Gornje Raštane falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Sveti Filip i Jakovhoz tartozik.
Fekvése Zárától légvonalban 19 km-re, közúton 24 km-re délkeletre, Biogradtól légvonalban 10 km-re, közúton 14 km-re északra, Dalmácia északi részén, Ravni kotar egy termékeny völgyében fekszik.
Története Raštane nevét egykoron sűrű tölgyesekkel (horvátul „hrast”) benőtt határáról kapta. Az írásos források 1240-ben említik először,Opcina-svfilipjakov.hr:Raštane Donje majd 1349-ben, 1385-ben, 1387-ben és 1513-ban is „Hrašćane” néven említik.Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Gorica-Raštane A horvát Kačić nemzetség birtoka volt, majd a Glamočan és Ramljan családoké. A középkorban Szent György templomának saját plébánosa volt, akit 1446-ban említenek. A templomot valószínűleg a török háborúk során rombolták le. A település ekkor teljesen elnéptelenedett, plébánosát 1532-ben említik utoljára Stjepan Jusić személyében. A kandiai háborút (1669) követően, majd a karlócai béke (1699] után főként Bukovicáról és a Murter-szigetről érkezett családokkal telepítették be.Opcina-svfilipjakov.hr:Raštrane Gornje A 17. századtól a goricai plébániához tartozott. A település 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1880-ban 137, 1910-ben 41 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után horvát csapatok vonultak be a településre, amely ezzel visszatért Horvátországhoz. A településnek 2011-ben 456 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak.
Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 137 91 26 41 0 0 384 476 596 593 503 591 469 456
Nevezetességei A raštanei mezőn találhatók az 1446-ban említett és a török korban lerombolt középkori Szent György plébániatemplom romjai. Viternici nevű településrészétől nem messze a Bojan-kút mellett egy ismeretlen titulusú templom állt. Ugyancsak egy ismeretlen templom volt Tičevo mellett a Crkvina nevű helyen is. Ezen kívül Tičevón feltártak egy két méter mély, szűk üreget is, mely egykor valószínűleg élelmiszer tárolására szolgált. Jarugánál egy ókori hamvasztásos sír került elő említésre méltó tárgyi mellékletekkel, melyeket ma a zárai és biogradi múzeumokban őriznek.
További információk Sveti Filip i Jakov község hivatalos oldala A község információs oldala A zárai érsekség honlapja
Jegyzetek
Kategória:Zára megye települései