Halász József (Balkány, Szabolcs megye, 1803. március 23. – Nagyvárad, 1886. április 27.) ügyvéd.
Élete
Halász István református lelkész és Balassy Erzsébet nemes szülők fia. Jogi tanulmányait Debrecenben végezte (ahol 1818-ban lépett a felsőbb osztályokba); azután pár évig Deésy György szolgabiró mellett dolgozott. 1831. november 25-én Koós Judittal kelt egybe és Nagyváradon telepedett le, ahol gyakorló ügyvéd lett. Berettyószentmárton mellett birtokot szerzett, melyet nevéről Halásztanyának hívnak. A szabadságharc után mezei gazdaságának élt. Később a gazdálkodást is megunván, Nagyváradra vonult vissza, ahol a közügyeknek és az irodalomnak élt. Bihar vármegye megválasztotta táblabírájának; a nagyváradi függetlenségi és 48-as kör elnöke és az ottani református hitközség főgondnoka volt. Koporsója felett Révész Bálint püspök mondott emlékbeszédet.
Cikkeí a Napkeletben (1857. Nagyvárad leírása), a Vasárnapi Ujságban (1856. Népszerű életkérdések: a magyar birtokosok elszegényülése, 1862. Szózat a honi dalárdák érdekében), a Nagyváradban (1870-76), a Biharban (1871-83), a nagyváradi Szabadságban (1875-80) és a Debreczenben (1881), melyek többnyire vezérczikkek, összesen 397.
Munkája
Erkölcstan példákban. Összegyűjté Schnell János Péter Lajos. Családi és iskolai használatra németből fordítá és Kalauz az «Erkölcstan példákban» cz. könyv használatánál. Pest, 1873. (A verseket a munkához magyarította fia, Halász Kálmán, aki mérnök volt a Bihar megyei Mezőkeresztesen, aki 1881-ben a Biharban tett közzé költeményeket, öccsének Halász Bélának gyászemlékére 1881. jún. 16. írt költeménye pedig a Biharmegyei Lapokban jelent meg.)
Források
További információk
Uj Magyar Athenás 166. l.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:1803-ban született személyek Kategória:1886-ban elhunyt személyek