Radó Sámuel, születési nevén Róthfeld Salamon (Petrőc, 1857. február 7. – Budapest, 1919. július 18.)Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 67/1919. folyószáma alatt. író, újságíró. Felesége Hirsch Nelli, Hirsch Lipót nyomdai igazgató lánya.
Életútja Rothfeld Dávid és Stern Mimi fiaként született. Jogi tanulmányait a Bécsi Egyetemen végezte és miután a bírói pályát választotta, egy ideig a bécsi országos törvényszéknél mint jegyző működött. Később újságíró lett, néhány évet Párizsban és Berlinben töltött. Külföldi lapok tudósítójaként tért haza. Bécsi lapoknak, különösen a Neues Wiener Tagblattnak budapesti levelezője és 1891-től a Budapesten megjelenő Neues Politisches Volksblatt egyik tulajdonosa és főszerkesztője volt 1894. június 5-ig. Akkor a Pester Lloyd vezércikkírója és a bécsi Politische Correspondenz hazai képviselője lett. Tudósította a francia Havas és az angol Reuter hírügynökséget is. 1890. május 11-én Budapesten kötött házasságot Hirsch Nellyvel.Budapesti neológ. izr. hitközség házassági anyakönyve, 193/1890. folyószám.
1898-ban a Magyar Távirati Iroda vezetésével bízták meg. Valójában a hírügynökséget koncesszióba adták, hogy a fenyegető csődöt ezáltal elkerüljék.130 éves az MTI - de milyen a székháza? (Fővárosi blog, 2011-03-05).Andreides Gábor: Az államosítás és a Magyar Távirati Iroda működése a Tanácsköztársaság alatt (Médiakutató, 2009 tél). Radó Sámuel húsz éven át irányította, és igazgató-főszerkesztőként a hírszolgáltatás újjászervezése terén nagy érdemeket szerzett.
A napi politikával foglalkozó számos cikket írt. Affaire Thorn-Tilot című színművét Bécsben mutatták be (1882). Jóval később Újságírók címen írt drámát (Budapest, 1914). „Radó Sámuel minden igazságnak - az egymással ellenkező igazságoknak is megértője, de egyetlenegynek sem a Don Quijote-ja.” – írta róla a darabbal kapcsolatban kortársa, Fenyő Miksa. Halálát szívbaj, érelmeszesedés okozta.
Munkái Tisza, seine Partei, seine Gegner (München, 1888) Az összeférhetetlenség. Irta Fabricius (Budapest, 1898) Die ungarische Verfassung geschichtlich dargestellt. Mit einem Anhang: Die wichtigsten Verfassungs-Gesetze (Berlin, 1898; Budapesten nyomatott.) Das Deutschtum in Ungarn (Berlin, 1903; Budapesten nyomatott) Politikai olvasókönyv (Budapest, 1907) Hírlapírók iskolája (Budapest, 1909) Népies politika (Budapest, 1910) Politikai jelszavak és frázisok (Budapest, 1912) John Bull és társai (Budapest, 1916)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar írók Kategória:A Magyar Távirati Iroda vezetői, újságírói Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek