thumb|right|210px|Vardhamána, az ahimsza fáklyatartója
Az ahimsza vagy ahinsza/ahinszá (szanszkrit: अहिंसा; IAST: ahimsā, páli: avihimsā) fogalma, azt jelenti, hogy 'nem bántani' vagy 'nem ártani'. A szanszkrit szó töve hiṃs – támadni, hiṃsā: megsebesíteni vagy ártani. Az a-hiṃsā ennek éppen az ellenkezője.Mayton, D. M., & Burrows, C. A. (2012), Psychology of Nonviolence, The Encyclopedia of Peace Psychology, Vol. 1, bekezdések: 713-716 és 720-723, Wiley-Blackwell, Az ahimsza az ind filozófiában és vallásokban azt is jelenti, hogy erőszakmentesség, amely minden érző lényre vonatkozik - beleértve az állatokat is.Bajpai, Shiva (2011). The History of India - From Ancient to Modern Times, Himalayan Academy Publications (Hawaii, USA), ; 8. és 98. o.
Keleti vallások és filozófia
Az ahimszát három fő világvallásban alapvető értéknek tekintik: dzsainizmus, hinduizmus és buddhizmus. Többdimenziós koncepciónak számít,John Arapura in K. R. Sundararajan and Bithika Mukerji Ed. (1997), Hindu spirituality: Postclassical and modern, ; 20. fejezet, 392-417. o. amely azon alapul, hogy minden élőlényben ott van az isteni spirituális energia szikrája, amely miatt bárkit bántani olyan, mintha magunkat bántanánk. Az ahimsza szorosan kapcsolódik ahhoz az elképzeléshez, hogy minden erőszakos cselekedetnek negatív karmikus következményei vannak. Míg a hinduizmus ősi tudósai tökéletesítették az ahimsza elveit, a dzsaina etikus filozófiában egyenesen rendkívüli státuszba emelkedett.Stephen H. Phillips & other authors (2008), in Encyclopedia of Violence, Peace, & Conflict (2. kiadás), , Elsevier Science, 1347–1356, 701-849, 1867. o.Chapple, C. (1990). Nonviolence to animals, earth and self in Asian Traditions (1. fejezet). State University of New York Press (1993)
Az ahimszában foglalt cselekedetekbe beletartoznak egyaránt a test, a szavak és a gondolatok által elkövetett cselekedetek.Kirkwood, W. G. (1989). Truthfulness as a standard for speech in ancient India. Southern Communication Journal, 54(3), 213-234. o.Kaneda, T. (2008). Shanti, peacefulness of mind. C. Eppert & H. Wang (szerk.), Cross cultural studies in curriculum: Eastern thought, educational insights, 171-192. o., , Taylor & Francis A hinduizmus klasszikus művei, mint például a Mahábhárata és a Rámájana, és a modern tudósok egyarántStruckmeyer, F. R. (1971). The" Just War" and the Right of Self-defense. Ethics, 82(1), 48-55. vitatkoznak azzal kapcsolatban, miképp kell alkalmazni az ahimsza elvét, amikor háborúról vagy önvédelemről van szó. Ők úgy nézik, hogy lehetnek kivételes esetek, amikor az általános szabály csak módosult értelemben érvényes. Így alakultak ki olyan nézetek, mint az "igazságos háború" és a "kellő önvédelem".Balkaran, R., & Dorn, A. W. (2012). Violence in the Vālmı̄ki Rāmāyaṇa: Just War Criteria in an Ancient Indian Epic , Journal of the American Academy of Religion, 80(3), 659-690.
Az ind filozófiában igen fontos szerepet kapott a karma törvénye, amely nagy mértékben áthatotta és meghatározta a hindu gondolkodást. A karma törvénye szerint az ember minden egyes cselekedete, amivel környezete felé fordul, egyben meghatározza saját életének alakulását is. A mindenségben lejátszódó jelenségek legrejtettebb történései sem múlnak el nyomtalanul; minden kapcsolatban, összefüggésben áll mindennel. Ez a teljesség törvénye, ami fenntartja a kozmikus rend (rita) harmóniáját, az örök egyensúlyt.Rafael József: A tradicionális jóga rendszere A tett elkerülhetetlenül visszahat a tevőre és okozat-csirákat, ún. szanszkárákat hoz létre. Az ártás, a bántalom, s ennek legsúlyosabb formája, az ölés, minden esetben önös akaratból ered és negatív irányba mutat, tagadása az egyetemesség összetartozásának. Ezért bűn; és a bűnt mindennél jobban jellemzi az elszigetelten önös indíték. Mint igen súlyos vétség, súlyos kihatású szanszkárákat is idéz elő, s ezzel a karmát igen nagy tehertétellel nyomja le. Természetes, hogy az ahimsza szabálya az értelmes, tudatos lényt, az embert teljes mértékben kötelezi, hiszen a karma törvénye is ezen a fokozaton válik nyilvánvalóvá, s csak az emberi létfokozaton lehet mód a karma-kötelék feloldozására is. Az ahimsza törvényével együtt jár a maitrí, a minden élő iránti együttérzés, szeretet. Nemcsak az emberek, hanem a többi élőlény, például az állatok iránt is.Baktay Ervin: A diadalmas jóga
Az ahimsza erkölcsi tiltásának betöltése megteremti a világ külső és az emberi tudat belső békéjének alapját, amely összekapcsolódva a felebaráti szeretettel, kibontja az emberi- és egyben a természeti környezettel együttélés aranyszabályát. Ilyenkor a tudat szemléletében olyan megfordulás következik be, ami megváltoztatja a közfelfogásban meggyökeresedett erkölcsi normákat.
Gandhi Az ahimsza elveinek legnevesebb újkori képviselője Mahátma Gandhi volt.Gandhi, M. (2002). The essential Gandhi: an anthology of his writings on his life, work, and ideas. Random House Digital, Inc. Gandhi ellenzett mindenféle erőszakot, mert „ha úgy tűnik is, hogy hasznos, a haszon csak átmeneti, de a szörnyűség, amit okoz, maradandó.”M. K. Gandhi: Az erkölcsiség vallása Az embernek le kell mondania az erőszak minden formájáról, és ragaszkodjon az igazsághoz, ne engedelmeskedjen igazságtalan törvényeknek. Az Igazság (szatja) követése nem engedi meg az erőszak alkalmazását az ellenféllel szemben. Nézete szerint az ellenfelet inkább türelemmel és szeretettel kell megnyernünk, mert „ami nekünk talán igazságnak tűnik, az ellenfél előtt a szenvedés vállalásával egyértelmű". Gandhi számára az ahimsza a harmadik cselekvési lehetőség a gyávaság és az erőszak mellett: "Hiszek abban, hogy ha csak a gyávaság és az erőszak között lehet választani, akkor az erőszakot javasolnám. ... De hiszek abban, hogy az erőszakmentesség végtelenül felsőbbrendűbb az erőszaknál, a megbocsátás jobb, mint a büntetés."
Az ahimsza kifinomult formái Az ahimsza elvét az is megszegi, aki megvetést mutat a másik ember iránt, aki bárkivel szemben oktalanul ellenszenvet vagy előítéletet érez, aki másra rosszallóan tekint, aki más embert gyűlöl, aki mást kihasznál, aki másokról rosszat mond, aki rágalmaz vagy becsmérel másokat, akinek gyűlölködő gondolatati vannak, aki hazudik, vagy aki más embert bármely egyéb módon bántalmaz.Srí Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz: Ahinszá, 2014
Minden durva, nyers beszéd himsza ('ártás'). Durva szavakkal szólni koldushoz, szomszédhoz, az utca emberéhez, munkatárshoz, beosztottakhoz, élettársunkhoz: himsza. Mások érzéseinek megsértése a viselkedésünkkel, arckifejezésünkkel, a hanghordozásunkkal vagy rosszindulatú szavakkal, szintén himsza. A lenéző hozzáállás vagy a másik emberrel szembeni szándékos udvariatlanság nem más, mint öncélú himsza. Ha nem segítünk mások fájdalmának megszüntetésében, vagy ha nem fordulunk figyelemmel a rászoruló felé, az szintén egyfajta himsza. Ez a mulasztás bűne. Az ahimsza elve alapján óvakodnunk kell a durvaság minden formájától, legyen az közvetlen vagy közvetett, pozitív vagy negatív, azonnali vagy késleltetett.
Kapcsolódó szócikkek Felebaráti szeretet Erőszakmentesség Jóga-szútrák Jama Szanszkrit szójegyzék Pacifizmus Karuná Veganizmus
Jegyzetek
Bibliográfia
Bartholomeusz, Tessa In Defense of Dharma. Routledge Curzon, 2002 Jindal, K.B.: An epitome of Jainism, New Delhi, 1988 Laidlaw, James: Riches and Renunciation. Religion, economy, and society among the Jains, Oxford, 1995 Lamotte, Etienne: History of Indian Buddhism from the Origins to the Śaka Era, Louvain-la-Neuve, 1988 Mohandas Karamchand Gandhi: Manas: History and Politics, 2 October 1869 – 30 January 1948 Sarao, K.T.S.: The Origin and Nature of Ancient Indian Buddhism, Delhi, 1989 Schmidt, Hanns Peter: The Origin of Ahimsa, in: Mélanges d'Indianisme à la mémoire de Louis Renou, Paris, 1968 Tähtinen, Unto: Ahimsa. Non-Violence in Indian Tradition, London, 1976
Kategória:Buddhista filozófia Kategória:Hinduizmus Kategória:Dzsainizmus