Az iskolai szegregáció (latin segrego = elkülönít, elválaszt, eltávolít, elvon) lényege, hogy különböző származású, szociális hátterű, vallású, anyanyelvű diákokat elkülönítve oktatnak. Ennek többféle oka lehet: a lakóhelyi elkülönülés és a területi alapon szerveződő oktatás kettőse, vagy eltérő nyelvhasználat (ha az adott csoporthoz tartozó gyermekek/diákok anyanyelve eltér a többségi intézményben használt oktatási nyelvtől). Az is előfordulhat, hogy a többséghez viszonyítva alacsonyabb fejlettségi szintet tulajdonítanak nekik, vagy pedig azt gondolják, hogy akadályozzák a többi gyerek előrehaladását.Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris kiadó, 1997
Magyarországon Az elkülönítés arányai Az oktatási szegregáció fogalma Magyarországon elsősorban a roma gyerekek elkülönítésével kapcsolatban merül fel. A strukturális rasszizmus egyik példája az oktatási rendszeren belüli szegregáció. A cigány és nem cigány gyerekek iskolai elkülönítése az 1990-es évektől kezdődően, majd különösen a 2010-es években fokozatosan erősödött Magyarországon, és mára az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően hátrányos helyzetbe kerültek.Kende Ágnes - Döbbenetes mértékű iskolai szegregációra világít rá egy friss ombudsmani jelentés (qubit.hu, 2025.11.04.)Czene Gábor - Elkészült a jelentés, Magyarországon csak növelik a szegregációt az egyházi iskolák, ráadásul nem kicsit, nagyon (Népszava, 2025.11.07.) Az alapkészségek elsajátítását biztosító korábbi kisegítő iskolák funkcióját 2012-től kezdve a szegregátumok tanodái vették át.
Az ország általános iskoláiban 2002-ben legalább 3000 roma többségű osztály volt, legalább 1200-ba csak romák jártak. Az 1980-as évek elején 150 ilyen osztályt tartottak számon.Havas-Kemény-Liskó 2002. A roma tanulók aránya a teljes általános iskolás népességben időközben nagyjából a duplájára nőtt, a cigányosztályok száma viszont a nyolcszorosára.
Az általános iskolákban nagyjából minden harmadik roma tanulót oktatnak szélsőségesen szegregált körülmények között, vagyis külön bejáratú épületrészekben, vagy külön tantermekben, esetleg eltérő étkeztetési időpontokkal, külön mosdó használatra kötelezve őket.Havas Gábor: Esélyegyenlőség, deszegregáció. In: Fazekas-Köllő-Varga szerk.:Zöld Könyv a magyar közoktatás megújulásáért. Ecostat Budapest 2008.121-139. A külön osztályok működtetése mellett az elkülönítés további módjai a magántanulóvá minősítés és a sajátos nevelési igényű (wikilink), gyógypedagógiai osztályok létrehozása.
2004-ben a teljes általános iskolás népesség 3,6%-a tanult ilyen osztályokban. A roma általános iskolások körében a kutatási eredményekHavas Gábor – Liskó Ilona: Óvodától a szakmáig. Oktatáskutató Intézet–Új Mandátum Kiadó, Budapest.2006. és Kemény István és Janky Béla 2003. évi országos reprezentatív vizsgálataJanky-Kemény-Lengyel: A magyarországi cigányság 1971-2003.Gondolat Kiadói Kör, 2005. alapján az arány legalább 15%-ra tehető.
A sajátos nevelési igényűvé minősítés magas arányaiban jelentős szerepet játszanak a fenntartói és intézményi finanszírozási érdekek. Az ebbe a kategóriába sorolt tanulók után ugyanis két és félszer magasabb összegű normatív költségvetési hozzájárulást kapnak az iskolák. Az esetek túlnyomó többségében ez a plusz beolvad az iskola költségvetésébe: vagy nem az érintett gyermekekre fordítják, vagy kizárólag az elkülönítés többletköltségeinek (pl. lényegesen kisebb létszámú osztályok működtetése) a fedezését szolgálja. A gyógypedagógiai tagozatot is működtető általános iskolák 93,4%-ában történt ez így.Havas i. m. 2004. Az intézmények 30,4%-ában a tantestület egyetlen tagja sem rendelkezett gyógypedagógus végzettséggel, és az érintett iskolák 27,2%-ában a jogszabályban megengedettnél több osztályt tanítottak összevontan.Uo.
Roma gyerekek sajátos nevelési igényűvé minősítése Egy 2001-es kísérlet alkalmával sajátos nevelési igényűvé minősített, elkülönítetten tanuló, roma származású gyerekeket hónapokig teszteltek és a vizsgálat során kiderült, hogy a 29 fős, másodikos osztály 86%-a (25 fő) probléma nélkül tudja teljesíteni a normál tantervű oktatásban részesülő, párhuzamos osztállyal szemben támasztott követelményeket. Ugyanezen kutatás kapcsán 129 roma szülővel mélyinterjúkat készítettek, melyekből kiderült, hogy a szülők tudják, hogy az iskolában megkülönböztetik a gyerekeiket, és hogy nem kapnak megfelelő felkészítést a továbbtanulásukhoz, és szeretnék, ha gyermekeik ugyanolyan minőségű tananyaghoz és pedagógiai segítséghez jutnának, mint nem roma társaik.
Az iskolai lemorzsolódás és a szegregáció viszonya Azok között a roma és nem roma tanulók között, akiknek a 8. évfolyamon mért eredményei nem különböztek egymástól, és az általános iskolában osztálytársai is voltak egymásnak, 16%-kal kisebb a lemorzsolódási esélykülönbség, mint a szegregált osztályokból kikerülő diákok esetében. A nem roma fiatalok 9%-a, roma diákok közül pedig majdnem minden második (48%) zárja sikertelenül középiskolai pályafutását. A társadalmi elszigeteltség különböző formái tehát nagyon jelentősen növelik a lemorzsolódás esélyét.http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1407.pdf|Hajdu-Kertesi-Kézdi:Roma fiatalok a középiskolában.Beszámoló a Tárki Életpálya-felvételének 2006 és 2012 közötti hullámaiból.2014. Mindezek ellenére egy 2013-as közvélemény kutatás szerint megjelent közvélemény kutatás adatai szerint a pedagógusok és a lakosság döntő többsége is híve a roma és nem roma gyermekek közötti korai szelekciónak.http://www.hazaeshaladas.hu/ftp/oktatas_kutatas_lj_tarki_kozvelemeny-kutatasok.pdf Lannert Judit: TÁRKI-közvéleménykutatás az oktatás területén a lakosság és a pedagógusok körében 2013.
Antiszegregációs oktatáspolitika Magyarországon 2002 és 2010 között a magyar oktatáspolitika egyik kiemelt területe volt az oktatási integráció és az „álfogyatékosság”, a fogyatékossá minősítéssel való visszaélések visszaszorítása. Mégis, a gyöngyöspatai eset kapcsán elmondható, és erről jogerős birói végzés született, hogy ebben a városban, 2004 és 2011 között különválasztották a rosszabb képességű gyerekeket a többiektől megvalósitották a különoktatást.
A 2010 utáni oktatáspolitika szakított az integrációs oktatáspolitikával. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt vezetője (korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkára) azt az álláspontot hangsúlyozta, hogy bizonyos esetekben a „szeretetteljes elkülönítés” a hatékony megoldás.
Az elmúlt tíz évben a helyzet nem mutatott jelentős javulást. 2018–2019-ben egy országos, stratégiai jelentőségű perben, amely huszonnyolc iskolát érintett, a bíróság megállapította, hogy az illetékes oktatási szervek elmulasztották a fellépést a szegregáció ellen, ezzel megsértve az egyenlő bánásmód törvényi előírásait.Budapest-Capital Regional Court (Hungary), judgment No. P.23.675/2015/84 of 18.04.2018, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=P.23675/2015/84;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m18042018Budapest Court of Appeal (Hungary), judgment No. 2.Pf.21.145/2018/6/I of 14.02.2019, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=Pf.21145/2018/6 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m14022019 Ugyanezen időszakban számos más ítélet is született, amelyek szerint a helyi hatóságok és az érintett iskolák is felelősek voltak a roma tanulók jogellenes elkülönítéséért.Curia (Hungary), judgment No. Pfv.IV.21.568/2010/5 of 24.11.2010,https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=Pfv.21568/2010/5 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m24112010Curia (Hungary), judgment No. Pfv.IV.20.085/2017/9 of 04.10.2017, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=Pfv.20085/2017/9 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m24112010Curia (Hungary), judgment No. Pfv.IV.20.097/2015/3 of 25.03.2015, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=Pfv.20097/2015/3 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m24112010Curia (Hungary), judgment No. Pfv.IV.21.556/2019/22 of 12.05.2020, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=Pfv.21556/2019/22 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m12052020Curia (Hungary), judgment No. Pfv.IV.20.068/2012/3 of 16.05.2012, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=Pfv.20068/2012/3 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m16052012Curia (Hungary), judgment No. Pfv.IV.20.936/2008/4 of 19.11.2008, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=Pfv.20936/2008/4 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m19112008Debrecen Court of Appeal (Hungary), judgment No. Gf.I.30.347/2014/10 of 06.11.2014, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=Gf.30347/2014/10 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m06112014Debrecen Court of Appeal (Hungary), judgment No. Pf.I.20.123/2019/16 of 18.09.2019, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=Pf.20123/2019/16
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m18092019 Debrecen Court of Appeal (Hungary), judgment No. Pf.I.20.361/2007/8 of 13.12.2007,https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=Pf.20361/2007/8 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m13122007Eger Regional Court (Hungary), judgment No. 2.P.20.351/2011/47 of 06.12.2012, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=P.20351/2011/47 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m06122012Eger Regional Court (Hungary), judgment No. 12.P.20.489/2015/402 of 16.10.2018, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=P.20489/2015/402 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m16102018Győr-Moson-Sopron County Court (Hungary), judgment No. 3.P.20.950/2008/36 of 30.09.2010, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=P.20950/2008/36 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m30092010Kaposvár Regional Court (Hungary), judgment No. 11.P.21.553/2013/70 of 11.11.2015, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=P.21553/2013/70 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m11112015Nyíregyháza Regional Court (Hungary), judgment No. 10.G.40.099/22 of 28.02.2014, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=G.40099/2013/22 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m28022014 Pécs Court of Appeal (Hungary), judgment No.Pf.I.20.061/2010/7 of 20.05.2010, https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok?azonosito=Pf.20061/2010/7 ;
MINOTEE minority case law database v1, 2025, CEU, https://ir.ceu.edu/cases-table#m20052010
A gimnáziumi férőhelyek számának, illetve a tankötelesség korhatárának csökkentése, valamint a köznevelési törvény „szeretetteljes elkülönítést” lehetővé tevő módosítása egyes vélemények szerint nagyban befolyásolják majd az általános iskolai végzettség megszerzésében és a középiskolai tanulmányok megkezdésében mutatkozó trendek további erősödését és a szülők oktatási rendszerrel szembeni bizalmatlanságának csökkenését.http://hvg.hu/velemeny/20150427_A_szegregacio_gyozott_Magyarorszag_veszte
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Szolcsán vs. Hungary ügy
Kategória:Oktatás Kategória:Cigány szociológia és szociográfia