A Fülöp-szigeteki köpködőkobra (Naja philippinensis) a Fülöp-szigetek északi részén honos, a mérgessiklófélék családjába tartozó kobrafaj. Megjelenése A fülöp-szigeteki köpködőkobra közepes hosszúságú, vaskos törzsű kígyó. Átlagos hossza 1 méter, de megnőhet 1,6 méteresre is, sőt állítólag Mindoro szigetén 2 méteres példányokat is találtak. A többi kobrához hasonlóan, fenyegető pozitúrában képes első bordáit csuklyává kifeszíteni. Feje lapított, ovális, a nyaktól csak kissé különül el. Orra lekerekített, orrlyukai nagyok. Szemei közepesen nagyok, barnák, pupillája kerek. Színe egyöntetűen középbarna, a fiatal kobrák inkább sötétbarnák, torkuk alatt néha sötét sávot lehet megfigyelni.
Előfordulása A Fülöp-szigetek északi részén, Luzon, Mindoro, Catanduanes, Masbate és Marinduque szigetein honos. Lehetséges, hogy Palawanon és a Calamian-szigeteken is előfordul, de ottani jelenléte nem igazolt. Kb. 800 m-es tengerszint fölötti magasságig található meg.
Életmódja A fülöp-szigeteki kobra síkvidéki erdők, dzsungelek, füves rétek lakója, de bemerészkedik a rizsföldekre vagy a települések közelébe. Kedveli a vizet, többnyire tavak, patakok, folyók közelében lehet vele találkozni.
Kisemlősökkel, békákkal, kisebb kígyókkal, és ha lehetősége van rá, madarakkal és tojásokkal táplálkozik. Étrendje nagyrészt egerekből és kisebb patkányokból áll. Megfigyelték, hogy a nagyobb patkányok néha megsebesítik a kobrát, mielőtt végezne velük a mérge; megharapják, megkarmolják és a seb utána elfertőződhet. Néha a kígyó szemét is sikerül kikaparniuk. A kobrára az ember, ragadozómadarak, királykobra és a mongúzok vadásznak.
Mérge A fülöp-szigeteki köpködőkobra mérge rokonaihoz hasonlóan posztszinaptikus neurotoxinokból és citotoxinokból áll, de az ő esetében döntő mértékben az elsőből. Marásának helyén sokszor semmilyen tünet nem látható (a legtöbb kobramarás helye erősen feldagad és a szövetek nekrotizálnak), viszont a szisztémás, neurotoxikus hatások nagyon erősek. Tünetei: fejfájás, hányinger, hányás, hasi fájdalom, szédülés, nehéz légzés, közepes vagy súlyos ernyedt izombénulás. Súlyos esetben a légzőizmok bénulása halálhoz vezet. A légzési nehézségek akár a marás után 30 perccel jelentkezhetnek. Egy 1988-as vizsgálat szerint 39 megmart páciensből 38-ban láthatóak voltak a neurológiai tünetek. Három esetben fordult elő a marás helyén nekrózis, de 14 esetben még helyi duzzanat sem volt megfigyelhető.
Valamennyi kobrafaj közül ennek a fajnak van az egyik legtoxikusabb mérge. Egerek bőre alá adva az LD50-értéke átlagosan 0,2 mg/testsúlykg, sőt akár 0,14 mg/kg is lehet, amivel a Naja fajok közül a közép-ázsiai kobra után a második legmérgezőbb.
A fülöp-szigeti köpködőkobra képes mérgét támogatója arcába köpni, akár 3 méteres távolságról is. Ha szembe jut, égető fájdalmat, ideiglenes vagy végleges vakságot is okozhat.
A kobramarás gyakorisága 53,8/100 000 fő, a megmartak 98%-ban férfiak, többnyire rizstermesztők. Természetvédelmi helyzete A kobrát a fülöp-szigeteki lakosság rendszeresen irtja, különösen a mezőgazdasági területek közelében. Egy részüket megeszik. Nem jelentős mértékben, de élve is befogják, hogy külföldre eladják terráriumi állatnak, illetve antiszérum készítéséhez a kígyófarmoknak. Csökkenő populációja miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett státusszal szerepel. Források
Naja philippinensis Clinical Toxinology Resources Asiatic Naja Naja philippinensis (Naja naja philippinensis) VAPAGuide Brown, JH (1973). Toxicology and Pharmacology of Venoms from Poisonous Snakes. Springfield, Illinois: Charles C. Thomas. p. 184.
Fordítás
Kategória:Mérgessiklófélék Kategória:Hüllőfajok