Kulcsár Zsuzsanna (Budapest, 1937. augusztus 12. – 2013. július 12.) pszichológus, ELTE professzor emeritája, a pszichológiai tudományok kandidátusa, az MTA doktora volt.

Életpályája Édesapja Kulcsár Imre rádiótávírász, később a Magyar Néphadsereg polgári alkalmazottja, édesanyja Tar Terézia, női szabó segéd volt. A budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumában tanult, itt tette le az érettségit 1955-ben. Később az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, ahol 1962-ben pszichológia-magyar szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1962-től 1964-ig a budapesti Apáthy István Kórház Ideggyógyászati Osztályán dolgozott klinikai pszichológusként. 1968-ban az ELTE-n doktorált. 1964-től 1972-ig az ELTE BTK Pszichológia Tanszékének tanársegédje, majd 1972-1973-ban adjunktusa. 1974-1975-ben az Oxfordi Egyetem Kísérleti Pszichológia Tanszékének British Council ösztöndíjasa. 1980-tól a pszichológiai tudományok kandidátusa. 1973 és 1982 között az Általános Pszichológia Tanszék egyetemi adjunktusa, majd 1982-1984 között docense, illetve 1984-1994 között a Személyiség –és Klinikai Pszichológia Tanszék docense. 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 1994-től 2007-ig egyetemi tanáraként dolgozott, 2007-től az egyetem professzor emeritusa. Továbbá 1974-től az MTA Pszichológiai Bizottságának, 1995-től a Doktori Tanács Pszichológiai Szakbizottságának tagja, és az Igazságügyi Szakértői Bizottság elnöke. Elnöke a Magyar Pszichológiai Társaság Általános és Személyiségpszichológiai Szekciójának. Alapító, majd 1986 és 1992 között vezetőségi tagja az Európai Személyiségpszichológiai Társaságnak, valamint a magyar tagozat elnöke (1986-tól). 1991 és 1998 között a Magyar Pszichológiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke és főszerkesztője, a European Journal of Personality c. nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának pedig 1987-től tagja. 1968-ban házasságot kötött Nagy Márton vállalati pszichológussal, később elváltak. Hosszan tartó betegség után hunyt el 2013. július 12-én. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága Fő kutatási területe a személyiségpszichológia, a pszichoszomatika és az egészségpszichológia volt, ezen belül elsősorban az intro- és extraverzió személyiségdimenzióinak feltárásával, a gyermek- és fiatalkori ún. dezinhibíciós szindrómákkal és a felnőttkori pszichopátia idegélettani, elektrofiziológiai és biokémiai tényezőinek komplex vizsgálatával foglalkozott és ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. További kutatási témája az önkontroll és zavarai, a pszichoneuroimmunológia és a szomatizációs zavarok voltak. 1964 óta tanított az ELTE Pszichológiai Intézetében. A személyiség- és egészségpszichológia hazai meghonosítójának tartják: 1982-ben megalapította a Személyiség - és Klinikai Pszichológiai Tanszéket, 1996-ban pedig a Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszéket. Ő írta a személyiségpszichológia első egyetemi tankönyvét, illetve a tudományterület első magyar nyelvű összefoglalóit is ő készítette el. Munkásságának meghatározó része volt a tantárgy-és programfejlesztés, a szervezetépítés, és a pszichológiaképzés megújítása is, fontosnak tartotta a fiatal tudósok képzését és a pszichológia tudományának művelését. Alapító tagja volt az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájának. Ő vezette a Magyar Pszichológiai Társaság Általános- és Személyiségpszichológiai Szekcióját, tagja volt az OTKA szakmai zsűrijének, valamint a Magyar Pszichológiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke és főszerkesztője volt. Tudományterületének meghatározó, nemzetközileg elismert alakja volt: együtt dolgozott például Gray, Claridge és Eysenk professzorral is. Magyarországon elsőként ismertette Timothy Leary komplex tudatfejlődési koncepcióját, illetve Gordon W. Allport személyiségpszichológiai írásait gondozta.

Művei Disszertációk:

Kulcsár Zs. (1968). Túltanulás transzferhatásának vizsgálata extravertált és introvertált személyiségtípus csoportoknál. Bölcsészdoktori értekezés Kulcsár Zs. (1978). Az introverzió extraverzió idegélettani háttere az alvás alatti agyi elektromos tevékenység mutatóinak tükrében. Kandidátusi értekezés. Kulcsár Zs. (1996). Korai személyiségfejlődés és énfunkciók. Akadémiai Kiadó, Budapest Akadémiai doktori értekezés

Könyvek - önálló kötetek (4):

Kulcsár Zs. (1991). Pszichopátia. Pszichológiai Műhely, 8. Akadémiai Kiadó, Budapest. Kulcsár Zs. (1996/2006). Korai személyiségfejlődés és énfunkciók. Akadémiai Kiadó, Budapest; Argumentum Kiadó, Budapest Kulcsár Zs. (1998/2002). Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó Kulcsár Zs. (2007). Komplex humán emóciók, összetartozás és felépülés. Argumentum Kiadó, Budapest

Szerkesztett kötetek (8):

Spielberger, C. D., Sarason, E. G., Kulcsár, Z. and Van Heck, G. (Eds.) (1991). Stress and Emotion. Anxiety, Anger and Curiosity, Vol. 14. Hemisphere, New York Kulcsár Zs. (Szerk.) (1999). Morális fejlődés, empátia és altruizmus. ELTE. Eötvös Kiadó Kulcsár Zs., Rózsa S. és Kökönyei Gy. (2004). (Szerk). Megmagyarázhatatlan testi tünetek. I. II. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest Szakács F. és Kulcsár Zs. (Szerk.)(2001). Személyiségeméletek. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest Kulcsár Zs. (Szerk.) (2005). Teher alatt …Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Trefort Kiadó, Budapest

Kulcsár Zs., Rózsa S. és Reinhardt Melinda (2006). (Szerk.) A poszttraumás növekedés feltételei és empirikus vizsgálata. Trefort Kiadó Kulcsár Zs. (2007). (Szerk). A spiritualitás, mint a személyiség hatodik dimenziója. Trefort Kiadó Kulcsár Zs. (Szerk. Megjelenés alatt). Vallás és Spiritualitás. Pszichológiai Tanulmányok. I. II. Trefort Kiadó

Egyetemi jegyzetek - önálló (3): Kulcsár Zs. (1974). Személyiségpszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest (12 utánnyomás). Kulcsár Zs. (1992). Korai személyiségfejlődés és énfunkciók. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest. Kulcsár Zs. (1993). Pszichoszomatika. Egyetemi jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Szerkesztett (6):

Kulcsár Zs. (Szerk.) (1976). Személyiségdiagnosztikai gyakorlatok. (Esetelemzések). Tankönyvkiadó, Budapest Szakács F. és Kulcsár Zs. (Szerk.) (1980-81). Személyiséglélektani szöveggyűjtemény I. Alapelvek és méréselmélet. Tankönyvkiadó, Budapest. Szakács F. és Kulcsár Zs. (Szerk.) (1980-81). Személyiséglélektani szöveggyűjtemény II. Elméleti irányzatok. Tankönyvkiadó, Budapest Kulcsár Zs. és Szakács F. (Szerk). (1982). A differenciális pszichofiziológia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest. Kulcsár Zs., Lukács D. és Komlósi A. (szerk.) (1992). Függés-függetlenség. Pszichodinamikai és humanisztikus megközelítések. Szöveggyűjtemény. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest Tegyük helyére az undort! Integratív egészségpszichológiai modell és illusztratív olvasókönyv. Szöveggyűjtemény; szerk. Kulcsár Zsuzsanna et al.; ELTE Eötvös, Bp., 2011

Jegyzetfejezetek (3):

Kulcsár Zs. (1983). Személyiségelméletek és pszichoterápiás elméletek. A Rogers-féle betegcentrikus terápia és a Gestalt-terápia irányzata. In: Moussong Kovács Erzsébet (szerk.). Pszichoterápia. OTKI jegyzet Kulcsár Zs. (1992). Bevezetés a klinikai pszichológiába. In: Varga Izabella (Szerk.) (1992) Klinikai Pszichológiai Szöveggyűjtemény. Universitas, Budapest, 5-40. o. Kulcsár Zs. és Boros M. (1992). A temporális epilepszia viselkedéses szindromája és a többszörös személyiség. In: Varga Izabella (Szerk.) (1992). Klinikai Pszichológiai Szöveggyűjtemény. Universitas, Budapest, 41-73. o.

Tanulmányok - magyar (28):

Magyar nyelvű szakcikkek Kulcsár Zs. (1968). A perceptuális elhárítás egy fajtája Rorschach válaszokban. Pszichológiai Tanulmányok, XI. 701-709. Kulcsár Zs. (1971). újabb eredmények az alvás paradox (REM) fázisával kapcsolatban. Magyar Pszichológiai Szemle, 28. 170-183. Kulcsár Zs. (1972). Túltanulás transzferhatásának vizsgálata introvertált és extravertált személyiségtípus-csoportokban. Pszichológiai Tanulmányok, XIII. 101-108. Kulcsár Zs. (1973). A személyiség interperszonális diagnózisa. Timothy Leary diagnosztikus eljárásának és elméletének ismertetése. Magyar Pszichológiai Szemle, 30. 456-467. Kulcsár Zs. (1975). Álomfunkció hipotézisek a modern alváskutatásban. Magyar Pszichológiai Szemle, 32. 22-35. Kulcsár Zs. és Simon M. (1979). A paradox alvás kettős funkció hipotézisének vizsgálata introvertált és extravertált személyeknél. Magyar Pszichológiai Szemle, 36. 445-469. Kulcsár Zs. (1979). A szovjet tipológiai iskola. Pedagógiai Közlemények, 22. 77-83. Kulcsár Zs. (1980). A paradox alvás funkciója a periódusok idői pozíciójának függvényében. Magyar Pszichológiai Szemle, 37. 221-237. Kulcsár Zs. (1980). Utószó. In: G.W. Allport: A személyiség alakulása. Gondolat, Budapest, 293-299. Kulcsár Zs. (1980). Áttekintés a személyiségpszichológia helyzetéről. Magyar Pszichológiai Szemle, 37. 587-593 Kulcsár Zs. (1983). Szenzoros élménykeresés. Biológiai korrelátumok és implikációk a pszichiátriai sérülékenységről. Pszichológia, 3. 69-85. Barkóczi I. és Kulcsár Zs. (1985). Kisérlet a pszichoszomatikus betegségek két csoportjának többszempontu megközelitésére. Pszichológiai Tanulmányok XVI. 629-673. Kulcsár, Zs., Nábrády, M., Kutor, L. (1986). Szenzoros élménykeresés és vesztibulo-okuláris funkciók összefüggései prepubertás koru gyermekeknél. Magyar Pszichológiai Szemle, XLIII. 3. 199-216. Kulcsár Zs. (1991). Pszichoszomatikus sérülékenység. Magyar Pszichológiai Szemle, 47. 512-539. Kulcsár Zs. (1992). Vesztibuláris zavarok pszichiátriai kórképekben. Végeken, 3. 4-13. Kulcsár Zs. (1992/93a). Gyermekkori hiperaktivitás. I. Korai értelmezések, leíró jellemzők, genetikai vonatkozások. Magyar Pszichológiai Szemle, 48-49. 270-291. Kulcsár Zs. (1992/93b). Gyermekkori hiperaktivitás. II. Lateralitás, nemi vonatkozások és vesztibuláris kompenzáció. Magyar Pszichológiai Szemle, 48-49. 292-321. Kulcsár Zs. (1994). Biológiai ritmusok és az újjászületés archetípusa. A melatonin tobozmirigyhormon bio-pszichológiai hatásainak áttekintése. Magyar Pszichológiai Szemle, 50, 239-253. Kulcsár Zs. (1994). Placebohatás a pszichoszomatika nézőpontjából. Psychiatria Hungarica, 279-282. Kulcsár Zs. (1994). Kommentár Lindseth, A. (1986). A pszichoanalízis metatudományos alapjairól és ezek megteremtésének lehetőségeiről című tanulmányához. Magyar Pszichológiai Szemle, 50, 280-283. Kulcsár Zs. (1995). Egészség, betegség és optimizmus. Egészség, 107, 18-23. Kulcsár Zs. (1995). Evolúciós szemlélet a személyiségpszichológiában: Önkontroll, reprodukció és altruizmus. Magyar Pszichológiai Szemle, 51, 26-36. Kulcsár Zs. és Kapusi Gy. (2004). A szomatizáció problémája a családorvosi gyakorlatban. I. Családorvosi Fórum, 6., 62-67 Kulcsár Zs. Kökönyei Gy. és Kapusi Gy. (2004). A szomatizáció problémája a családorvosi gyakorlatban. II. Családorvosi Fórum, 7. 40-44. Kulcsár Zs. Kökönyei Gy. és Rózsa S. (2004). A szomatizáció problémája a családorvosi gyakorlatban. III. Családorvosi Fórum, 8, 44-48. Kulcsár Zs., Rózsa S. és Kapusi Gy. (2004). A szomatizáció problémája a családorvosi gyakorlatban. IV. Családorvosi Fórum, 10., 62-67. Kulcsár Zs. és Nagy H. (2005). A szomatizáció problémája a családorvosi gyakorlatban. V. Családorvosi Fórum, 1. 40-45. Kulcsár Zs. (2005). A szomatizáció problémája a családorvosi gyakorlatban. VI. Családorvosi Fórum, 4., 54-58.

Könyvfejezetek - magyar (10): Kulcsár Zs. (1995). A pánik pszichodinamikai értelmezése. In: Bánki M. Csaba (Szerk). Pánik és fóbiák. Cserépfalvi, Budapest, 73-90. Kulcsár Zs. (1999) Előszó. In: Kulcsár Zs. (szerk).Morális fejlődés, empátia és altruizmus. ELTE. Eötvös Kiadó, 11-40. Kulcsár Zs. (2001). Az alkotói lét csapdái. In: Pléh Cs., László J. és Oláh A. (Szerk.). Tanulás, kezdeményezés, alkotás. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 9-40. o. Kulcsár Zs. és Rózsa S. (2004). Hisztéria, szomatizáció és funkcionális sresszbetegségek. In: Kulcsár Zs., Rózsa S. és Kökönyei Gy. (2004). (Szerk). Megmagyarázhatatlan testi tünetek. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 11-47.