A homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni világnap (angolul: International Day Against Homophobia, Transphobia and Biphobia, rövidítve: IDAHOBIT) minden év május 17. napján tartott nemzetközi emléknap és akciónap. A dátumot azért választották, mert az Egészségügyi Világszervezetet irányító Egészségügyi Világgyűlés 1990. május 17-én fogadta el a Betegségek nemzetközi osztályozása tizedik revízióját (ICD–10), amelyben a homoszexualitás önmagában már nem szerepelt mentális zavarként.WHO Regional Office for Europe: Moving one step closer to better health and rights for transgender people. 2019. május 17. Hozzáférés: 2026. június 22.Jack Drescher: Out of DSM: Depathologizing Homosexuality. Behavioral Sciences, 2015, 5(4), 565–575.
A világnap célját támogatói rendszerint úgy határozzák meg, mint figyelemfelhívást a szexuális irányultságon, nemi identitáson vagy nemi önkifejezésen alapuló hátrányos megkülönböztetésre, erőszakra, jogi korlátozásokra és társadalmi előítéletekre. A naphoz kapcsolódó események jellege országonként és szervezetenként eltér: egyes helyeken civil kampány, máshol diplomáciai vagy kormányzati nyilatkozat, oktatási program, demonstráció, konferencia, kulturális esemény vagy szimbolikus zászlófelvonás formájában jelenik meg.IDAHOBIT Secretariat: IDAHOBIT. may17.org. Hozzáférés: 2026. június 22.Council of Europe Human Rights Channel: 17 May – International Day Against Homophobia, Transphobia and Biphobia . Hozzáférés: 2026. június 22.
A világnap nem egységes tartalmú, minden országban azonos jogi státuszú ünnep. Inkább decentralizált nemzetközi akciónapként működik: a részt vevő szereplők saját társadalmi, jogi, vallási, politikai és kulturális környezetükhöz igazítják az eseményeket. Emiatt az IDAHOBIT egyszerre jelenik meg emberi jogi kampányként, közpolitikai figyelemfelhívásként, kisebbségi közösségi eseményként és politikai viták tárgyaként.
Elnevezés és alapfogalmak
A világnap neve a homofóbia, transzfóbia és bifóbia fogalmaira utal. A kifejezések a köznyelvben és a társadalomtudományi, pszichológiai, jogi és emberi jogi szakirodalomban részben eltérő jelentéstartománnyal szerepelnek. Tág értelemben a homofóbia a homoszexuális emberekkel vagy a homoszexualitással szembeni elutasító attitűdöket, előítéleteket, ellenségességet vagy diszkriminációt jelöli; a transzfóbia a transznemű, nemi nonkonform vagy a születéskor megállapított nemtől eltérő nemi identitású személyekkel szembeni elutasítást; a bifóbia pedig a biszexuális személyekkel és a biszexualitással szembeni negatív attitűdöket.
A „fóbia” utótag eredetileg félelmet jelent, ezért a fogalmak használata szakirodalmi és közéleti viták tárgya. Egyes szerzők szerint a homofóbia vagy transzfóbia kifejezés túlzottan pszichologizálja a jelenséget, mert azt sugallhatja, hogy az érintett attitűdök elsősorban irracionális félelemből erednek. Mások szerint a kifejezések a köznyelvben már nem szűken klinikai értelemben használatosak, hanem a hátrányos megkülönböztetés és az ellenséges attitűdök gyűjtőfogalmaiként.Gregory M. Herek: The Psychology of Sexual Prejudice. Current Directions in Psychological Science, 2000, 9(1), 19–22. DOI: 10.1111/1467-8721.00051.William O’Donohue – Christine Caselles: Homophobia: Conceptual, definitional, and value issues. Journal of Psychopathology and Behavioral Assessment, 1993, 15(3), 177–195. DOI: 10.1007/BF01371377.
A világnap neve az idők során változott. A kezdeti IDAHO rövidítés az International Day Against Homophobia elnevezést jelölte. A transzfóbia későbbi beemelése után az IDAHOT alak vált használatossá, majd a bifóbia hozzáadásával terjedt el az IDAHOBIT rövidítés. Egyes szervezetek és országok az interfóbiát, az interszexuális emberekkel szembeni diszkriminációt vagy tágabban az LMBTQIA+-emberekkel szembeni megkülönböztetést is a május 17-i akciónap témái közé sorolják.
A dátum történeti háttere
A május 17-i dátum jelentősége a homoszexualitás orvosi-pszichiátriai osztályozásának 20. századi történetéhez kapcsolódik. A 19. és 20. században a nyugati jogi, orvosi és pszichiátriai rendszerekben a homoszexualitást gyakran bűncselekményként, erkölcsi devianciaként, betegségként vagy pszichés rendellenességként írták le. Ezek a kategóriák nem kizárólag tudományos megfigyelésekből, hanem korabeli jogi, vallási, morális, családfelfogási és társadalmi normákból is táplálkoztak.
Az orvosi osztályozás változása több lépcsőben ment végbe. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság 1973-ban döntött úgy, hogy a homoszexualitást önmagában nem tartja mentális zavarnak, bár az amerikai diagnosztikai kézikönyvekben a kérdés ezt követően is több átmeneti kategórián keresztül változott. Nemzetközi szinten az Egészségügyi Világszervezet 1990-es döntése vált szimbolikus mérföldkővé: a később hatályba lépő ICD–10 már nem sorolta a homoszexualitást önmagában mentális zavarok közé.
E változás történeti értelmezése körül eltérő hangsúlyok jelennek meg. Az LMBT-jogi szervezetek általában a depatologizáció és az emberi méltóság elismerésének fontos állomásaként hivatkoznak rá. Orvostörténeti és tudománytörténeti szempontból ugyanakkor a döntés annak a hosszabb folyamatnak része volt, amelyben a pszichiátria fokozatosan újragondolta a szexualitás, a normalitás, a társadalmi alkalmazkodás és a betegség kategóriáit. A korábbi osztályozások megértéséhez ezért figyelembe kell venni a korabeli tudományos módszerek, társadalmi normák, jogi rendszerek és intézményi környezet sajátosságait is.
A május 17-i dátum a német nyelvterületen egy további történeti asszociációval is összekapcsolódott. A német büntető törvénykönyv egykori 175. paragrafusa a férfiak közötti szexuális cselekmények büntethetőségéről rendelkezett. A dátum írásmódja — 17.5. — a paragrafusszámra emlékeztetett, ezért a német melegmozgalmi közegben a napnak már a nemzetközi akciónap elindítása előtt is volt szimbolikus jelentése.
A világnap kialakulása
A mai értelemben vett nemzetközi akciónap gondolata 2004-ben jelent meg. A kezdeményezéshez létrejött IDAHO Committee célja az volt, hogy egyetlen, könnyen azonosítható dátum köré szervezzen nemzetközi figyelemfelhívást a homoszexualitással kapcsolatos jogi és társadalmi hátrányok ügyében. A kezdeményezés egyik ismert alakja Louis-Georges Tin francia értelmiségi és aktivista volt.
Az első nemzetközi akciónapot 2005. május 17-én tartották. A szervezők célja nem egyetlen központi rendezvény létrehozása volt, hanem olyan decentralizált eseménysorozat, amelyhez különböző országokban működő civil szervezetek, helyi közösségek, politikai szereplők, emberi jogi csoportok és más intézmények is csatlakozhatnak. Ez a modell lehetővé tette, hogy a nap másként jelenjen meg olyan országokban, ahol az azonos neműek közötti kapcsolatok büntetendők voltak, mint olyan államokban, ahol a vita inkább családjogi, diszkriminációellenes vagy oktatáspolitikai kérdésekre irányult.
A 2000-es évek második felétől az IDAHO fokozatosan szélesebb tematikájú eseménnyé vált. 2009-ben a transzfóbia, 2015-től pedig a bifóbia is hangsúlyosabban megjelent az elnevezésben és a kampányokban. Az egyes országokban és szervezeteknél további kiegészítések is előfordultak, például az interfóbia, a queer emberekkel szembeni előítéletek vagy általában a szexuális és nemi kisebbségekkel szembeni diszkrimináció említése.
A világnap intézményesülése nem jelentette azt, hogy minden állam hivatalos ünnepként ismerte volna el. A május 17-i események sok helyen civil szervezetekhez és nemzetközi hálózatokhoz kötődnek; másutt önkormányzatok, minisztériumok, parlamenti képviselők, emberi jogi intézmények, nagykövetségek vagy nemzetközi szervezetek adnak ki közleményeket a nap alkalmából.
Névváltozatok és rövidítések
A világnap névhasználata a nemzetközi LMBT-politika és a kapcsolódó társadalmi mozgalmak változásait is tükrözi. A leggyakoribb elnevezések:
IDAHO – International Day Against Homophobia, vagyis a homofóbia elleni nemzetközi nap. Ez volt a kezdeti, 2005 körül elterjedt rövidítés. IDAHOT – International Day Against Homophobia and Transphobia, illetve később International Day Against Homophobia, Transphobia. Ez a változat a transzfóbia beemelését fejezte ki. IDAHOBIT – International Day Against Homophobia, Transphobia and Biphobia, magyarul homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni világnap. A B betű a bifóbiára utal; egyes használatokban az I betűt interszexuális emberekkel szembeni előítéletekre vagy interfóbiára is vonatkoztatják. IDAHOTB – olyan változat, amely külön jelöli a transzfóbiát és a bifóbiát. International Day Against LGBTQIA+ Discrimination – egyes újabb, tágabb használatokban a május 17-i napot az LMBTQIA+-emberekkel szembeni megkülönböztetés általános akciónapjaként nevezik meg.
A magyar elnevezésben a „világnap” szó terjedt el, de a gyakorlatban a nap nem mindenhol azonos státuszú ünnep. Pontosabb leírásként használható a „nemzetközi emléknap”, „figyelemfelhívó nap” vagy „akciónap” kifejezés is.
Jelleg és célok
A május 17-i világnaphoz kapcsolódó programok általában három fő terület köré szerveződnek. Az első az emlékeztetés a homoszexualitás orvosi és jogi megítélésének történeti változásaira, különösen a WHO 1990-es döntésére. A második a jelenkori diszkrimináció, erőszak, jogkorlátozás vagy társadalmi előítélet bemutatása. A harmadik a közpolitikai vagy jogi cselekvés ösztönzése, például diszkriminációellenes szabályok, iskolai zaklatás elleni programok, egészségügyi hozzáférés, menedékjogi eljárások vagy büntetőjogi védelem témájában.
A világnap decentralizált jellege miatt nincsen egységes szertartása vagy kötelező programja. Egyes városokban tüntetéseket vagy felvonulásokat tartanak; másutt konferenciák, filmvetítések, iskolai beszélgetések, közösségi események, online kampányok vagy intézményi közlemények kapcsolódnak hozzá. A diplomáciai képviseletek és nemzetközi szervezetek gyakran közös nyilatkozatokat tesznek közzé, vagy szimbolikus módon, például szivárványos zászlóval jelzik részvételüket.
A nap támogatói szerint a május 17-i események alkalmat teremtenek arra, hogy a közvélemény a mindennapi politikai konfliktusokon túl is figyelmet fordítson a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos társadalmi helyzetekre. Kritikusai vagy fenntartásokkal élő értelmezői ezzel szemben sokszor azt hangsúlyozzák, hogy az ilyen akciónapok egyes formái politikai-ideológiai kampányként, nem pedig semleges emberi jogi megemlékezésként működnek, különösen akkor, ha vitatott családjogi, oktatáspolitikai vagy vallásszabadsági kérdéseket is érintenek.
Nemzetközi megjelenése
A világnaphoz az évek során számos nemzetközi szervezet kapcsolódott. Az Európa Tanács emberi jogi kommunikációjában a május 17-i napot olyan eseményként írja le, amely a homofóbiával, transzfóbiával és bifóbiával, valamint az LMBTI személyek elleni erőszakkal és diszkriminációval kapcsolatos figyelemfelhívást szolgálja. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Unió külügyi szolgálata több évben is nyilatkozatot adott ki a nap alkalmából, rendszerint az egyenlő bánásmód, az erőszak elleni fellépés és a diszkriminációmentesség nyelvezetét használva.Az Európai Unió Tanácsa: A homofóbia, a transzfóbia és a bifóbia elleni világnap: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata. 2026. május 16. Hozzáférés: 2026. június 22.
Az ENSZ szakosított szervezetei és programjai közül több alkalommal kapcsolódtak a naphoz olyan intézmények, amelyek egészségügyi, népesedési, oktatási vagy emberi jogi kérdésekkel foglalkoznak. Ezek a nyilatkozatok többnyire a hátrányos megkülönböztetés, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a HIV-prevenció, a fiatalok védelme vagy az erőszak megelőzése felől közelítik meg a témát.UNFPA: International Day Against Homophobia, Transphobia and Biphobia. Hozzáférés: 2026. június 22.