bélyegkép|jobbra|Lótusz-trónon ülő Buddha-szobor - Svat körzet, Pakisztán bélyegkép|jobbra|Avalókitésvara bódhiszattva bronz szobra, Gandhára, 3-4. század
A buddhizmus Pakisztánban mintegy 2300 éves múltra tekint vissza a maujra uralkodó Asóka király idejétől számítva, akit a független India első miniszterelnöke Dzsaváharlál Nehru egyszer úgy nevezett, hogy “minden királynál vagy császárnál hatalmasabb.” A mai Pakisztán területén egykor olyan birodalmak léteztek, mint Baktria, az Indo-görög királyság, a Kusán Birodalom, a Maurja Birodalom, a Pandzsáb régió és az Indus-völgyi kultúrák. A takszilai Kumáralabdha (kínai: 童受) buddhista tudós, olyan mesterekhez mérhető, mint Árjadéva, Asvagósa vagy Nágárdzsuna. 2012-ben a Nemzeti Adatbázis és Regisztrációs Hatóság (NADRA) kimutatta, hogy Pakisztán mai buddhista lakossága igen kis számú, mindössze 1492 felnőtt állampolgár sorolja magát ehhez a valláshoz. Eszerint a buddhista lakosság aligha lehet pár ezernél több.
Buddhizmus az ókorban Régiók Gandhára right|bélyegkép|Szüreti jelenet Dionüszosszal, Gandhára, 1–2. század
Gandhára vagy Gándhára (szanszkrit: गन्धार, urdu: گندھارا) ősi királyság volt Szvat-, Pesavar-, Ravalpindi-, Ghazni-, Kandahár- és Kabul folyó völgyeiben és a Potovar-fennsíkon, a mai modern Észak-Pakisztán és Északkelet-Afganisztán területein. Legfontosabb városai Purusapura (mai Pesavar), szó szerint "emberek városa" (a szanszkrit puruṣa, "(legfőbb) ember" és a pura, "város" szavakból) és Taksasila (mai Takszila). Gardez és Dzsalálábád szintén Gandhárához tartoztak.
A Gandhárai királyság védikus kor (i. e. 1500-500 körül) óta létezett. Az ókorban kereskedelmi és kulturális találkozási pont volt India, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet között. Az i. e. 6-5. században az Akhaimenida birodalomhoz (Óperzsa Birodalom) tartozott, majd a 4. században Nagy Sándor hódította meg. A hindu és a gréko-buddhista kultúra központjaként az 1. és az 5. század között élte fénykorát a kusán királyok idején. A buddhizmus innen terjedt tovább Közép-Ázsiába és a mai Afganisztán területére. Az i. e. 1. századtól az i.sz. 6. századig virágzott a gandhárai művészet, amely indiai buddhista és görög-római elemeket ötvözött.www.jeindia.hu - Gandhára - olvasva: 2015.01.31.
A gandhárai buddhista szövegek a ma ismert legrégibb buddhista kéziratok az 1. század környékéről. Ezek a gandhárai nyelven írott művek a legrégibb baktriai és indiai szövegek is egyben. Az eredeti szövegeket európai és japán intézmények és magánszemélyek vásárolták meg, amelyeket jelenleg számos egyetem kutatói vizsgálnak. A gandhárai szövegek rendkívül rossz állapotban kerületek elő, de rekonstrukciójuk számos esetben bizonyult sikeresnek a meglévő, ismert páli és szanszkrit buddhista szövegek összevetésével. Más gandhárai buddhista szövegeket is találtak az elmúlt két évszázad során, ám ezek megsemmisültek vagy eltűntek.Between the Empires: Society in India 300 BCE to 400 CE by Patrick Olivelle. Oxford University Press, 2006 pg 357
A szövegeket a Dharmaguptaka iskolának tulajdonította Richard Salomon, a kutatási terület egyik vezető tudósa."The Discovery of 'the Oldest Buddhist Manuscripts'" Review article by Enomoto Fumio. The Eastern Buddhist, Vol NS32 Issue I, 2000, pg 160
Oddijána Padmaszambhava, buddhista bölcsről úgy tartják, hogy a mai Csakdara városa melletti faluban született, amely a középkori India, Oddijána nevű köztársaság része volt. Padmaszambhava guru rinpocsének számít a tibeti buddhizmusban, aki bevezette a vadzsrajána buddhizmust Tibetbe. Oddijána valóságos földrajzi elhelyezkedése azonban vita tárgyát képezi.Keown, Damien (ed.) with Hodge, Stephen; Jones, Charles; Tinti, Paola (2003). A Dictionary of Buddhism. Great Britain, Oxford: Oxford University Press. P.203.
Pandzsáb régió Népszerűnek számított a buddhizmus a Pandzsáb régióban, ahol buddhista kolostorok és sztúpák álltak Takszila területén, amelyek ma világörökségi helyszínek. Szintén gyakorolták a buddhizmust a Szindh régióban.
Az iszlám és a hinduizmus Gandhára a 10. századig nagyrészt hindu és buddhista terület volt. Ekkor Mahmúd szultán elfoglalta a régiót és bevezette az iszlám vallást. Muzulmán családokat költöztettek be a területre és a hindu-buddhistákat elüldözték.Ousel, M. (1997). Ancient india and indian civilization. Routledge.
A Pandzsáb, Khjber Pakhtunkhva és Szindh régió buddhista lakossága 600 után fokozatosan felvették a hindu vallást, majd később az iszlámot.
Pakisztáni buddhista turizmus 2013 márciusában egy 20 fős dél-koreai buddhista csoport látogatott el az Iszlámábádtól 170 km-re lévő Takht-e-Bahi kolostorhoz. A szerzetesek óva intették a szöuli jelentkezőket és az utazásuk lemondására biztatták őket biztonsági okokra hivatkozva. Végül pakisztáni biztonsági erők kíséretében a csoport meg tudta látogatni az okkersárga kövekből rakott, hegyoldalba épült kolostort. Az i. e. 1 évezredtől a 7. századig alakult itt ki egy jellegzetes indo-görög buddhista kultúra, amelyre a mahájána buddhizmus volt jellemző. Szintén innen indult útjára egy Marananta nevű szerzetes, aki Kínán át eljutott a koreai félszigetre is a 4. században. A hatóságok azóta turistacsomagokat értékesítenek a Kínából, Japánból, Szingapúrból és Dél-Koreából érkező látogatók részére. A turista utak célpontjai között szerepelnek a Takht-e-Bahi, Szvat, Pesavar és Takszila történelmi buddhista helyszínek.
Kapcsolódó szócikkek Tridev Roy, Pakisztáni buddhista politikus és vezető A buddhizmus története Buddhizmus Afganisztánban Pakisztán történelme Buddhizmus országonként
Jegyzetek
További információk Régészet Gandhára területén — Buddhista helyszínek
Buddhizmus Pakisztánban Kategória:Pakisztán történelme