Donje Biljane falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Fekvése Zárától légvonalban 20, közúton 26 km-re keletre, községközpontjától 13 km-re északnyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotari és Bukovica határán, az A1-es autópálya mellett fekszik. Településrészei: varoš Devića, varoš Škorića, Trljuge, Veljane és Veljanska Kosa (Sovare).
Története Biljana a középkorban az ősi lukai zsupánság területéhez tartozott. Első írásos említése 1358-ban történt abban az oklevélben, melyben Csúz János horvát bán birtokot adományoz a biljanai Stjepan és Filip nevű testvérpárnak. 1409-ben Dalmáciával együtt velencei uralom alá került és Novigradból igazgatták. 1527-ben a környező településekkel együtt elfoglalta a török és elnéptelenedett. 1570-től a Klisszai, 1580-tól 1647-ig a Likai szandzsák része volt. A török uralom 1647-ig tartott. Ekkor új népesség költözött be az üresen hagyott területre, mely pravoszláv (tulajdonképpen szerb) volt, akiket a korabeli velencei források vlachoknak, illetve morlakoknak neveznek. A falu 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 288, 1910-ben 472 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és a település szerb igazgatás alá került. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült, a falu pedig teljesen elpusztult. 2011-ben 102 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 288 240 275 314 347 472 518 549 711 960 1.109 1.108 1.039 1.051 13 102
Jegyzetek
Források Benkovački kraj kroz vjekove Benkovac, 1987. YU
További információk Benkovac község hivatalos oldala Benkovac turisztikai egyesületének honlapja A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja
Kategória:Zára megye települései