A kerttervezés a kertek kialakítására és beültetésére vonatkozó tervek készítésének folyamatát jelenti. A kerttervezést végezheti maga a kert tulajdonosa, illetve olyan szakemberek, akik már tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek a kerttervezésben. A legtöbb profi kerttervező mind kertészeti, mind tervezési alapképzéseken részt vett, de vannak közöttük tájépítészek is, akik magasabb szintű képzéssel bírnak.
A kerttervezés elemei
Akár szakember, akár amatőr tervez meg egy kertet, a tervek alapját bizonyos alapelvek határozzák meg.
A kertépítés elemei közé tartozik a kerti építmények és berendezések (így például az ösvények, falak, vízarchitektúrák, burkolatok, árnyékoló berendezések stb.), illetve a növények elrendezése is, tekintettel azok megjelenésére, igényeire, élettartamára, növekedésére, méretére és a különféle növények közötti kölcsönhatásokra. A kert fenntartására szintén tekintettel kell lenni a tervezés során, figyelembe véve a rendszeres gondozásra rendelkezésre álló anyagi forrásokat is.
A tervezés során figyelembe kell venni azt is, hogyan használják majd a kertet, milyen stílusú kertre van igény, és hogy a kert hogyan fog csatlakozni a házhoz és más környékbeli építményekhez.
Helyszín
Hogy hol található a kert, komolyan befolyásolhatja azt is, hogyan tervezhető. A topográfiai tulajdonságok, mint a lejtők, dombok, sík terepek stb. segíthetnek a terv bizonyos elemei, így például a megjelenés elkészítésében, de meg is határozhatják azt. A helyszín talaja meghatározza, milyen növények telepíthetőek a kertbe, ahogyan a klíma és a különféle mikroklímák is. A kert környezeti kontextusa szintén befolyásolhatja a tervezést, a városi vagy vidéki környezetben, szeles partvidéki területen vagy védett helyen kialakított kertek például nagyban eltérhetnek egymástól.
Talaj
A kert talaja befolyásolja a víz és tápanyagok hozzáférhetőségét, a mikroorganizmusok viselkedését, a gyökereknél mérhető hőmérsékletet, így meghatározó hatással van arra, hogy a kertben milyen növények növeszthetőek sikeresen. A nem megfelelő minőségű, típusú talaj ugyanakkor szükség esetén lecserélhető.
A talaj minősége talajdúsítással javítható, ami jótékony hatású anyagok hozzáadását jelenti a natív talajhoz. A hozzáadott anyagok között lehet például a komposzt, tőzeg, homok, ásványi por vagy trágya, amelyeket az ideális mélységben kevernek el a natív talajjal. A hozzáadott anyagok mennyisége és minősége több tényezőn múlhat, ideértve a talajban található humusz mennyiségét, a talajszerkezetet, a talaj pH-értékét és az ültetni kívánt növények milyenségét. A dúsításra nem minden esetben van szükség – a talaj magában is megfelelő minőségű lehet, de előfordulhat, hogy a gyengébb minőségű talajba kifejezetten ilyen körülményekhez szokott fajtákat ültetünk.
Határok
A kert kialakítását meghatározhatják létező határai, de ezek akár alakíthatóak is a kerttervezés segítségével. A növények segítségével már létező természetes határok áthelyezhetőek. Létrehozhatóak belső határok, elválasztók is, amelyek a kertet kisebb részekre osztják.
A kert határait leggyakrabban sövények, falak és kerítések jelölik. A sövény lehet örökzöld vagy lombhullató, formára nyírt vagy sem, a kert stílusától függően. A falak stabil építmények, leggyakrabban téglából, kőből vagy betonelemekből készülnek. A kerítéseket általában fából vagy fémből készítik.
A határok kialakításának célja lehet többek között az állatok és behatolók távoltartása, a magánélet biztosítása, védelem az erős szél ellen, mikroklíma létrehozása, kellemetlen látvány kizárása.
Kertfelület
A mérsékelt klímájú nyugati kertek esetében a gyepet általában a kert elengedhetetlen tartozékának tartják, ha azonban igény van a különlegesebb megjelenésre, a kertfelületet boríthatják akár kavicsok vagy fenyőkéreg is. A tervezők kihasználhatják a különféle felületek közötti textúra és színbéli kontrasztot, hogy átfogó mintát adjanak a kertnek.
Az ösvények, utak felületét a praktikusság és az esztétika szempontjai szerint kell kiválasztani, de a tartósság is fontos szempont. Számolni kell azzal, például nyilvános kertek, parkok esetében, hogy forgalmuk nagyobb lesz, így olyan tartós felületekre van szükség kialakításukkor, amelyek a magánkertekben ritkán fordulnak elő.
Növényültetés
A növények ültetésének megtervezéséhez nem csak tervezői szemléletre van szükség, de figyelembe kell venni az esztétikát, a kertművelési, ökológiai és kulturális szempontokat is. A legismertebb kerttípusok az egyenes vonalú, letisztultabb formákat kedvelő (perzsiai, európai) és az aszimmetriát előtérbe helyező (távol keleti, ázsiai) kertek.
Kerti bútorok
Kerti bútor lehet egy egyszerű asztal néhány székkel, de ide tartoznak a hinták, padok, lámpák és különféle dekorációk is. A kerti bútorok általában kőből, fémekből, műanyagból, gyantából, üvegből vagy kezelt fából készülnek.The Book of Garden Furniture, Charles Thonger, BiblioBazaar, LLC, 2008,
Napfény
Bár a napfény irányítására nem mindig vannak megfelelő lehetőségei a kerttervezőnek, az a kert kialakításának fontos tényezője. A rendelkezésre álló napfény mennyisége meghatározó az ültetni kívánt növények milyenségét illetően. Egyes esetekben a kerttervező módosíthat a rendelkezésre álló napfényen azzal, ha megfelelően helyezi el a fákat, más árnyékoló növényeket, kerti építményeket, vagy akár magukat az épületeket is. Ha erre nincsen lehetőség, a kertet úgy kell megtervezni, hogy a rendelkezésre álló mennyiségű napfény mellett is lehetőség legyen a növények életben maradására, növekedésére.
Világítás
A kert megvilágítása a kerttervezés fontos aspektusa. Magasság szerint elhelyezhető biztonsági, lefelé irányuló és felfelé irányuló világítás. A tervezés során meg kell határozni a fényforrások típusát és a hozzájuk szükséges szerelvényeket, illetve a megfelelő energiaellátást is.
Kerttípusok
Elrendezés, az ültetett növények típusa és más szempontok szerint különféle kerttípusokat különböztetünk meg. A leggyakoribb kerttípusok:
Iszlám kert Mediterrán kert Reneszánsz kert Angolkert vagy tájképi kert Angol vidéki kert (cottage garden) Konyhakert (potager) Shakespeare-kert Kőkert Kelet-ázsiai kert Külvárosi kert
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kerttervezés; szerk. John Brookes, ford. Preininger Éva; Park, Budapest, 1994 (Família könyvtár) D. G. Hessayon: Építem a kertem; ford. Veszelák Péter; Park, Budapest, 1995 Budapest (Kertszakértő) John Brookes: A kerttervezés iskolája. Ötletek és részletes útmutatók különböző kertek kialakításához; ford., magyar viszonyokra átdolg. Lászay György; Officina Nova, Budapest, 1995 Oláh Sándor: A családi ház kertje; kerttervezek Oláh Sándorné; 8. átdolg. kiad; Mezőgazda, Budapest, 1999 (Kertészkönyvtár) Ormos Imre: A kerttervezés története és gyakorlata; 2., átdolg. kiad.; Mezőgazdasági, Budapest, 2000 Othmar Reisinger: Kerttervezés; ford. Szüle Dénes; Cser,Budapest, 2001 Tim Newbury: 20 ötletes kertterv; ford. Káldos Zsolt; Magyar Könyvklub, Budapest, 2002 Renate Hudak: Gyümölcsök, zöldségek és fűszernövények. Kerttervezés gyümölcsökkel, zöldségekkel és fűszernövényekkel. Számos ötlet klasszikus és modern, kis és nagy konyhakertek kialakításához, valamint erkélyhez és teraszhoz; ford. Kiszlinger Henrietta; Holló, Kaposvár, 2003 Növények a kertépítészetben; szerk. Schmidt Gábor; Mezőgazda, Budapest, 2003 (Környezet- és tájgazdálkodás) Beate Leufen-Bohlsen: Könnyen gondozható csinos kertek; ford. Kiszlinger Henrietta; Holló, Kaposvár, 2004 Peter Hagen: Víz a kertben. Tervezés, kivitelezés, költségszámítás; ford. Szabadi Gusztáv; Pallas Könyvek, Budapest, 2004 (Kerttervezés) Simon Toomer: Kis kertek fái; ford. Márkus András; Alexandra, Pécs, 2005 Noel Kingsbury: Művészi kertek; fotó Nicola Browne, ford. Agárdi Kriszta, Kiss Viktória; Geopen, Budapest, 2005 Anthony Atha: Kezdő kertész. Kézikönyv kezdő és gyakorlott kertészkedők számára; szerk. Nagy Ottó, ford. Pap Edina; Vince, Budapest, 2005 Bálint György: A kíváncsi kertész; Mezőgazda, Budapest, 2005 + DVD David Squire: Apró kertek. Hogyan tervezzünk és alakítsunk kis kiskertet?; ford. Pap Edina; Vince, Budapest, 2005 Steven Bradley: Tavasz a kertben. 20 kertészeti ötlet lépésről lépésre; fotó Anne Hyde, ford. Erdős Zsolt; Magyar Könyvklub, Budapest, 2005 (Kreatív kézikönyvek) Robert Sulzberger: Falusi kertek. Tervezés és kialakítás, a növények kiválasztása és gyakorlati tanácsok; ford. Imre Ferenc; Mérték, Budapest, 2006 A kerttervezés és a kertépítés alapjai; ford. Trócsányi Balázs; Alexandra, Pécs, 2006 A kert kézikönyve. Átfogó kézikönyv a kertművelés gyakorlatának kérdéseiről; ford. Szegedi Eszter et al.; Mérték,Budapest, 2007 Ann-Marie Powell: Városi kertek. Tervezés és kivitelezés; fotó Steven Wooster, ford. Boross Anna, Ongrádi Melinda; Cser, Budapest, 2007 Jól tervezett kiskertek; szerk. Andrew Wilson, ford. Janáky István; Park, Budapest, 2008 A kertépítés kézikönyve; szerk. Jámbor Imre; Dashöfer, Budapest, 2008 (Az én építési kiskönyvtáram) Jámbor Imre: Kerttervezés. A kertészeti szakképzések tankönyve; NAKVI, Budapest, 2008 Kaszab László: A kertépítő és -fenntartó mester könyve; Szaktudás, Budapest, 2008 (Mestergazda könyvek) Peter Wirth: Kerttervezés. Utak és pihenőhelyek a kertben. Ötlet, tervezés, költségszámítás; ford. Szabadi Gusztáv; Elektra Könyvek, Nyíregyháza, 2009 Klaus M. Bayer: Tervezzünk szép kertet; ford. Novotnyné Kabdebó Klára; Cser, Budapest, 2010 Koroknai Judit–Zsila László–Zsiláné André Anikó: Segítség! Kerttulajdonos lettem! avagy Az ásó, a kapa és a kettő közötti különbség; Pro-Team, Nyíregyháza, 2011 Czauner Péter: Az elfuserált kert megmentése; Cser, Budapest, 2012 Toby Hemenway: Gaia kertje. Útmutató a házi permakultúrához; ford. Schmidt István; Katalizátor, Budapest, 2016
Kategória:Kertészet