Mészáros Gábor, szül. Kohn Gábor (1896 – Budapest, 1920. február 19.) húsipari munkás, pártmunkás.
Élete Az első világháború alatt orosz hadifogságba esett. Tomszkban, a helyi hadifogolytáborban ismerte meg mások mellett Kun Bélát, agitált, és belépett az oroszországi magyar kommunista szervezetbe. Az 1917-es októberi orosz forradalmat követően Moszkvába utazott, ahol a kommunista párt futárszolgálatra osztotta be. 1918 májusában pártszervezésre illetve agitációs munkára a német haderő uralta területre küldték, ám lebukott és halálra ítélték. Megszökött, és az OK(b)P megbízásából Finnországban, majd Ukrajnában volt kiküldetésen. 1918 végén került vissza Magyarországra, részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja megszervezésében, ám nem sokáig maradt hazájában, mivel a KMP László Jenővel együtt Szlovákiába küldte, ahol a helyi kommunistáknak nyújtott segítséget pártjuk létrehozásában. Nemsokára visszatért, s Rudas Lászlóval együtt a Komintern alakuló kongresszusára küldték. A proletárdiktatúra alatt szervezte a Vörös Hadsereget, és az I. Vörös Hadtest politikai megbízottja volt. Fellépett a szerinte ellenforradalmi tisztek ellen, és sürgette, a "proletár parancsnokképző" felállítását. A vörösök bukása után elfogták, azonban megszökött, és Ausztriába emigrált, ám több ízben visszatért Magyarországra, hogy szervezze az illegális KMP-t, annak szervezeteit. 1920 elején újra elfogták. Erről Hamburger Jenő Mártírok című 1921-es művében így írt:
Ismét a kelenföldi laktanyába vitték, ahol Prónay emberei végeztek vele. A Vadas testvérekével (Márton és Andor) együtt holttestét a Dunába dobták.Új magyar lexikon. 6. köt. S–Z. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1962. 582. l. Vadas testvérek
Emlékezete Emléktáblája a budapesti Fiumei úti sírkertben, a Munkásmozgalmi Panteon első pilonján található. Kubinyi Ferenc: A futár, Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1970, 227 oldalKönyvespolc, Rádió és Televízió Újság, könyvismertető, 1970. június 24. Róla mintázta Bors Mátét, a Bors című regény főhősét Fülöp János.Fülöp János: Bors Első kötet. Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, 1983. Ajánlás: "Mészáros Gábor emlékének. Legenda egy emberről"
Jegyzetek
Források R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965., 100-101. o. Új magyar lexikon 4. köt K–Me. Budapest, Akadémiai K. 1962. 610. l.
Hamburger Jenő: Mártírok. In: Magyar pokol. A magyarországi fehérterror betiltott és üldözött kiadványok tükrében. Bp., 1964, Magvető, 207-214. p.
További információk Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Békés István: Hazádnak rendületlenül. A magyar nép aranykönyve. (Bp., Művelt Nép. 1955.) Árkus József: Lenin-fiúk (Bp., 1960) Hofmann Éva: Mártírok emlékezete (Népszava, 1955. 24. sz.) Megőrizzük emléküket. – Hősi múltunkból (Élelmezési Dolgozó, 1963. december) A magyar szabadságért. A Magyar Kommunista Párt vértanúi. (Bp., Szikra, 1946., 49. o.) Árkus József: Lenin-fiúk. Emlékezés a Magyar Tanácsköztársaság hős védelmezőire. (Bp., Zrínyi Kiadó, 1960., 1937. o.)
Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1920-ban elhunyt személyek Kategória:A fehérterror áldozatai Kategória:KMP-tagok Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyarországon bebörtönzött baloldali személyek (1919–1945) Kategória:Magyar szakmunkások Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Hadifoglyok Kategória:A magyar Vörös Hadsereg tagjai