éves fiát, Mihályt nyilvánítja trónörökössé.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1925-ben 1925 a filmművészetben Ebben az évben jegyezteti be Vladimir K. Zworykin a színes tv szabadalmát. Greta Garbo az Amerikai Egyesült Államokba költözik. március – Eizenstein elkezdi a Patyomkin páncélos forgatását. június 13. – Charles Francis Jenkins első szinkronizált, azaz kép és hang egyidejű közvetítésére alkalmas, 48 soros, mechanikus készülékével tíz perces adást közvetít: egy miniatűr, mozgó szélmalom képe volt látható. június 25. – A Warner testvérek a hangtűs eljárást fejlesztik, s ezt vitafonnak nevezik el. augusztus 24. – A magyar népjóléti minisztérium kibocsátja a Filmipari Alapról szóló rendeletét. A forgalmazók minden harmincadik külföldi film után kötelesek egy magyar film forgatását finanszírozni. szeptember 17. – Berlinben megjelenik az első Ufa híradó. Ben-Hur, főszereplő Ramon Novarro The Big Parade, rendező King Vidor, főszereplő John Gilbert és Renée Adorée The Eagle, főszereplő Rudolph Valentino The Freshman, főszereplő Harold Lloyd Go West, főszereplő Buster Keaton The Merry Widow, főszereplő Mae Murray, rendezte Erich von Stroheim Forgács Antal – Az elhagyottak Gaál Béla – Rongyosok 1925 az irodalomban február 20. – A Genius könyvkiadó gondozásában megjelenik Thomas Mann teljessé vált regénye, A varázshegy.Orosz Anett: A varázshegy időtlensége. In.: HVG. XLVII. évfolyam, 2025/35. (2407) szám, 41. oldal, ISSN 1217-9647 József Attila: Nem én kiáltok Babits Mihály: Sziget és tenger Kodolányi János: Szép Zsuzska, Börtön (első regényei)

1925 a jogalkotásban 1925 a légi közlekedésben 1925 a sportban június 27–29. – Megrendezik az első Tour de Hongrie kerékpárversenyt. (Az 510 kilométeres, „háromnapos dunántúli kerékpáros körversenyt” Jerzsabek Károly (MTK) nyerte.) szeptember 11. – Megnyílik Hamburgban a Volksparkstadion. az év folyamán – Milánóban megrendezik az első Birkózó Európa-bajnokságot. (Az első magyar Európa-bajnokok Magyar Armand, Németh Jenő és Keresztes Lajos.) Az MTK nyeri az NB1-et. (Ez a klub 12. bajnoki címe.)

1925 a tudományban február: Raymond Dart Taung 1 számú leletéről írott Nature-beli cikkével több évtizedes tudományos vita indul, megtalálták-e az ember és a majom közti láncszemet; majmok voltak-e az Australopithecusok, vagy emberfélék? 1925 a vasúti közlekedésben 1925 a zenében Székely Zoltán elkészíti a hegedű-zongora átiratot a Bartók: Román népi táncokból. A csodálatos mandarin bemutatója Kölnben.

Születések január 1. Matthew „Stymie” Beard amerikai gyermekszínész († 1981) Sárosi Bálint Széchenyi-díjas magyar népzenekutató († 2022) január 3. – Cselőtei László magyar kertészmérnök, egyetemi tanár († 2012) január 7. – Gerald Durrell természettudós, állatkerti gondozó, író, televíziós műsorkészítő († 1995) január 9. – Lee van Cleef amerikai színész († 1989) január 16. – Inke László Jászai Mari-díjas magyar színész († 1992) január 21. – Vargha Kálmán magyar irodalomtörténész, kritikus, bibliográfus († 1988) január 22. – Klein Éva (Eva Klein) magyar származású svéd sejtbiológus, immunológus, az MTA tagja († 2025) január 26. – Paul Newman Oscar-díjas amerikai színész († 2008) január 29. – Kemény Henrik Kossuth-díjas magyar bábszínész († 2011) február 8. – Jack Lemmon kétszeres Oscar-díjas amerikai színész († 2001) február 10. – Szirtes Ádám Kossuth-díjas magyar színművész († 1989) február 18. – George Kennedy Oscar-díjas amerikai színművész († 2016) február 20. – Robert Altman amerikai filmrendező († 2006) március 6. – Kálmán György Kossuth-díjas magyar színművész († 1989) március 21. – Peter Brook angol színházi és filmrendező († 2022) március 24. – Józsa Tivadar magyar belgyógyász szakorvos, költő, író, szociográfus, műgyűjtő († 2022) március 28. – Csuvik Oszkár magyar vízilabdázó, úszó († 2008) április 4. – Spira György magyar történész († 2007) április 14. – Rod Steiger Oscar-díjas amerikai színész († 2002) április 23. – Rapcsányi László magyar ügyvéd, író, újságíró, szerkesztő († 2013) május 4. – Buzánszky Jenő magyar labdarúgó, a nemzet sportolója († 2015) május 5. – Vlagyimir Fjodorovics Vavilov orosz gitár- és lantművész, zeneszerző († 1973) május 10. – Kardos G. György magyar író († 1997) május 14. Nemeskürty István Széchenyi-díjas magyar író, irodalom-, és filmtörténész († 2015) Júvál Neemán izraeli fizikus és politikus († 2006) május 16. – Novák Ilona olimpiai bajnok úszó († 2019) június 2. – Kiss Sándor Károly (Alexandre Kiss) magyar származású francia jogtudós, a nemzetközi környezetvédelmi jog tudósa, az MTA tagja († 2007) június 3. – Tony Curtis magyar származású amerikai színész († 2010) június 4. – Harag György színész, rendező († 1985) június 11. – Jean-Pierre Chabrol francia író († 2001) június 14. – Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2007) június 20. – Kovács András Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas magyar filmrendező († 2017) június 23. – Oliver Smithies Nobel-díjas angol születésű amerikai genetikus († 2017) június 29. – Giorgio Napolitano olasz politikus, köztársasági elnök († 2023) július 3. – Vitányi Iván magyar szociológus, politikus († 2021) július 5. – Ábel Jakab magyar kenus († 1946) július 6. – Bill Haley amerikai gitáros, énekes, az egyik első rock and roll előadó († 1981) július 9. – Keres Emil Kossuth-díjas magyar színművész († 2016) július 17. – Nagy László, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító († 1978) július 19. – Raksányi Gellért, Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2008) július 22. – Kilián József magyar építőmérnök, egyetemi oktató († 1976) július 28. – Klein György (Georg Klein) magyar származású svéd sejtbiológus, immunológus, esszéíró, az MTA tagja († 2016) augusztus 2. – Vámosi János magyar táncdalénekes († 1997) augusztus 14. – Kemény István magyar szociológus († 2008) augusztus 21. – Géczy Barnabás magyar paleontológus († 2022) augusztus 22. – Keller András nagy-britanniai magyar fizikokémikus, polimerfizikus, az MTA tagja († 1999) augusztus 25. – Giacomo Rossi Stuart olasz színész († 1994) szeptember 8. – Peter Sellers brit színész, komikus († 1980) szeptember 16. – B. B. King bluesgitáros († 2015) szeptember 19. – Abai György építészmérnök († 1974) szeptember 20. – Würtzler Arisztid magyar–amerikai hárfaművész, hárfatanár, zeneszerző († 1997) szeptember 24. – Kovács György hidrológus, vízgazdálkodási mérnök, az MTA tagja († 1988) október 4. – Kállai Ferenc Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2010) október 13. – Margaret Thatcher Nagy-Britannia miniszterelnöke († 2013) október 14. – Kispéter András magyar irodalomtörténész, kritikus († 2009) október 16. – Angela Lansbury angol színésznő († 2022) október 25. – Liska Tibor Széchenyi-díjas közgazdász († 1994) november 7. – Pál Lénárd Kossuth-díjas fizikus, matematikus, az MTA tagja († 2019) november 10. – Richard Burton Golden Globe-díjas brit színész († 1984) november 17. – Rock Hudson Golden Globe-díjas amerikai színész († 1985) november 18. Vavrinecz Béla magyar zeneszerző, karmester, zenei vezető († 2004) Farkas Gizella tízszeres világbajnok asztaliteniszező († 1996) november 20. – Robert F. Kennedy amerikai politikus, igazságügyminiszter († 1968)