Forbáth Sándor, 1906-ig Freud Sándor,Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 88525/1906. Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 335. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 10. oldal 4. sor álnevén A. F. Witley (Székesfehérvár, 1890. április 18. – London, 1964. január 1.) orvos, költő.
Életrajza Freud Lajos kereskedő és Reich Zsófia fia. Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi állami főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem orvosi karának hallgatója volt. Pályáját a Szent János Kórházban kezdte, ahol a laboratórium vezetője lett. 1916-ban jelent meg első szakmunkája német nyelven a neves berlini és bécsi kiadónál "Immunitätslehre" címen, majd nem sokkal később magyar nyelven is megjelent Budapesten: A serológia alapvonalai és a védő és gyógyoltások címen, amely szerzőjét a szakterület tekintélyei közé emelte. 1916. április 8-án Budapesten házasságot kötött Polnauer Márton és Casiner Estella lányával, Almával.
Az orvosi hivatás mellett már medikus korától foglalkozott a költészettel is. Nagy ihletője kortársaihoz hasonlóan Ady volt. Már 20 évesen verse jelent meg a Nyugat című folyóiratban Így lesz jó címen.
Első önálló kötete 1913-ban jelent meg Asszonyok parkja címen. Majd 1920-ban megindította a kéthetente megjelenő Magyar orvos című lapot is, amely azonban rövid életű volt. 1922-ben azonban megjelent újabb verseskötete: Játékhajó címen, Babits Mihály előszavával, amelyet 1923-ban a Hold árnyéka, 1925-ben Vidéki örökség, 1929-ben pedig a Fekete virág és más elbeszélések és még ugyanez évben a Cselló című kötet követett.
Az 1930-as évek körül Angliába emigrált.
Főbb művei
Ibsen: A tenger asszonya (fordította, Budapest, 1910) Az asszonyok parkja (versek, Budapest, 1913) Az immunoltások technikájára vonatkozó általános tudnivalók és szabályok (Budapest, 1916) A serologia alapvonalai és a védő- és gyógyoltások (Budapest, 1917) A gyakorlati therápia kompendiuma (1920) Játékhajó (versek, Babits Mihály előszavával, Budapest, 1922) A hold árnyéka: új versek :1922-1923 (Budapest, 1923) Továbbképző előadások az orvosi gyakorlatról (szerk., Budapest, 1923) Vidéki örökség (versek, Budapest, 1925) A magyar gyógyszerkülönlegességek javallatai (szerk., Budapest, 1926) A fekete virág és más elbeszélések (Budapest, 1929) Orvosi naplókönyv és hétszáz diagnosztikus és terapikus epigramma (Budapest, 1929) A modern therápia zsebkönyve (szerk., Budapest, 1930)
Jegyzetek
Források Orvostörténet
További információk
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
Magony Imre: Székesfehérvári olvasókönyv. Székesfehérvár, Árgus Kiadó, 2002 Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933
Világirodalmi lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970-1997
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar költők Kategória:Székesfehérváriak Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar emigránsok az Egyesült Királyságban