A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (attention deficit hyperactivity disorder, ADHD) neurológiai természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll. Magyar megfelelője: szétszórtság nyüzsgéssel vagy nélküle.
Bár a figyelemzavar tünetei időnként bármely egészséges embernél jelentkezhetnek, csak akkor beszélünk róla mint betegségről, ha ezek meghaladnak egy bizonyos mértéket, azaz a szokottnál tartósabbak, erősebbek, és kettő vagy több, az élet főbb területén funkcióromlást okoz. Mivel több mentális betegség is okozhat ADHD-ra hasonlító tüneteket, szükséges kizárni ezeket mint kiváltó okok az ADHD diagnózis felállítása előtt.
Az Amerikai Egyesült Államokban az 1990-es Fogyatékos Amerikaiak Törvénye (ADA, Americans with Disabilities Act) sok olyan felnőttnek nyújt védelmet, akik ADHD-ben szenvednek. Magyarországon jelenleg erről a 2013. évi LXII. a hatályos törvény (A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása). A törvény megtiltja a munkahelyi negatív diszkriminációt (megbélyegzést), illetve a munkához, szociális segítségekhez, kedvezményekhez és segélyhez jutás akadályozását vagy megtagadását azoktól, akik fizikailag vagy mentálisan értelmi hátrányban vannak, és ez akadályozza őket az élet különböző fontos területein – beleértve a tanulást és munkát –, és igazolásuk van a fogyatékosságukról.
Az ADHD-hoz társuló negatív társadalmi megítélést és szociális izolációt a neurodiverzitás paradigmája, továbbá a hozzá kapcsolódó mozgalom igyekszik csökkenteni.
BNO-10 szerint a kódok és jelentésük ami az ADHD-ra vonatkozik
F98.8 Egyéb, rendszerint gyerekkorban vagy serdülőkorban kezdődő meghatározott viselkedés és emocionális/érzelmi zavar Figyelemhiány (zavar) hiperaktivitás nélkül
F90.0 Az aktivitás/tett és a figyelem zavarai Figyelem deficit/hiány: zavar hiperaktivitással/nyüzsgéssel hiperaktivitás/túlmozgás zavar szindróma hiperaktivitással/tünetcsoport nyüzsgéssel Kivéve: hiperkinetikus zavar magatartászavarral (F90.1) itt a túlmozgás más!
F90.9 Nem meghatározott hiperkinetikus zavar ADHD k.m.n.
A zavar okai 200px|jobbra|bélyegkép|Bal oldalon: Egészséges személy agyi aktivitása. Jobb oldalon: ADHD-ben élő személy agyi aktivitása. (Zametkin és mtsai., 1990) A Children and Adults with Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder (nonprofit szervezet az USA-ban, amely azért jött létre, hogy támogatást nyújtson és oktatással segítsen azokon, akiknek ADHD-juk van http://www.chadd.org) oldalain írottak felhasználásával.
A betegség oka pontosan nem ismert. Kialakulásában szerepe van az öröklődésnek is. Ezeket a genetikai hatásokat azonban módosíthatják a környezeti hatások. Más, – nem-genetikai eredetű esetben a betegség okai lehetnek: – az anya terhesség alatti alkoholfogyasztása, – az anya aktív vagy passzív dohányzása, – magas ólomszint az anya szervezetében, – a koraszülöttség, a gyermek születéskori alacsony testtömege, – vagy agya prefrontális (homloki) részének sérülése a születéskor.
Az agy szerkezetének eltérései is állhatnak az ADHD tüneteinek hátterében. A fő agyi eltérések a bazális ganglionokban (főként a nucleus caudatus és a globus pallidus), a kérgestestben és prefrontális lebenyben találhatók. Fiúknál, – akiknek nincs ADHD-jük, – a jobb agyféltekében a nucleus caudatus és a globus pallidus térfogata 3%-kal nagyobb, mint a bal agyféltekében. Akiknek ADHD-jük van, azokban ez a méreteltérés hiányzik. Így náluk a jobb agyféltekében kisebbek ezek a magok, mint az egészséges fiúknál. Tudjuk, hogy a prefrontális lebeny felelős az olyan magas szintű kognitív folyamatokért (végrehajtó működések), mint a tervezés, válaszgátlás, a viselkedés monitorozása/vizsgálat, távlat-váltás, és a rugalmas alkalmazkodás. ADHD esetén ezek a működések nem kielégítőek, de az eltérések főként válaszgátláskori lefagyások.
A bazális ganglionok fontos idegi bemenetei a prefrontális lebenynek. A két terület között bonyolult kapcsolatrendszer működik. A kérgestest közvetíti a két nagyagyfélteke közötti ismeretet. Bizonyos elképzelések szerint – mivel lányoknál a corpus callosumnak magasabb a működése a féltekék közötti erősebb kapcsolatban, – kisebb az esélye az ADHD kialakulásának. Mindenesetre azt sem zárhatjuk ki, sőt valószínűnek tűnik, hogy hormonális hatások is felelhetnek az ADHD nagyobb előfordulásáért a fiúk körében.
Modelljei Az ADHD öt neuropszichológiai modellje:
Késleltetési averziós/undor modell – Az ADHD-s gyerekek nem tudnak várni. Ha választani lehet, hogy egy kis jutalmat azonnal megkaphatnak, vagy egy nagyobbat később, akkor inkább a kicsit választják. Tapasztalt szülők nem mondják el nyüzsgő gyereküknek, ha mennek valahova, mert akkor minden percben megkérdezi: „Mikor megyünk már?” A jutalmazásért a dopaminpályák felelősek, a gátlásért pedig a prefrontális kéreg.
Viselkedés gátló/aktiváló modell – feltételezi, hogy alulműködő BIS (elkerülő) és túlműködő BAS (aktiváló) rendszere van a hiperaktív gyerekeknek (Gray/szürke). Az elkerülő rendszer alulműködését jelzi, hogy a hiperaktív gyerekeknek arousalja, (agyi aktivációs szintje) bőrellenállása nem emelkedik veszély esetén. Az aktiváló rendszer arra ösztönöz, hogy feladathelyzeteket oldjon meg.
Gátlómodell – az ADHD-t a gátlórendszer hibájának látja. A gyenge viselkedési gátlás felelős a végrehajtó működések egyéb zavaráért. A modell szerint az energetizáló faktorokat, az arousalt is felügyeli a gátlórendszer top-down folyamata.
Végrehajtó funkció modell – öt területet ölel fel: gátlás, késleltetés, tervezés, fluencia és munkamemória. További top-down folyamatok is ide tartozik az érzelem- és arousalszabályozás, valamint a figyelem kontrollja. Ezek a top-down folyamatok a célvezérelt viselkedésszervezést szolgálják.
Kognitív energia modell – szerint megismerő mechanizmusok/gépek, energetikai rendszer és a végrehajtó viselkedés ellenőrrendszere is felelős az ADHD-ért. A modell top-down és bottom-up folyamatokat is feltételez. A késleltetés undor/averziós és a viselkedés gátló|aktiváló modelleket is magába foglalja, mint a frontális/homlok kéreg végrehajtó funkcióinak zavara.
Önmagában egyik modell sem írja le tökéletesen az ADHD-t. A kognitív/megismerő energiamodell jellemzi átfogóan a hiperaktivitást/nyüzsgést. Fontos a jutalomközpont ingerlése, a csökkent késleltetés és gátlás. A magas szintű működéseknél megtaláljuk a munkamemória-deficitet. A munkamemória téri és verbális/igés összetevője is érintett lehet. A munkamemória nemcsak tárol, hanem manipulál/kezel is. Ezt mérjük a fordított számterjedelemmel. A munkamemória összehasonlítja a stimulust/serkentést a hosszú távú memóriával. Monitorozó működése egy magas szintű, távlati végrehajtó folyamat. (Sergeant et al., 2003) A stop signal téri-látó vázlattömb feladatban a nyüzsgő felnőttek több hibát követnek el. (Luke et al., 2007)
Ugyanakkor a fenti elmélet kritikusai szerint kezdetben nincs semmi közös eltérés a hiperaktív gyerekek agyában; azok csak a gyógyszerek hatására jönnek létre.
Az sajnos igaz, hogy egyelőre nincs egyértelmű és megerősítő fizikai vagy kémiai rendellenességekre bizonyíték, amelyek az ADHD-t okozzák – amint azt sem tudjuk, miért lesz valaki pszichopata, skizofrén vagy mániás depressziós stb. Nem tudjuk, hogyan működik az agy, ezért válaszolni se tudunk arra, mi működik rosszul, amikor olyan rendellenességet észlelünk, amelynek oka az agyban keresendő.
Gyermekkori tünetei (Paul H. Wender The hyperactive child, adolescent and adult c. 1987-ben megjelent 3. kibővített kiadásának (Oxford University, USA) A hiperaktív gyermek, serdülő és felnőtt figyelemzavar egy egész életen át c., 1993-ban kiadott magyar fordításának 2. kiadása (Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1997) és a Trouble in Mind magyarul Pszichiátriai kórképek címmel sugárzott ismeretterjesztő film ADHD c. részének felhasználásával
Figyelemzavarok és szétszórtság A legjelentősebb, szinte mindig előforduló tünete. A figyelem csak rövid ideig köthető le, és könnyen elterelhető. Elfelejti feladatait, vagy nem fejezi be, esetleg emlékszik rá, de nem hajlandó megcsinálni. Félbehagy tevékenységeket, nem tart rendet dolgai között. Nem hallgatja végig szüleit.
A gyerekek persze általában sem tudnak annyira figyelni, mint a felnőttek és hamarabb elunják magukat. A figyelemzavarban szenvedő gyermek képessége a figyelésre nem olyan, mint kortársaié, hanem annál gyengébb, egy nála fiatalabb gyermek szintjén áll.
Figyelemzavaruk ellenére ezek a gyerekek képesek lehetnek figyelni egy ideig akkor, ha kizárólag velük foglalkozik egy felnőtt. Emiatt megeshet, hogy a tanító felfigyel ugyan a gondra, javasolja is az orvosi vizsgálatot, – aki ha 20 percet szán csak rá, de azt kellő ráfigyeléssel – mégsem fogja gyengének találni a gyermek figyelmét. Egyes betegek pedig olyan feladatot, amit ők választanak, sokáig képesek csinálni megszakítás nélkül (lásd: munkamánia).
Hiperaktivitás/nyüzsgés Szintén nagyon gyakori tünet. Már a kora gyermekkorban szembetűnik és rögtön látni, hogy az ilyen gyerek más mint a többi. Mintha állandóan „fel lenne húzva”, és nem fogy ki a tűzből. Rengeteget szaladgál, mindenhová felmászik, és veszélyérzet nélkül veszélynek teszi ki magát, így gyakran megsérül. Iskolában óra közben is mászkál. Később megtanulhat ugyan a helyén maradni, de akkor fészkelődik, rázza a lábát vagy a kezével dobol.
Fontos: – bár a tünetegyüttest a köznyelvben rendszerint hiperaktivitásnak nevezik, nem minden hiperaktív gyerek figyelemzavaros, és nem minden figyelemzavaros gyerek hiperaktív!
Impulzivitás/löketes Szintén gyakori tünet. Ebben az esetben is mintha saját életkoruknál éretlenebbek lennének. Nem tudnak kivárni. Valamit rögtön akarnak megszerezni vagy megtenni. Nem látják előre cselekedetük nyilvánvaló vagy nagyon lehetséges következményét. „Ide nekem az oroszlánt, de most!”
Megsérülnek, elfogadhatatlan dolgot tesznek, ellopják azt, ami kell nekik. Bántalmazzák társaikat, ha nem úgy játszanak, ahogy ők akarják.
Figyelmet követelő magatartás Ez egy szinte kielégíthetetlen igény a másik ember figyelemére. Történhet ingerlés, zaklatás, bohóckodás, helytelen vagy veszélyes cselekedet által (szövegláda, sikolyok, tombolás). Hisztérikus rohamokkal is járhat, önbántalmazás és nem utolsósorban drámai kirohanásokkal is.
Iskolai nehézségek Fontos tudni, hogy a figyelemzavar nem befolyásolja a tesztekkel (például MAWI) mért intelligenciát. Ebből következik egyesek szerint, hogy ezek a gyerekek is lehetnek okosak, átlagosak és gyengébb képességűek. Mivel az ADHD-betegségnek az egyéb rendellenességek iránti vonzása erős, főként diszkalkuliával, diszlexiával kapcsolódik össze, – az alapbetegség (ADHD) által okozott nehézségeken felül más komoly (például tanulási) problémákkal is szembe kell nézni. Az ADHD ezen kívül növelheti a későbbi droghasználat és bűnözés kialakulásának lehetőségét is.
Koordinációs nehézségek Nagyjából az esetek felében jelentkezik. Lehet finom motoros működési probléma, például a cipőfűző megkötése nehezen megy, vagy az írás olvashatatlan. Ha viszont a szem és a kéz koordinációja is gyenge, ez például a labdajátékokban nyújtott alacsony teljesítményben látszik. Akinél viszont nincs ilyen tünet, lehet nagyon jó is ezekben a játékokban.
Ellenálló és zsarnokoskodó szociális magatartás Gyakori tünet. Jellegzetességei: - Ellenállás az elvárásoknak. Nem teszi meg, amit kérnek vagy elvárnak tőle, vagy amit tiltanak, épp azt teszi. Lehet azért, mert tudatosan ellenszegül, vagy azért, mert elfelejti, mit kell tennie. – Nem tanul a hibáiból és a büntetésből. kiselefánt: itt felejt! - Túlzott függetlenségérzet, amikor például apró kisgyermekként messzire elkóborol. Néha pedig éppen ellenkezőleg erős függőség figyelhető meg, – nem lehet otthagyni az óvodában, szinte tapad az egyes személyekre.