A sztibin egy szervetlen antimonvegyület, kémiai képlete SbH3. Az antimon kovalens hidridje, szerkezete az ammóniáéhoz hasonló. A sztibin standard körülmények között színtelen, záptojásszagú, gyúlékony gáz. Vízben igen rosszul oldódik. Szerkezete A sztibin az ammóniához és a foszfinhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. A molekula alakja trigonális piramis, benne a kötésszögek 91,7°-osak. Az antimon és hidrogénatomok távolsága 1,707 Å (170,7 pm).
Kémiai tulajdonságai
A sztibin kémiai tulajdonságai hasonlók az arzinéhoz. A többi nehéz-hidridhez hasonlóan a sztibin instabil, szobahőmérsékleten lassan, de már 200 °C-on is hevesen bomlik elemeire: 2 SbH3 → 3 H2 + 2 Sb A bomlás autokatalitikus folyamat, és járhat robbanással is.
A sztibin könnyen oxidálható, akár levegővel is, hasonló reakciók játszódnak le kénnel és szelénnel is: 2 SbH3 + 3 O2 → Sb2O3 + 3 H2O
A sztibin nem mutat bázikus tulajdonságokat, de deprotonálható: SbH3 + NaNH2 → NaSbH2 + NH3
Fémekkel hevítve antimonidokat képez, ezt a folyamatot a félvezetőiparban alkalmazzák.
Felhasználás A sztibint a félvezetőiparban a szilícium kis mennyiségű antimonnal való dópolására használják a kémiai gőzfázisú leválasztás (CVD) nevű eljárás során.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Szervetlen antimonvegyületek