bélyegkép|jobbra|A Vat Phra Szingh főtemplomának teteje és csúcsdíszei Csiangmaj városban A thaiföldi templomokat úgy nevezik, hogy "vat", amely a páli váta szóból ered, amelynek jelentése "elkerített terület", utalva a templomkolostorok kerítéseire, amelyek a laikus és az egyházi világokat választják szét.

Vat építészet bélyegkép|jobbra|Vat Csiang Man, balról jobbra: az uboszot, a ho trai és a csedi. jobbra|bélyegkép|A bangkoki Ratcsabophit templomot körbevevő kamphaeng kaeo (kristályfal) A thaiföldi kolostortemplomok építészete több változáson esett át a történelem során. Annak ellenére, hogy sokféle elrendezésben és stílusban jelennek meg, mégis ugyanazon fő szempontokhoz igazodnak.

Néhány kivételt leszámítva, a thai templomoknak két fő részből állnak: phutthavat és szangkhavat.

Phutthavat A phutthavat (thai: พุทธาวาส) a Buddhának szentelt terület, amely általában több épületből tevődik össze: csedi (เจดีย์) – vagy más néven sztúpa, amely leggyakrabban egy harang alakú torony, amelyet gyakran borítanak aranylevelekkel és amelybe rendszerint elhelyeznek egy ereklyetermet is. prang (ปรางค์) – a khmer típusú templomtornyok thai változata, főleg a Szukhotaj és az Ajutthaja korokból származó templomoknál. uboszot agy bot (อุโบสถ vagy โบสถ์) – a vatok legszentebb területe, a rendfelvételi terem, amelynek szent területét nyolc szema kő (Paj szema, ใบเสมา) jelöli. vihan (วิหาร) – a thai templomokban ezekben találhatóak az ereklye termek, ahol a főbb Buddha-szobrok (Buddharúpa) állnak. Ez a szerzetesek (bhikkhuk és bhikkhunik) és a világi emberek gyülekezőterme is egyben. mondop (มณฑป) – egy specifikus tér vagy kereszt alakú épület vagy szentély, amelynek a thai templomépítészetben olykor spirális teteje van. Ez egy szertartásos szerkezeti forma, amelyet különböző épületekhez szoktak használni. Lehetnek benne ereklyék, szent szövegek vagy sírhelyek is. A khmer vagy indiai templomok mandapáival ellentétben, amelyek egy nagyobb szerkezet részei, a thai mondop egy szabadon álló, önálló egység. ho trai (หอไตร) – a templom könyvtár vagy irattár, amelyben a szent Tipitaka szövegek találhatók. Olykor mondop formában, kockaalakban épültek és a piramisszerű tetőzetet oszlopok tartják. szala (ศาลา) – árnyékot adó, nyitott pavilon, amely pihenésre szolgál. szala kan parian (ศาลาการเปรียญ) – egy nagy nyitott terem, ahol a világi emberek vallásos tanításokat kaphatnak és szertartásokon vehetnek részt. Itt tartják a délutáni imádkozásokat is. Szó szerinti jelentése: "terem, amelyben a szerzetesek tanulnak a vizsgára". ho rakhang (หอระฆัง) – a harangtorony a szerzetesek reggeli ébresztésére szolgál illetve a reggeli és esti szertartások jelzésére. phra rabiang (พระระเบียง) – előfordul, hogy a szent belső udvart perisztülion veszi körbe. a phuttavat területhez tartozhatnak egyéb épületek is, mint például iskola vagy égetőkemence is. Az épületek gyakran gazdagon díszítettek olyan elemekkel, mint például a csofák.

Szangkhavat A szangkhavat (สังฆาวาส) a szerzetesek élőhelyét jelenti. Ez szintén a templomkomplexumot körülvevő falon belül helyezkedik el. A szangkhavat területén a következő épületek szerepelhetnek: Kuti (กุฏิ) – eredetileg egy cölöpökre épült kis ház volt és egy szerzetes lakhelyeként szolgált, meghatározott méretben (4.013 x 2.343 méter). A modern kutik ma már lakóházakká nőttek, amelyben kis szobák vannak a szerzetesek részére. 'ho rakhang' – a szangkhavat területén is állhat harangtorony, sőt 'szala kan parian', azaz szertartási terem is. egyéb épületek: a konyha és a tisztálkodó helyiségek is a szangkhavat területén vannak.

Templom elemek Tetőformák A thai templomok fontos része a több szintes díszített tetőszerkezet, amelyek nem funkcionálisak, csupán esztétikai szerepük van. Legtöbbször két-három szintet alkalmaznak, de egyes királyi templomnak akár négy tetőszintje is lehet. Mivel a templomok termei méretesek, ezért a fölöttük lévő tetőszerkezet hatalmas, amelyet úgy kecsesítenek, hogy a legalsó tetőszint a legnagyobb és a fölötte lévő szintek egyre kisebbek. Gyakori a szinten belüli tetőtörés is, amellyel tovább javítják a tetőszerkezet légies megjelenését. A északi templomok esetében nagyobb a tető felülete ugyanis mélyebben leszalad a föld irányába, eltakarva az épület oldalfalainak nagyobb részét. Az alacsonyabb tetőemeletek előrenyúlnak a bejárat irányába. Az ország középső területein kevésbé nyúlik túl a tető a ház oromzatán.

Tetővégződések

A legtöbb díszítést a tető hosszú és vékony oromzathoz rögzítik. A díszes szerkezet helyi elnevezése a lamjong. a lamjong alakja hullámos, amely a mitológiai kígyóisteneket (nágák) szimbolizálja. A pengeszerű kitüremkedés neve paj raka, amely a nágák uszonyait, valamint a garuda lények (félig ember, félig madár) tollait jelképezi. Az alatt lévő végződés a hang hong, amely általában felfelé fordított nága fejre emlékeztet, amelyet ábrázolhatnak lángszerűen vagy több fejjel. A többemeletes vagy több-törésű tetőkön elhelyezett hang hong végződések megegyeznek minden szakasz alján. A lamjong legtetejére hatalmas faragott díszt helyeznek, ún. csofát, amely madárcsőrre emlékeztet és esetleg a garudákat jelképezi.

Népszerű ikonok A 10. század során a thai théraváda buddhizmus és a hinduizmus keveredtek és a thai ikonográfiába bekerültek hindu elemek is. A legnépszerűbb alakok közé tartozott a négykarú Visnu, a garuda, a nyolckarú Siva, az elefántfejű Ganésa, a kígyó vagy sárkányszerű nágák és az óriásokat elűző Jaksa.

Kapcsolódó szócikkek jobbra|bélyegkép|Vat Szi Csum, Szukhothaj Történelmi Park

Buddha-ábrázolások Gautama Buddha ikonográfiája Laoszban és Thaiföldön Buddha ábrázolása Thaiföldön

Szobrok és díszek: istenek, démonok és mitológiai lények Apszara Eravan Ganésa Garuda Hanuman Indra Kinnara Kirtimukha Nága Ráma Ravana Siva Visnu Jaksa

Építészeti elemek Csofa

Általános Thaiföld művészete Buddhista templomok Thaiföldön Buddhizmus Thaiföldön Meru-hegy

Jegyzetek

Források

További információk Discovery Channel by Scott Rutherford, "Insight Guides: Thailand.", APA Publications GmbH & Co., 2004 Discovery Channel by Steve Van Beek, "Insight Pocket Guide: Thailand.", APA Publications GmbH & Co., 2004 Maria Grazia Casella and Paola Piacco, "Thailand: Nature and Wonders.", Asia Books Co,.Ltd., 2004 John Hoskin and Gerald Cubitt, "This is Thailand.", Asia Books Co.,Ltd., 2003 Thai művészet: építészet Thai templomok Thai történetek Thai építészet Buddhista művészet: építészet Pt.1

Kategória:Buddhizmus Thaiföldön Kategória:Buddhista építészet Kategória:Építészet országok szerint