Az Osztrák Császári Vaskorona-rend (; ) 1815-ben lett újraalapítva I. Ferenc császár által. Az eredeti Vaskorona-rendet I. Napóleon francia császár alapította az általa 1805-ben létrehozott Itáliai Királyság uralkodójaként.

Története A Habsburg–Lotaringiai-ház által vezetett Német-római Birodalom 1806-os megszűnését követően II. Ferenc német-római császár felvette, I. Ferenc néven az Ausztria császára címet. A császár leánya, Mária Ludovika főhercegnő I. Napóleon francia császár második felesége lett, és az egyetlen jogos trónörökösének, II. Napóleon francia császárnak édesanyja. Az első Francia Császárság összeomlásával a Habsburg Birodalom visszaszerezte itáliai területeit, és megalapította a Lombard–Velencei Királyságot.

Az osztrák kitüntetést is három fokozattal alapították 1815. április 7-én. A rend kitüntetése nemesség elnyerését is eredményezte. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as felbomlásával az Aranygyapjas renden kívül az összes nemesi rend megszüntetésre került.

A rend kitüntetése Amíg a kitüntetés szalagjának színei a birodalmi sárga-zöldről, osztrák sárga-királyi kékre változott, a kitüntetés formája lényegében nem változott – a birodalmi sas, ami Lombardia vaskoronáján áll. A francia nagykereszt és az osztrák 1. osztály egy jobb vállon áthelyezett széles szalagból állt, amin a rend kitüntetése foglalt helyet, és a bal mellkason hordták hozzá a 8 ágú csillagot. A francia középkeresztet a bal mellkason viselték szalagon. A szalag közepén rozetta szimbolizálta, hogy középkeresztről volt szó. Az osztrák rend 2. osztályát nyakban viselték. Amíg a francia lovagkereszt, és osztrák 3. osztályt a bal mellkason hordták szalagon.

1908-tól ún. kisdíszítményt engedélyeztek az 1. és 2. osztály számára, hogy viselhető legyen a szolgálati egyenruhán is. A szalag közepére az 1. osztály esetén a csillag miniatűrje került fel, amíg a 2. osztály kisdíszítményén pedig Lombardia vaskoronája kapott helyet. Háborús rendi kitüntetésként a kitüntetés zöld színű babérleveleket kapott, ami a kétfejű sas két oldalán kapott helyet. Vitézségért olyan hadidíszítményes kitüntetéseket is adományoztak, amin keresztbe tett kardok voltak a sas és az osztrák császári korona között. A 3. osztály hadidíszítményén a keresztbe tett kardok a háromszögletű szalagra kerültek.

400px|centerSzalagsávok100px|center<small>Vaskorona-rend 3. osztálya100px|center<small>Vaskorona-rend 2. osztálya100px|center<small>Vaskorona-rend 1. osztálya

A Vaskorona-rend nagymesterei

II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc néven Ausztria császára, 1816–1838 I./V. Ferdinánd, Ausztria császára, 1838–1848 I. Ferenc József, Ausztria, majd 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója, 1848–1916 I./IV. Károly, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója, 1916–1918

A Vaskorona-rend híresebb lovagjai Hauer Lipót (1854– 1933) - vezérezredes. Michael Ludwig von Appel (1856 – 1915) - tábornok, I. világháborús hadtestparancsnok. Karl Křitek (1861 – 1928) - császári és királyi vezérezredes. Karl von Kirchbach auf Lauterbach (1856 – 1939) - császári és királyi vezérezredes. Hugo Martiny von Malastów (1860 – 1940) - császári és királyi vezérezredes. Karl Georg von Huyn (1857 – 1938) - császári és királyi vezérezredes. Friedrich von Georgi (1852 – 1926) - császári és királyi vezérezredes. Arthur von Bolfras (1838 – 1922) - császári és királyi vezérezredes. vitéz kolosvári Kiss János (1883 – 1944), altábornagy, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezetője. vitéz boldogfai Farkas Sándor (1880-1946) - császári és királyi vezérezredes, Zala vármegye vitézi rend székkapitánya. székelyhídi Szekrényessy Árpád (1849 – 1917) - minisztériumi tanácsos. vitéz leveldi Kozma Miklós (1884 – 1941) - politikus, az MTI elnöke, honvédelmi miniszter, valamint belügyminiszter. vitéz ruszkini Lorx Viktor (1873 – 1922) magyar tábornok. vitéz bulcsi Janky Kocsárd (1868 – 1954) - lovassági tábornok, Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke, a honvédség főparancsnoka. vitéz spondalungai Metz Rezső (1861 – 1943) - altábornagy báró Rudolf Stöger-Steiner von Steinstätten (1861 – 1921) - osztrák–magyar haderő vezérezredese, a Osztrák–Magyar Monarchia utolsó hadügyminisztere. felsőkubini és nagyolaszi Kubinyi Ágoston (1799 – 1873) - művelődésszervező, Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, MTA tagja. vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868 – 1957) - altengernagy, kormányzó. báró kövesházi Kövess Hermann (1854 – 1924) - hadmérnök, cs. és kir. tábornagy. Bauer Gyula (1862 – 1940) - magyar zsidó származású vezérőrnagy, az első világháború egyik kiemelkedő harctéri parancsnoka. báró Ludwig von Welden (1780 – 1853) császári és királyi táborszernagy. Wekerle Sándor (1848-1921) politikus, miniszterelnök (1884)Wekerle Sándor életműve Szálasi Ferenc főhadnagy (1897–1946), az első világháborúban rohamzászlóalj-parancsnok, 1944-ben nyilas nemzetvezető,Szálasi Ferenc születése (rubicon.hu) Diendorfer (Dombay) Miksa Ágoston vezérőrnagy (1874-1952), az I. világháborúban a Cs. és Kir. 46. Gyalogezred 3. zászlóaljának parancsnoka Heinrich von Lützow zu Drey-Lützow und Seedorf gróf (1819–1900), osztrák-magyar diplomata, államtitkár, Gróf Széchenyi Ödön pasa (1839-1922), török táborszernagy, a török tűzoltóság főparancsnoka (1918, I. osztály), Stoczek József (1819–1890) mérnök, egyetemi tanár, az MTA alelnöke, Kruspér István (1818–1905) metrológus, geodéta, az MTA tagja, Nagy-szigethi id. Szily Kálmán (1838–1924) fizikus, nyelvész, egyetemi tanár, az MTA főtitkára, velenczei dr. Hauszmann Alajos (1847–1926) műépítész, egyetemi tanár, az MTA tagja, Vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor (1860–1945) honvéd tábornok, honvédelmi miniszter (1917–18) Jedlik Ányos (1800–1895) bencés szerzetes, tanár, természettudós, feltaláló, Báró Hazai Samu (1851–1942) honvéd vezérezredes, honvédelmi miniszter (1910–17) Munkácsy Mihály (1844–1900) magyar festőművész (III. osztály, 1879) Magyar nemesi cím Munkácsy Mihálynak (mol.gov.hu) vitéz Gömöry Árpád (1883–1943), magyar királyi tábornok (vezérőrnagy), Borsod-Gömör vármegye-, majd Északpest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja volt. Kossányi Ödön tábornok, Budapest egykori városparancsnoka

Jegyzetek

Források Philipp Blom: To Have and to Hold: An Intimate History of Collectors and Collecting. Overlook, 2003. pp. 146–147. Friedrich Gottschalck: Almanach der Ritter-Orden. Leipzig, Kingdom of Saxony: Georg Joachim Goeschen, 1819. A Pallas nagy lexikona

Kapcsolódó szócikkek Az Osztrák–Magyar Monarchia kitüntetéseinek viselési sorrendje az 1918. évi állapotnak megfelelően Magyarország kitüntetéseinek viselési sorrendje az 1944. évi állapotnak megfelelően

Kategória:Osztrák–magyar katonai kitüntetések Kategória:Magyarországi rendjelek és kitüntetések