Hans Marchwitza (Piekary Śląskie, 1890. június 25. – Potsdam, 1965. január 17.) német diplomata, újságíró, önéletrajzíró, író és költő.
Sziléziában született. Az első világháborúban a nyugati fronton harcolt, a két világháború között politizált főleg. A nácik elől menekülve Svájcba, Spanyolországba és az Egyesült Államokba menekült, a második világháború után Stuttgartba, majd az NDK-ban lévő Babelsbergbebe tért vissza. 1950-ben megkapta az NDK Nemzeti Díját.
Művei Sturm auf Essen (Reportage, 1930) Walzwerk (Roman, 1932) Die Kumiaks (Roman, 1934) Meine Jugend (1947) In Frankreich (1949) Unter uns (Erzählungen, 1950) Die Heimkehr der Kumiaks (Roman, 1952) Roheisen (Roman, 1955) Die Kumiaks und ihre Kinder (Roman, 1959) In Amerika (Roman, 1961) Gedichte (1965) In Frankreich / In Amerika (1971) <die beiden autobiographischen Bücher von 1949 und 1961 in 1 Band> Hanku. Eine Kindheit (1974)
Magyarul
A csapda. Az Unter uns c. mű válogatott elbeszélései; ford. Révay József, bev. Bódi László; Szépirodalmi, Bp., 1952 Ifjúságom; ford. Rácz István; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955
Jegyzetek
Források
További információk Életrajza
Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1965-ben elhunyt személyek Kategória:Sziléziai németek Kategória:Német költők Kategória:Német írók Kategória:KPD-tagok Kategória:A Német Szocialista Egységpárt politikusai Kategória:Az NDK diplomatái Kategória:A Német Birodalom katonái az első világháborúban Kategória:A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Díjának tulajdonosai