A passaici Szent István római katolikus magyar templom az Amerikai Egyesült Államok keleti partjának egyetlen, a mai napig fennmaradt, önálló (más plébániától nem függő), magyar nyelvű római katolikus egyházközsége.http://www.hungariancatholicmission.com/faith/h_hungariancatholicchurches-us.htm 1902. december 24-én kelt alapító okiratával John Joseph O’Connor akkori newarki püspök alapította. - 8. oldal Az egyházközség nyelve magyar és angol, minden vasárnap magyar és angol nyelvű szentmisét is bemutatnak templomában. A liturgiákat 2018 óta a Váci egyházmegye papja, Balogh László végzi, plébánosként.

1880-ban tömegesen vándoroltak ki emberek Magyarországról az Egyesült Államokba (letelepülés, vagy csak munkavégzés céljából). Ez a tendencia 1905 és 1907 között tetőzött, majd az első világháború kezdetéig csökkent. Magyarországról (illetve az Osztrák–Magyar Monarchia államainak Magyarországhoz tartozó államaiból) az Egyesült Államokba fő érkezett, többségében 30 év alattiak, elsődlegesen az agrárszektorból, s ebből a tömegből 1,2–1,3 millió fő maradt az Egyesült Államokban.

A kor szokásainak (és a praktikumnak) megfelelően a kivándoroltak nagy része nyelvi tömbökben telepedett le. Így létezett New York-i magyar negyed, valamint a kor magyarságának jelentős települése volt (s bizonyos szempontból a mai napig az) a New Jersey állambeli Passaic. Passaic könnyűiparával vonzó célt jelentett a kivándorló magyaroknak, ahol rövid időn belül megteremtették azokat a szolgáltatásokat, amelyek a kivándorolt magyarokat az óhazára emlékeztették. Újságot, kávéházat, saját bankot, magyar (vagy magyar jellegű) termékeket árusító boltot hoztak létre.Vö.: - Hajnal c. újság hirdetési felületei Az igény viszont arra is felmerült, hogy lelki kérdésekben is lehessen hova fordulni. Éppen ezt ismerte fel sok magyarországi püspök, amikor engedélyezte több papjának az Egyesült Államokba való kivándorlását. Miklósházy Attila püspök gyűjtése szerint a huszadik században nagyságrendileg ötszáz pap érkezett az Egyesült Államokba Magyarországról. Az egyik első Amerikába kiérkező lelkipásztor Böhm Károly volt, akinek hatása jól megfigyelhető a huszadik század elejének lelkipásztori munkájában. Elvei szerint építeni kellett templomot, iskolát, valamint újságot indítani. Az ő hatása alatt indult el és virágzott fel az egyházi élet Passaicban is.

Története Az építkezés évtizede

1883-ban a szlovák és magyar katolikusok kezdeményezésére közösen épült fel Passaicban, a mai Szent István-templomtól néhány utcányira a Mária Mennybemenetele temploma, de a két nemzet között hamarosan ellentétek merültek fel, ezért döntés született arról, hogy a magyar hívek a helyi püspökhöz fordulnak, magyar papot kérve tőle. - Templomtörténet Ez 1902 decemberében valósult meg, amikor John Joseph O’Connor newarki püspök kinevezte Rev.Angol nyelvterületen az áldozópapok neve elé helyezik a Rev., azaz Reverend jelzést, amely a magyar Ft., azaz Főtisztelendőnek felel meg. Messerschmiedt Géza atyát - Messerschmiedt Géza a passaici Szent István római katolikus magyar egyházközség első plébánosává. Az első esküvőt 1903. január 18-án tartották, amikor Molnár Károly (Söréd, Fejér vármegye) és Krivda Mária (Szina, Abaúj vármegye) fogadott örök hűséget. Az első halott Schuster Teréz volt, aki az év december 21-én, 50 éves korában hunyt el, és karácsony vigíliáján adták vissza a megszentelt földnek. - 21. oldal bélyeg|bal|255px|Esküvői emléklap – 1904

A templom építése 1903 tavaszán kezdődött meg, az alapkő ünnepélyes megszentelésére 1903. július 21-én került sor. - 22. oldal A templomot 1904. augusztus 21-én szentelte fel John Joseph O’Connor newarki megyés püspök.

Bár a templom építése 1904-ben befejeződött, a nehézségek nem szűntek meg. A templom építése után 76 ezer dollár (2015-ös összegre átszámítva ez nagyjából 2 millió dollár lenne) adósság maradt. A sok nehézség mellett a plébános saját újságot is szerkesztett, amelynek a Hajnal címet adta, s két évfolyamot ért meg. - A Hajnal összes száma az Egyházközség honlapján. A folyamatos anyagi problémák, valamint az egyházközség egyes tagjainak hozzáállása, illetve feljelentése felőrölte a templomot építtető Messerschmiedt Géza egészségét, így 1911-ben elhagyta Passaicot, majd röviddel később meg is halt. - Messerchmiedt Géza

Pangás, majd felemelkedés bélyegkép|189px|A templom a húszas években Messerschmiedt atya után két lelkipásztor volt rövid ideig az egyházközség vezetője, Rev. Schimkó János, - Schimkó János illetve őt követően Rev. Kovács Lajos. - Kovács Lajos Az anyagi problémák az ő erejüket is meghaladták, így rövid idő után távoztak az egyházközségtől. 1915-ben Marczinkó József - Marczinkó József tisztelendő úr érkezett Passaicba, és a Szent István-templom plébánosaként szolgált tizenhét esztendeig. Az első világháború megpróbáltatásain és a nagy gazdasági világválság kezdeti évein ő vezette át az egyházközséget. A válság nemcsak a várost, hanem a plébániát is keményen sújtotta. Az anyagi romlásból nehezen lehetett talpra állni, s megvalósítani az egyházközség fejlesztésének következő lépését: az egyházközségi iskolát. Ez az ő idejében még nem valósulhatott meg, de sikerült megteremtenie azt az anyagi biztonságot, amely az addig hitelcsapdába került egyházközséget gazdaságilag egyenes helyzetbe hozta.

Marczinkó atya távozása után, 1932-ben egy esztendeig Raile Jakab (James Raile) - James Raile volt a plébános. Rövid tartózkodása alatt felismerte annak fontosságát, hogy legyen megfelelő hely, ahol a hívek társadalmi életet is élhetnek. Addig erre a célra a templom alatti katakombaszerű helyiséget használták. Nappal hitoktatás folyt itt, esténként különféle klubok összejövetelei, vasár- és ünnepnapokon pedig a felnőttek és idősek rendezvényei. Raile atya engedélyt kapott Newark püspökétől egy különálló, nagy és korszerű helyiség építésére. A templom mögötti Market Streeten lévő düledező vasöntödét megvásárolták, hogy helyére építsék az új auditórium faépületét. A munka azonban abbamaradt, mert a jezsuita atyákat – így Ft. Railet is – hazarendelték Magyarországra.

„Az utolsó patriarcha”

Gáspár János - Gáspár János atya 1933-ban vette át az egyházközség vezetését. Időszaka alatt épült meg a magyar iskola épülete, majd 1945-ben a templomot felújították, s 1950-ben felépült a ma is használt plébániaépület. - Évről-évre Az egyházközségnél 1940-ben látogatást tett Habsburg Ottó. - 30 oldal bélyeg|bal|Habsburg Ottó látogatása Passaicban, 1940-ben Az egyházközség 1952-ben ülte fennállásának 50. évfordulóját. Az év májusában tűz ütött ki a templom padlójában, a bal oldali padok alatt. A tűzoltók színültig töltötték a pincét vízzel, de hiába, a víz nem érte el a tüzet, fel kellett hasítani a padlót a padok alatt. Hónapokon keresztül az iskola dísztermében tartották a szentmisét, mialatt a templom helyreállítása folyt.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc után az egyházközség Gáspár atya vezetésével több mint 120 menekült családot fogadott be. A forradalom megrázta az amerikai magyarokat is, és példátlan segítőkészséggel fogadták a menekülteket. Anyagi segítségben, biztatásban, jó szóban nem volt hiány. A magyar református egyházzal együttműködve sok magyar családnak nyújtottak ideiglenes otthont egy, a Gregory Avenue-n erre a célra berendezett házban. Az egyházközség 1957-ben , majd még dollárt, valamint kb. 6500 kg ruhaneműt küldött Ausztriába, a határmenti egyházközségeknek, hogy a kimenekülő magyaroknak támogatást nyújtson.

1958-ban, a sok nehézség ellenére, új harangot szenteltek a Szent István templomban, az úgynevezett „Szabadság harangot”. Ezzel teljesült az alapító plébánosnak, Rev. Messerschmiedt Gézának az álma, hogy legyen egy harmadik harangja is a templomnak. - 31. oldal Gáspár atya 1963. február 21-én hirtelen hunyt el, halála mély gyászba borította az egész egyházközséget.

A XX. század második fele – a megpróbáltatások évtizedei Rev. Dunay Antal Gáspár János atya munkáját, szeretett egyházközségének vezetését, 1963 tavaszán Rev. Dunay Antal - Dunai Antal vette át. Amikor a városi hatóságok az iskolaépület egyik részét lebontásra ítélték, hogy a tanítást ne kelljen félbeszakítani a renoválás ideje alatt, Dunay atya elintézte, hogy a gyermekeket ideiglenesen áthelyezzék a Magyar Református Egyház épületébe. Dr. Komjáthy Aladár református tiszteletes szívesen a tanulók rendelkezésére bocsátotta a Kálvin-termet. Közben Dunay atya egy bizottságot nevezett ki, hogy az javaslatokat tegyen az iskolában szükséges átalakításokra. Ezek alapján indult meg egy tágas, új épületszárny kialakítása. Az iskola építési alapjára megindult gyűjtés olyan sikeres volt, hogy az építkezésre és az öreg épület renoválására szükséges teljes egészében fedezte. Dunay atya kezdeményezésére jutottak fontos szerephez a világiak az egyházközség életében. Sok új felolvasót toborzott és több mint 20 áldoztatót képezett ki.

Mindszenty bíboros látogatása Mindszenty József bíboros, hercegprímás 1974-ben az Egyesült Államokban tett lelkipásztori útja folyamán május 19-én kereste fel a passaici Szent István magyar templomot.http://www.ppek.hu/konyvek/Mindszenty_Jozsef_fopasztori_latogatasa_Passaicon_%28USA%29_1974_majus_19_1.doc Az akkori plébános, Dunay Antal 1945 után kifejezetten Mindszenty József utasítására hagyta el Magyarországot. A látogatás során a főpásztor ünnepélyes nagymisét tartott, majd a szomszéd utcai magyar református egyház gyülekezetét látogatta meg és üdvözlő beszédet mondott a templomukban. Délután meglátogatta és megáldotta Rev. Gáspár János sírhelyét, (aki Zalaegerszegen káplánja volt), utána a cserkészeket szemlélte meg a garfieldi cserkészházban.

Az új viszonyok között Dunay Antal atya betegségének végső időszakában mint kisegítő, majd halála után 1977 második felében Rev. John J. Cuscack C.M. - John J. Cuscack C.M vette át a plébániát mint adminisztrátor. Ő korábban hat évig volt az egyházközség káplánja. Megszervezte a magyar nyelvű helyettesítést. (Főleg Szabó Szerén OFM mondta a magyar miséket.) 1978-ban érkezett a templomba Rev. Török Béla, - Török Béla aki 1978 és 1990 között volt a Szent István-templom plébánosa. Ebben az időben változtak meg a plébánia körüli település demográfiai viszonyai, aminek következtében sok hívő hagyta el a plébániát. Török Béla plébánossága alatt végezték a templom külső felújítását és a templom belső festését a tartalék anyagi alap felhasználásával. Ugyanabban az időben az egyházközségnek újabb megpróbáltatást kellett kiállnia: 1987 júniusában az auditórium kiégett és használhatatlanná vált a tűz és a víz okozta károk következtében, a felújítás egészen 1990-ig elhúzódott.

1989. szeptember 28-án fogadott első ízben az egyházközség hivatalban lévő magyarországi főpapot, Paskai László bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek személyében. Rev. Török Béla nyugállományba vonulása után, 1990. október 7. és 2007 júniusa között Mustos István piarista szerzetespap - Mustos István SP. lett a plébános, akit Frank Rodimer patersoni megyés püspök és Miklósházy Attila, a külföldi magyarok püspöke iktatott be plébánosnak. Az ő szolgálata alatt elkezdték a templom halaszthatatlan felújítását, de azt már utódja fejezte be.

Napjainkban