Az eredetileg Vitézségi Emlékérem (1809 óta Vitézségi Érem) () az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legmagasabb háborús kitüntetése volt.

Fokozatai Az 1789-ben alapított eredetileg két fokozattal létrehozott Vitézségi Érmét 1848-ban kibővítették. Az addigi Ezüst Vitézségi Érmet ketté bontották. Létrehozták az 1. illetve 2. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet. 1917-ben a két legmagasabb osztályát tisztek számára is elnyerhetővé tették. Legvégül a következő fokozatok léteztek: Arany Vitézségi Érem 1. osztályú Ezüst Vitézségi Érem (Nagyezüst Vitézségi Érem) 2. osztályú Ezüst Vitézségi Érem (Kisezüst Vitézségi Érem) Bronz Vitézségi Érem

Története II. József 1789. július 19-én alapította mint Vitézségi Emlékérmeket Arany és Ezüst fokozattal, azon legénységi katonák számára, akik vitézségükkel kitűntek a harcok során.

"Az ollyas Hadi osztályhoz tartozó Katonáknak Vitézi tettek és katonai érdemek megjutalmazása végett, kik Mária Theresia jeles Rendének elnyerhetése tekintetében megkivántató tulajdonságokkal nem birnak, már ditső emlékezetü II-dik József Császár alapított egy megtiszteltetési jelt, ... a megtiszteltetési arany és ezüst érdempénzeket, és pedig olly czélbűl, hogy azokkal az Altisztek és Közkatonák a Strázsamestertől kezdve lefelé egész az utolsó Közemberig, kik bátor és vitézi tetteik által magokat megkülönböztették, érdemekhez képest megjutalmaztassanak..."

Császári parancsra 1809-ben Vitézségi Éremre módosult a megnevezése.

1848. augusztus 19-én V. Ferdinánd császár megosztva az addigi Ezüst Vitézségi Érmet létrehozta az Ezüst Vitézségi Érem 1. osztályát, illetve 2. osztályát. Utóbbinak az érem átmérője 31 mm-re csökkent. 1915. február 14-én I. Ferenc József császár megalapította a Bronz Vitézségi Érmet. Utóbbi kitüntetést más szövetséges államok katonái is kiérdemelhették.

1915. november 29-én bevezetésre kerültek az ismétlőpántok, amivel egy kitüntetés többször elnyerhetővé vált. A kitüntetések szalagjaira kerültek.

1917. szeptember 26-án az Arany és Ezüst Vitézségi Érmeket tisztek számára is elnyerhetővé váltak. Ez azért vált szükségessé, amikor a harcban tanusított magaviselet nem felelt meg a Katonai Mária Terézia-rend elnyeréséhez. Egy arany és ezüst színű "K" betű került fel a Vitézségi Érmek szalagjaira.

Leírása, és viselése A kitüntetés érme A kitüntetés érme egy 40 mm-es átmérőjű kör alakú érem, amin az uralkodó képmása található. Hátoldalán babérkoszorúval körbevett keresztbe tett zászlók láthatóak, amik felett DER TAPFERKEIT VITÉZSÉGÉRT olvasható. IV. Károly uralkodása ideján a szöveg FORTITVDINI-re módosult.

Az uralkodók képmásai: 1789–1792: II. József. (Arany, Ezüst) 1792–1804: I. Ferenc. (Arany, Ezüst) 1804–1839: I. Ferenc. (Arany, Ezüst) 1839–1849: V. Ferdinánd (Arany, 1. osztályú Ezüst. és 2. osztályú Ezüst) 1849–1859: I. Ferenc József (balra tekint, szakáll nélkül) (Arany, 1. osztályú Ezüst és 2. osztályú Ezüst) 1859–1866: I. Ferenc József (balra tekint, kis szakállal) (Arany, 1. osztályú Ezüst és 2. osztályú Ezüst) 1866–1914: I. Ferenc József (jobbra tekint, oldalszakállal) (Arany, 1. osztályú Ezüst és 2. osztályú Ezüst) 1914–1917: I. Ferenc József (jobbra tekint, oldalszakállal) (Arany, 1. osztályú Ezüst, 2. osztályú Ezüst, Bronz) 1917–1918: IV. Károly (Arany, 1. osztályú Ezüst. 2. osztályú Ezüst, Bronz)

II. Lipót (1790-1792) uralkodása idején nem adományoztak Vitézségi Érmeket.

1922-ben a Magyar Királyság létrehozott egy ezüst vitézségi érmet Bátorság Érem megnevezéssel. 1939-ben a legénységi állományúak részére négy fokozattal alapította Horthy Miklós kormányzó a Magyar Vitézségi Érmet, majd 1942-ben Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet alapítottak a tiszti állomány részére is.

A kitüntetés szalagja A Vitézségi Érem szalagja vörös-fehér csíkos színű. Később az ún. hadiszalag elnevezést kapta, mivel a Katonai Érdemkereszt és a Katonai Érdemérem Ferenc József-rend a Koronás Érdemkeresztek hadi változatai is a Vitézségi Érem szalagját kapták meg háború idején.

Viselése A Vitézségi Érmet mellkason, baloldalt viselték.

Jegyzetek

Források Václav Měřička, Orden und Ehrenzeichen der Österreichisch-Ungarischen Monarchie (1974) Johann Stolzer and Christian Steeb, eds., Österreichs Orden vom Mittelalter bis zur Gegenwart (1996) Roman von Procházka: Österreichisches Ordenshandbuch. Graf Klenau oHG. München 1974. S. 47f. The Austrian Military Merit Cross 1914-1918 Medals of the World

Kapcsolódó szócikkek Falerisztika Az Osztrák–Magyar Monarchia kitüntetéseinek viselési sorrendje az 1918. évi állapotnak megfelelően Magyarország kitüntetéseinek viselési sorrendje az 1944. évi állapotnak megfelelően

Kategória:Magyar katonai kitüntetések Kategória:Osztrák–magyar katonai kitüntetések