A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat köznevelési feladatot ellátó intézmény. A 15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet értelmében Budapesten, ahol számos tankerületi intézmény mellett több fővárosi és országos illetékességű szakszolgálat is működött, 2013. szeptember 1-től a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat egy intézményként látja el a főváros pedagógiai szakszolgálati feladatait: Nevelési tanácsadás Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Fejlesztő nevelés Szakértői bizottsági tevékenység Logopédiai ellátás Konduktív pedagógiai ellátás Gyógytestnevelés Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
Korábban a közoktatásban a nevelési tanácsadók és szakértői bizottságok önálló intézményként végezték a feladatellátást. Az Nkt. hatályba lépésével 2013-tól a pedagógiai szakszolgálati intézmények egy intézmény keretein belül tevékenykednek. Budapesten, ahol számos tankerületi intézmény mellett több fővárosi és országos illetékességű szakszolgálat is működött, 2013. szeptember 1-től a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat egy intézményként látja el a főváros pedagógiai szakszolgálati feladatait. A feladatellátás 32 tagintézményi ügyviteli helyen és 8 tagintézményi telephelyen folyik. Ezeken kívül minden tagintézményből számos nevelési-oktatási intézménybe járnak ki heti rendszerességgel a szakemberek feladatellátás céljából. Az intézmény kialakítását Mosányi Emőke, a jelenlegi főigazgató kezdte meg megbízott főigazgatóként, a megbízott főigazgató-helyettesekkel és tagintézmény-vezetőkkel együttműködve.
A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásáért a változtatás előtt különféle intézménytípusok feleltek: az állami és nem állami fenntartású egységes gyógypedagógiai intézmények, nevelési-oktatási intézmények, bölcsődék, gyermekotthonok. Az egyes intézmények egyesítése, különválása mára megtörtént, az utolsó lépések azonban még folyamatban vannak. Ezen változások következménye az új feladatok és feladatelvonások által eredményezett kapacitásváltozás. Az átalakítás legérzékenyebben a tankerületi ellátást érintette: a folyamat alkalmazotti létszámnövekedést, valamint a vezetői struktúra átalakulását vonta maga után. Ugyanakkor a fejlesztések lehetővé tették az intézményi implementációt (a gyermek/tanuló lakóhelyéhez lehető legközelebb kaphassa meg az ellátást), és legalizálták a tartalmi változásokat. Az új szervezeti keretek között lehetőség nyílt az együttműködésre, a tudásátadásra, a szakmai szolgáltatások indikátorainak meghatározására, az ellátórendszer folyamatainak gyorsítására.
Nevelési tanácsadás A gyermekek nem egyenes vonalú egyenletes pályán fejlődnek, néha megakadnak, sőt, néha hullámvölgybe is kerülhetnek. Sokszor a szülők, pedagógusok szeretete, tapasztalata továbbsegít, de olykor ez kevés. Ilyenkor segíthet a nevelési tanácsadás. Ekkor a kisgyermek, a serdülő, a fiatal felnőtt, vagy akár a családja is pszichológustól, gyógypedagógustól vagy fejlesztő pedagógustól kaphat ingyenes támogatást. A problémák nagyon különbözők lehetnek: dadogás, testvérféltékenység, bepisilés, verekedés, tanulási nehézségek, beilleszkedési zavarok, diszlexia, figyelmetlenség, kapcsolati nehézségek, önbizalomhiány, vagy akár kiugró zenei, matematikai vagy nyelvi tehetség és az ezzel együtt járó kérdések. Tipikus gondnak számítanak az iskolakezdéssel, az iskolaváltással vagy a továbbtanulással kapcsolatos problémák is. A felmerülő gondok nem azt jelentik, hogy a szülő, vagy a pedagógus „megbukott”, hanem azt, hogy ebben a speciális kérdésben most nem találja a helyes választ. A nevelési tanácsadás az oktatásügy, az egészségügy és a szociális szféra metszéspontjában a maga sokrétű megközelítéseivel mind a gyermeknek, mind a családnak, mind az iskolának tud valamit nyújtani.
A nevelési tanácsadási tevékenység – csakúgy, mint általában a szakszolgálati ellátás – a szülő vagy a (16 életévét betöltött) serdülő kérésére, illetve a pedagógus, a gyermek-, ifjúság- és családvédelmi, az egészségügyi szolgáltatásban dolgozó szakemberek javaslatára kezdődhet el a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat területileg illetékes tagintézményében.
Az állapot felmérését követően lehetőség van arra, hogy a szülővel együttműködve új lehetőségeket tárnak a gyermek és családja elé, mely segíthet a problémák megoldásában. A foglalkozásokat szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberek vezetik, olykor egyéniek, máskor csoportosak, általában 45 percig tartanak. A foglalkozások nem iskolaszerűek olyan értelemben, hogy sem a teszteken, sem a játékos foglalkozásokon nem lehet „rosszul” szerepelni. A szakemberek mindenkinek a személyiségét, képességeit, teljesítményét igyekeznek megismerni, és a képességei alapján szeretnék őt sikeresebbé tenni abban, hogy megoldja azt a problémáját, amellyel éppen hozzáfordult.
A nevelési tanácsadási ellátás segíthet, ha kérdéses a gyermek testi-, lelki egészsége, érzelmi állapota, teljesítménye, érdeklődése, ha magatartása gondot okoz vagy hirtelen megváltozik, vagy akár ha nem tud együttműködni konfliktus esetén. Az átlagostól eltérő vagy megkésett ütemben fejlődő gyermekeket gyógypedagógusok és fejlesztő pedagógusok készségfejlesztő foglalkozásokon támogatják.
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeiben azon gyermekek és szüleik jelentkezését várják, ahol a figyelem és észlelés, az emlékezet, az anyanyelvi készségek (olvasás, szövegértés, íráskészség), a nagy- és finommozgások, vagy akár a számolási-gondolkodási készségek problémákba ütköznek. Olyan változatos pszichoterápiás eszközökkel támogatják a gyermekeket, fiatalokat és családokat, mint játékterápiák, kognitív és viselkedésterápiák, négy üléses kamasz konzultáció, csoportterápiák (pszichodráma, mesecsoport, meditációs és relaxációs csoport, művészeti csoport), egyéni és csoportos mozgásterápiák, videótréning, dinamikus szenzoros integrációs terápia, alapozó terápia, TSMT, Delacato, Sindelar, Kulcsár-féle mozgásterápia, általános készségfejlesztés, diszlexia-, diszgráfia-, diszkalkulia terápiák, tanulástechnika, grafomotoros terápiák, stb.
Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás A korai intervenció egy gyűjtőfogalom, amely magában foglalja nemcsak a gyermek konkrét megsegítését, hanem a sérült gyermek családjának, a szűkebb-tágabb környezetének a támogatását is, egyfajta komplex tanácsadást. Ez egy széles körű, több tudományág szakemberei által végzett tevékenység. A kora gyermekkori intervenció egy szolgáltatás-rendszer, mely optimális esetben több szakember (gyermekorvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, konduktor, gyógytornász, pszichológus, integrációs szakember) együttes munkáján alapul és maximálisan szem előtt tartja a gyerek állapotát és a család igényeit, körülményeit.
A korai fejlesztés egy szelete a korai intervenciónak, amikor egy vagy több fejlesztési módszerrel segítjük a kisgyermek elmaradást mutató képességeinek fejlődését. Ez elsősorban a speciális pedagógiai végzettségű: gyógypedagógusok és konduktorok, valamint a gyógytornászok és a pszichológusok által használt, pedagógiai és pszichológiai tevékenységet jelölő fogalom.
A korai fejlesztés és gondozás a pedagógiai szakszolgálatokról szóló, 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet alapján szabályozott. E tevékenység a rehabilitáció részeként – a 0-5 éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen felépített programja, amely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást és különböző terápiás szolgáltatásokat foglal magában. Korai fejlesztésre jogosultak azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak egy vagy több fejlődési területen: mozgásfejlődés, értelmi fejlődés, hallás- és látásfejlődés, kommunikáció-, beszéd- és nyelvi fejlődés, szociális, érzelmi fejlődés, viselkedés, olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek fejlődési elmaradást eredményeznek. Ezek a gyermekek nagy valószínűséggel fejlődésükben tartós elmaradást mutatnak, vagy fognak mutatni. A korai intervencióval, korai fejlesztéssel ezt az elmaradást próbáljuk megelőzni, csökkenteni, a fejlődési késést minimalizálni, a gyermekek családba illetve társadalomba való beilleszkedését segíteni. Az ellátásba való bekapcsolódást az országos hatáskörű szakértői bizottságok, illetve az illetékes megyei (hatáskörű) pedagógiai szakszolgálatok szakértői véleménye alapozza meg.
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 32 tagintézménye (a kerületi és szakértői bizottsági tagintézmények, valamint az érzékszervi fogyatékosságot diagnosztizáló bizottságok) várják azokat a családokat, akiknek gyermekeinél a következő problémák merülnek fel: értelmi fejlődési elmaradás mozgásprobléma megkésett beszédfejlődés viselkedészavar, szociális készségek eltérései, kapcsolati problémák hallás- és látásprobléma étkezéssel, alvással és szobatisztasággal kapcsolatos gondok más, gyermekével kapcsolatos gondok vagy aggodalmak, amiben úgy érzi, hogy szakember segítségére szorul
Hogyan fordulhatnak a Szakszolgálathoz? védőnő javaslatára házi gyermekorvos vagy más gyermek szakorvos javaslatára bölcsődei kisgyermeknevelő javaslatára a szülő közvetlenül is felkeresheti a Szakszolgálatot, orvosi beutaló nem szükséges hozzá
Mik az ellátásba kerülés módjai? keresse fel a lakóhelye szerinti kerületi pedagógiai szakszolgálatot, indokolt esetben továbbirányítják a megyei vagy országos hatáskörű szakértői bizottsághoz jelezze bölcsődei kisgyermeknevelőjének az észlelt problémát, indokolt esetben továbbirányítják a megyei vagy országos hatáskörű szakértői bizottsághoz jelezze védőnőjének, gyermekorvosának az észlelt problémát, indokolt esetben továbbirányítják a megyei vagy országos hatáskörű szakértői bizottsághoz az országos hatáskörű szakértői bizottságokhoz (Látásvizsgáló, Hallásvizsgáló, Mozgásvizsgáló, Beszédvizsgáló Tagintézményekhez) közvetlenül is fordulhat a szülő
Kik végzik a korai fejlesztést megelőző diagnosztikai munkát, szakértői vizsgálatot? Budapesten a megyei hatáskörrel bíró, a lakóhely szerint illetékes Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 1. számú, 2. számú, 3. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye, illetve az országos hatáskörű Látásvizsgáló, Hallásvizsgáló, Mozgásvizsgáló, Beszédvizsgáló Tagintézmény vizsgálatához és javaslatához kötött a korai fejlesztés megkezdése. Az 1. sz. bizottság vizsgálja az I., II., III., XI., XII., XXII. kerület gyermekeit. A 2. sz. bizottság vizsgálja az V., VIII., IX., XX., XXI., XXIII. kerület gyermekeit. A 3. sz. bizottság vizsgálja a X., XIV., XVII., XVIII., XIX. kerület gyermekeit. A Szakértői Bizottsági Tagintézmény vizsgálja a IV., VI., VII., XIII., XV., XVI. kerület gyermekeit.
A látássérült kisgyermekek vizsgálatát a Látásvizsgáló, a hallássérült gyermekekét a Hallásvizsgáló, a mozgássérült gyermekekét a Mozgásvizsgáló, a vezető tünetként nyelv és beszédfejlődési elmaradást mutató gyermekekét a Beszédvizsgáló tagintézmény végzi. A vizsgálatra való jelentkezést írásban kell kérni. A szülő aláírása, valamint intézménybe járó kisgyermek esetén pedagógiai vélemény nélkül nem történik vizsgálati behívás. A szakértői bizottságok vizsgálati beosztásában a korai fejlesztésre váró kisgyermekek a lehetőségekhez képest elsőbbséget élveznek.
Mi történik a vizsgálaton?