koreai hősnő, mártír. A „március 1-jei megmozdulások” néven ismert, 1919-es, a japán gyarmati uralom elleni demonstrációk egyik szervezője volt Koreában, Dél- tartományban. Életrajza Gyermekkora édesapja, és édesanyja, művelt emberek voltak. 5 gyermekükből Ryu Gwansun a második lány volt. Szülei nagyban hatottak a felfogására.
Tanulmányai 1919-ben az Ewha Női Egyetem hallgatója volt Szöulban, ahol a kezdetektől tudta követni a “Március 1. Megmozdulásokat”.https://books.google.com/books/about/Korean_People_Who_Died_in_Prison_Custody.html?id=1TSXSQAACAAJFamous Koreans: Six Portraits -Yu, Kwan-Sun (1904–20) - By Mary Connor at aasianst.org
Részvétele a megmozdulásokban Miután a japán kormány úgy döntött 1907-ben, hogy az összes koreai iskolát bezárja, visszatért otthonába, -be. (ma: ) A családjával együtt elkezdte a japán megszállás ellen hangolni a közhangulatot.Demonstrációt is szervezett a függetlenségért, ahol a szomszédos , és városokból is részt vettek polgárok. A demonstráció 1919. április elsején reggel kilenc órára volt tervezve az Awunae-i piactérre. Körülbelül 2000 tüntető kiáltotta egyszerre: “Éljen sokáig a koreai függetlenség!” (“대한독립만세!”). A koreai rendőrséget egy óra körül riasztották a helyszínre, aki t többekkel együtt letartóztatták.
édesszüleit a japán rendőrség még a demonstráció alatt könyörtelenül kivégezte. A rendőrségi kihallgatás során a lánynak felajánlották, hogyha a társai ellen vall, korára való tekintettel felmentik. Miután ellenkezett, rövid ideig őrizetbe vették, majd a szöuli bíróság 1919. május 9-én 5 év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte a szodemuni börtönben. A lány tiltakozott az ítélet ellen, és egy felsőbb bírósághoz fordult, ahol 1919. június 30-án 3 évre enyhítették az ítéletet.
Halála A rabsága alatt továbbra is tüntetett Korea függetlenségéért, ezért a japán rendőrök több ízben megkínozták, melynek következtében 1920. szeptember 28-án meghalt. Vallatása során állítólag ezeket mondta: „A körmeimet leszedhetik, az orromat és füleimet levághatják, a végtagjaimat eltörhetik. El tudom viselni a fájdalmat. De azt, hogy elveszítsem a hazámat, nem tudom elviselni. Az egyedüli bánatom, hogy csak az életem van, amit a hazámért adhatok.”
Utolsó szavai pedig ezek voltak: „Vesszen Japán!”
Halála után a test kiadását a japán börtön először visszautasította. Majd végül volt iskolájának igazgatóihoz, Lulu Frey-hez és Jeannette Walter-hez juttatták el testét. Hamis híresztelések szerint a teste darabokra volt vágva, melyet Walter egyértelműen megcáfolt.
Emlékezete Halála után 1962-ben kitüntették a Függetlenség Rendje érdemdíjjal.
Jegyzetek
Források 1. Bright Figures in Korean History (한국역사를 빚낸사람들), Kim Han-ryong Compiler (김한룡 엮음) 대일출판사
2. "유관순 - Daum 국어사전". daum.net. 2011 [last update]. http://krdic.daum.net/dickr/contents.do?offset=A029668100&query1=A029668100#A029668100. Hozzáférés ideje: 8 February 2011.
3. "유관순 열사의 어린시절과 학창시절". yugwansun.com. 2011 [last update]. http://www.yugwansun.com/yugwansoon_01/sub_03.asp. Hozzáférés ideje: 7 February 2011.
4. "Yu Kwan Sun Summary | BookRags.com". bookrags.com. 2011 [last update]. https://web.archive.org/web/20100207005053/http://www.bookrags.com/research/yu-kwan-sun-ema-06/. Hozzáférés ideje: 7 February 2011.
5. "유관순 열사의 3-1 만세 운동". yugwansun.com. 2011 [last update]. http://www.yugwansun.com/yugwansoon_01/sub_04.asp. Hozzáférés ideje: 7 February 2011.
6. "아우내 만세 운동과 유관순". yugwansun.com. 2011 [last update]. http://www.yugwansun.com/yugwansoon_01/sub_05.asp. Hozzáférés ideje: 7 February 2011.
Kategória:Koreai nők Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1920-ban elhunyt személyek