Trenkfalva () falu Horvátországban a Pozsegai-medencében, közigazgatásilag Velike község részét képezi. Földrajzilag Velike és Pozsega között található.
Történelme A település határában előkerült régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskor óta lakott volt. a legrégebbi leleteket 2020-ban a vízvezeték építésének nyomvonalán, a „Međuputi” lelőhelyen fedezték fel. Ezen a mezőgazdasági területen az újkőkorszak korai időszakában virágzott Starčevo-kultúra egykori településének régészeti maradványait találták meg. A lelőhely az őskortól a középkorig szinte folyamatosan lakott volt.Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6322. Ugyancsak 2020-ben, a Velika - Pozsega vízellátó rendszer kiépítése során fedezték fel a „Kamenjača”Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6321. és „Stojanovac”Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6324. régészeti lelőhelyeket, ahol a kőrézkor középső időszakában virágzott Lasinja-kultúra településmaradványait találták meg. A leletek között kerámia edények töredékei, valamint különböző kőtárgyak, kőszerszámok, őrlőkövek és mikrolitok kerültek elő. A vaskort a „Međuputi” lelőhelynek a La Tène-kultúrához tartozó leletei képviselik, de találtak itt ókori és középkori településmaradványokat is.
Maga Trenkfalva ősi település, de középkorból nincs írásos adat a létezésére. A török uralom idején muzulmán hitre áttért horvátok lakták, akik valószínűleg 1687-ben Boszniába távoztak. A helyükre 1697 körül az ország északkeleti részéről és Boszniából katolikus horvátok érkeztek. A falut Szent Demeternek szentelt templomáról Mitrovicának nevezték el. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Mitrovicza” néven látható. Csak 1912-ben vette fel hivatalosan a Trenkfalva (Trenkovo) nevet, báró Trenk Ferenc (Franz von der Trenck) birtokos tiszteletére, aki a településen található Trenk-kúriában élt és alkotott. A Jókai Mór A két Trenk című regényéből „a magyar Trenk” néven ismert történelmi személyiség élete több ponton is összeforrt a településsel. Hajdúival együtt a térségben mint hőst tisztelik.
Nevezetességek A Trenk-kastélyÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-418. egyemeletes épület, amelyet jóval Trenk Ferenc halála után 1819-ben emeltek barokk-klasszicista stílusban. Hosszúkás, téglalap alaprajzú épület, főhomlokzatán nagyméretű terasszal, az udvari homlokzaton pedig rizalittal. Az épületet manzárdtető fedi. A kastély a park közepén található, amely fontos kertépítészeti emlék. A parkban a kastélyhoz tartozó melléképületek vannak.
Trenk-emlékfa, tölgyfa a kastély kertjében, amely alatt a báró hajdan jobbágyai fölött törvénykezett.
Népesség Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 346 315 288 336 496 600 577 488 581 662 692 758 789 823 818 799
1910-ben 600 lakosából 102 magyar (17,0%) és 429 horvát (71,5%) volt 1960-ban 692 lakosa közül 651 horvát (94,1%), 33 szerb (4,8%) és 2 magyar (0,3%) volt 1991-ben 823 lakosából 771 horvát volt (93,7%). Magyarok már nincsenek.
Jegyzetek
Források http://jupiter.elte.hu/aaacikkek2/036pozsega.htm Velike község hivatalos honlapja Bus.hr: A község nevezetességei Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései