Barkóczi Rosty Albert Ferenc János (Sopron, 1779. december 10. – Pest, 1847. november 4.) Békés vármegye alispánja, főjegyzője, táblabíró, földbirtokos.Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II kötet. Heraldika kiadó. 400. o.
Élete bélyegkép|jobbra|180px|A barkóczi Rosty család címere. Rosty Albert az eredetileg Vas vármegyei nemesi származású barkóczi Rosty család sarjaként született. Édesapja barkóczi Rosty Pál (1745-1810) főhadnagy volt, Vas megyei táblabíró, elítélt magyar jakobinus, édesanyja nedeczei Nedeczky Anna (1764-1839), Nedeczky Albert és Újváry Walburga bárónő lánya volt. Albert nagyapja barkóczi Rosty Ferenc (1718-1790), királyi tanácsos, Vas vármegye alispánja, vármegyei követ, táblabíró, Vas megyei földbirtokos volt. Rosty Albert nagynénje, Rosty Katalin (1753–1787), akinek a férje mezőszegedi Szegedy Ignác (1736–1796), királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, földbirtokos, Vas- és Zala megyék táblabírája; Szegedy Ignác és Rosty Katalin lánya és egyben Rosty Albert elsőfokú unokatestvére, mezőszegedi Szegedy Róza (1774–1832), Kisfaludy Sándor költőnek a felesége volt.
1799-ben jogi hallgató volt a bécsi egyetemen. 1807. március 16-án a főispán táblabíróvá tette. 1805. november 19-én a nemesi felkelés alkalmával első kapitánnyá választották a gyalogsághoz, de alig 20 nappal később kérte, hogy helyette, öccse Rosty Károlyt (1785-1835) nevezzék ki.Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848. Gyula, 2009 (Közlemények Békés megye és környéke történetéből ; 11.) Békés vármegye tisztviselői, szegődményes alkalmazottai és szolgaszemélyzete 1715–1848. Prozopográfiai adattár. 430. o. 1802 és 1812 között Rosty Albert Békés vármegye aljegyzője, 1811-ben Békés vármegye országgyűlési követe, 1812-től 1819-ig vármegyei főjegyző, 1819-től 1826-ig békési másodalispán volt.Völgyesi Orsolya: Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái, 1830?1832. Gyula, 2002 Egy reformkori politikai karrier Békés megyében: Novák Antal. 202.o Albert elköltözött a szentandrási uradalomba Békés megyébe magára vállalva a jószágigazgatást. 1816-ban Szentandráson 32 jobbágya és több zsellére volt, 1825-ben bizonyságlevelet kapott arról, hogy a csabacsüdi puszta és Szentandráson lévő részek tulajdonosa, valamint Komlósnak és Szentetornyának arendalis birtokosa volt.
A kitűnő muzsikus és a zene igen nagy kedvelője Rosty Albert, házánál gyakran zeneestéket szervezett, ahol már nagyon fiatal korában vett részt Erkel Ferenc.Implom József: OLVASÓKÖNYV Békés megye történetéhez II. 1695–1848. Békéscsaba, 1971. – 440 p. – (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból ; 4.)B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848)XXXIV. KÖLTŐK ÉS MŰVÉSZEK 4. Erkel Ferenc) Hogyan lett Erkel magyar zeneszerző. 344. o.
1843-ban, a nehéz anyagi körülményekben levő sógornőjét, Eckstein Alojziát, Novák Antal (1797-1843) békési alispán özvegyét, beköltöztette gyermekeivel együtt a saját pesti házába, ahol eltartotta egészen haláláig.Völgyesi Orsolya: Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái, 1830?1832. Gyula, 2002 Egy reformkori politikai karrier Békés megyében: Novák Antal. 210. o.
A reformkor eszméi úttörője, a 65 éves Rosty Albert táblabíró, tóthkomlósi közbirtokos 1844. június 27-én örökváltási szerződést írt alá jobbágyaival hogy, felszabadítsa őket.Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok (Levéltári módszertani füzetek 6. 1988) II. Iratminták. 115. o. 1845. január 26-án nyilatkozatot küldött a vármegyét, hogy értesítse a szándékáról, hogy önkéntesen adó alá veti magát. Saját szavai szerint: "Én alólírt mélyen érezvén azon igazságtalanságot, mely hazánk adózóin az egész nemesi birtok adómentesége által századok óta elkövettetik, s mely sok részben irigylett alkotmányunkat becsében lejjebb szállította, minthogy reményem, miszerént a törvényhozás a századunk szellemével ellentétben állót kiváltságot meg fogja szüntetni..."Implom József: OLVASÓKÖNYV Békés megye történetéhez II. 1695–1848. Békéscsaba, 1971. – 440 p. – (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból ; 4.)C) BÉKÉS MEGYE A REFORMKOR POLITIKAI ÉLETÉBEN7. Békés megyei követek az 1847/48. évi országgyűlésen. 368. o.
1847. november 5-én hunyt el Pesten a Fürdő [ma: József Attila] utcai Pollack házban [ma: József Attila u. 6].
Házassága és gyermekei Rosty Albert 1824. május 23-án feleségül vette Pesten ehrenberghi Eckstein Anna Franciska (*Pest, 1801. június 2.–†Pest, 1842. július 5.) kisasszonyt, Ehrenbergi Eckstein Ferenc (1769 – 1833) orvosdoktor, császári és királyi tanácsos és Wehner Erzsébet lányát. A házasságból született: barkóczi Rosty Ágnes Katalin Anna (*Pest, 1825. szeptember 21.–†Iharos, 1913. május 9.), Erzsébet királyné palotahölgye. Férje: vásárosnaményi báró Eötvös József (1813–1871) jogász, vallás- és közoktatásügyi miniszter. barkóczi Rosty Ilona Alojzia Erzsébet (*Pest, 1826. december 9.–†Pest, 1870. február 21.). Férje: Trefort Ágoston (1817 – 1888), közoktatási és vallásügyi miniszter, az MTA elnöke. barkóczi Rosty Anna Erzsébet Antónia (*Pest, 1828. március 6.–†Bécs, 1927. február), írónő, költőnő. Férje: gróf Amadei Rudolf (Bécs, 1814. április 17.–Bécs, 1898. március 27.), cs. kir. udvari tanácsos, Bukovina tartományi főnöke. barkóczi Rosty Pál István Ferenc de Paula (*Pest, 1830. november 29. –†Dunapentele, 1874. december 7.), földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja.
Származása +barkóczi Rosty Albert családfájabarkócziRosty Albert Ferenc János(Sopron, 1779. december 10. – Pest, 1847. november 4.)Békés vármegye alispánja, főjegyzője, táblabíró, földbirtokos. Apja:barkócziRosty Pál Jakab (Ják, Vas vármegye, 1745. július 10. – Ivánc, Vas vármegye, 1810. október 26.)táblabíró, főhadnagy, elítélt magyar jakobinus, földbirtokos Apai nagyapja:barkócziRosty Ferenc (1718. – † Kám, Vas vármegye, 1790. február 4.)Vas vármegye alispánja és országgyűlési követe, királyi tanácsos, földbirtokos Apai nagyapai dédapja: barkóczi Rosty László (fl. 1710–1730) Vas vm.-i főszolgabíró, földbirtokos(Szülei: barkóczi Rosty István, a gróf Batthyány családnak a jószágkormányzója, földbirtokos és jobbágyi Jobbágyi Regina) Apai nagyapai dédanyja:zalalövői Csapody Mária (fl. 1710–1714)(Szülei: zalalövői Csapody István, győri lovas alparancsnok, a zalalövői várkapitány, földbirtokos és osztopányi Perneszy Zsófia) Apai nagyanyja:balásfalvi Orosz Mária (*Győr, 1720. december 11.–†Ják, 1751. április 19.) Apai nagyanyai dédapja:balásfalvi Orosz Ferenc (1675–Győr, 1739) Győr vármegye főjegyzője, győri szolgabíró, földbirtokos(Szülei: balásfalvi Orosz István hadnagy) Apai nagyanyai dédanyja:nemes Lassek Erzsébet (1691–Győr, 1733. április 15.) Anyja:nedeczei Nedeczky Anna(Paks, 1764. június 26.–1839) Anyai nagyapja:nedeczei Nedeczky Albert(Pozsony, 1739. április 22.–†?)földbirtokos Anyai nagyapai dédapja:nedeczei Nedeczky Károlykirályi tanácsos, földbirtokos (Szülei: nedeczei Nedeczky Imre, ítélőmester, királyi személynök, földbirtokos és hrabovai Hrabovszky Eszter) Anyai nagyapai dédanyja:lengyeltóti Lengyel Krisztina(1710–Lesencetomaj, 1756. szeptember 25.)(Szülei: lengyeltóti Lengyel Miklós, Somogy vármegye alispánja, szigligeti főkapitány, földbirtokos és martonfalvi Martonfalvay Magdolna) Anyai nagyanyja:báró Újváry Walburga Anyai nagyanyai dédapja:báró Újváry Lászlócsászári és királyi tábornok, földbirtokos(Szülei: nemes Újváry Imre, Királyi levéltári őr, aranysarkantyús vitéz, földbirtokos és alsó- és felsősurányi Sigray Borbála) Anyai nagyanyai dédanyja:báró Száraz Erzsébet(Pest, 1724. augusztus 30. –Paks, 1781. október 21.)(Szülei: báró Száraz György, királyi személynök, királyi udvari kamarai titkár, földbirtokos és királydaróczi Daróczy Katalin)
Jegyzetek
Kategória:Pestiek Kategória:1779-ben született személyek Kategória:1847-ben elhunyt személyek Kategória:Békés vármegye alispánjai Albert 1779