Csicseri Ormós László (Sárospatak, 1814. szeptember 15. – Sárospatak, 1844. május 4.) ügyvéd, író, költő.
Élete
Ormós László és Szentgyörgyi Zsuzsánna (Szentgyörgy István sárospataki tanár leánya) fia. Iskoláit szülőhelyén 1833. júliusában végezte el és még ugyanazon év december 5-én esküdött fel Sátoraljaújhelyen mint törvényszéki hites írnok. Két évig volt joggyakorlaton Tóth Pápay Zsigmond ügyvéd mellett és azontúl ügyes bajos dolgok elintézésével foglalkozott. 1837-ben készült az ügyvédi oklevél megnyerésére; 1838. szeptember 2-án föl is esküdött prókátornak. Ifjúsága küzdelem- és sanyarúságteljes volt, ezért magába zárkózott és sorvasztó betegséggel küszködő életet élt Sárospatakon, ahol háza volt. Kazinczy Gáborral baráti viszonyt folytatott és vele levelezett; Szemere Bertalannal szintén bizalmas viszonyban és levelezésben állott; úgyszintén Pap Endrével, aki költeményt is írt hozzá 1836-ban és aki Ormós halála után ennek irományait is magához vette. Levelezésben állott még Szemere Pállal, Bajza Józseffel, Almási Balogh Pállal és Kölcsey Ferenccel.
Cikkei és Költeményei jelentek meg a Felsőmagyarországi Minervában (1832. Szentgyörgyi István bölcsészettanár életrajza); a sárospataki Parthenonban (1834.; 1837. neve alatt vagy Szöghalmy álnévvel, Sz. Vinczehegyi klastrom, történeti regény a XIV. századból); az Athenaeumban (1837-39., 1841.); az Emlényben (1839).
Levelezése Kölcsey Ferenccel (Figyelő III, IV.), levele Almási Balogh Pálhoz (Figyelő XIX. Nyiry István életrajzát küldi).
Kéziratban: Ujhely-vár, magyar hősi rege a XVI. századból (imprimálva 1832.), Husvéti tanítás 1830, Pap választáskor 1838., Lelkületről, Lélektudományon alapult nevelésről (ezzel pályázott a Magyar Tudományos Akadémia 1836-os filozófiai kérdésére); Csengery József Diplomaticá-jának ford., 1833. Cicerónak Az Istenekről szóló három könyve, ford. és mindkettőt jegyzetekkel kisérte; Szózat a sárospataki főiskola szelleme s jövendője ügyében; Eredeti színjátékok, 1834. (I. Váltság, színjáték 1 felv., II. Vén szerelmesek, vígj. 3 felv.)
Szerkesztette, mint az ifjúsági egyesület (irodalmi kör) elnöke, a Parthenon I. és II. kötetét 1834. és 1837-ben Sárospatakon.
Források
További információk
Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
Kategória:Magyar jogászok Kategória:1814-ben született személyek Kategória:1844-ben elhunyt személyek Kategória:Sárospatakiak