Németújvári gróf Batthyány Kázmér Antal Ferenc (Pozsony, 1807. június 3. – Párizs, 1854. július 13.) reformkori liberális ellenzéki vezető, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt pedig főispán, kormánybiztos és a Szemere-kormány tagjaként Magyarország első külügyminisztere volt. Szerepéért távollétében halálra ítélték, emigrációban hunyt el.

A reformmozgalom vezéralakja A gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja, gróf németújvári Batthyány Antal József (1762–1828), anyja, gróf Cecilie Rogendorf (1775–1814) volt. Az apai nagyszülei németújvári gróf Batthyány Tódor (1729–1812) tanácsos és galánthai gróf Esterházy Philippine (1734–1811) voltak.

A vele közel egykorú, a reformkorban és az 1848-as forradalomban szintén kiemelkedő szerepet játszó gróf Batthyány Lajossal meglehetősen távoli rokonságban állt: közös őseik szépapáik szülei, azaz mindkettejük hatodik fokú felmenői, gróf Batthyány Ádám (1610–1659) és első felesége, Aurora Katharina von Formentini zu Talmein (1609–1653) voltak.

Kázmér gróf fiatal korában a külföldieskedő, idegen szellemű magyar nagybirtokosok közé tartozott. Tanulmányait külföldön végezte, és magyarul is csak az 1830-as évek második felében kezdett tanulni. Nyugat-európai utazásai során megismerkedett a liberális eszmékkel és az 1830-as évek végére politikai nézetei gyökeresen megváltoztak. Az 1839–40-es, az 1843–44-es és az 1847-48-as országgyűlés felsőházában már mint a reformellenzék radikális képviselője vett részt. Támogatta a magyarországi ipar és közlekedés fejlesztését. 1839-40-ben Gusztáv bátyjával és Károlyi Lajos gróffal felállították a rohonci gazdasági tanintézetet.

Az 1844-ben megalakult Védegyletnek Kossuth Lajos igazgatója, Batthyány Kázmér pedig elnöke lett. 1845 szeptemberében a Vukovár–Fiumei Vasút Építésére Egyesült Társaság elnökévé választották, ugyanebben az évben Pécs díszpolgára címet kapott. Jobbágyai nagy részét örökváltság útján felszabadította. Birtokain óvodákat, iskolákat, Rohoncon gazdasági iskolát alapított. A Magyar Gazdasági Egyesületnél pályázatot hirdetett a mezőgazdasági viszonyok átalakítását elősegítő tanulmányokra. Támogatta a tudományt és a művészeteket is. Nagy Károlynak, gazdasági ügyei intézőjének javaslatára felajánlotta a Magyar Tudós Társaságnak teljes rohonci és kisbéri könyvtárát. Vörösmarty Mihály anyagi támogatására évjáradékot juttatott. Nagy Károly az ő anyagi támogatásával építhette fel az 1840-es évek közepén a Bicskei Csillagvizsgálót.

1846-47-ben szlavóniai birtokán bujtatta Táncsics Mihályt. Ezt követően több megyében irányította az ellenzéket, és az ő közreműködésével lett Kossuth Lajos követ.

Házassága 1847. november 4.-én Pesten a Kálvin téri református templomban feleségül vette a 39 éves gróf buzini Keglevich Auguszta (1808-1879) úrnőt, gróf buzini Keglevich Ágost (1759-1813) és gróf Maria Elisabeth von Waldstein-Wartenberg (1769-1813) lányát.A Pest-Kálvin téri ref. egyházközség házassági anyakönyve, 1847. év. Gróf Keglevich Auguszta, gróf Szapáry Antal (1802-1883) egykori felesége volt, de sikertelen házasságuk következtében elváltak. Batthyány Kázmér és Keglevich Auguszta házasságából nem született gyermek.

Szerepe az 1848–49-es szabadságharcban 1848. április 22-étől Baranya vármegye főispánja, majd szeptember 17-én kormánybiztosa lett. Önkéntesként részt vett a délvidéki harcokban. Szeptemberben Mohácson népfelkelést szervezett és csapataival több ütközetben megtisztította a Dráva–Duna szögét Jellasics utóvédként hátrahagyott csapataitól. Október 22-én önkéntesei élén bevonult az eszéki várba, az ingadozó várparancsnok, Jovics István vezérőrnaggyal szemben biztosítva ezzel a várőrség magyar alkotmányhoz való hűségét. 1849. február 2-től Szeged központtal a Kiskunság, Szeged, Szabadka és Zombor teljhatalmú polgári és katonai kormánybiztosává nevezték ki. A minőségében kiváló politikai érzékről tett tanúbizonyságot, határozott, de mérsékelt intézkedéseivel megalapozta Perczel Mór bácskai harctéri sikereit. Március 22-én részt vett a szőregszentiványi ütközetben. Április 2-ától május 2-áig országos kormánybiztossá nevezték ki, majd Szemere Bertalan kormányában külügyi, egyúttal ideiglenesen földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter lett. Május 7-e és július 16-a között a kormányzói rendeletek ellenjegyzésének jogát is gyakorolta a távollévő hadügyminiszter helyett.

Emigrációban 1849 augusztusában követte Kossuthot Vidinbe, majd Sumlába és a magyar emigrációval együtt Kütahyába. Menekülés közben Szemere Bertalan miniszterelnök rejtve vitte a Szent Koronát a déli határig, a Duna-parti Orsováig, Szemere megosztotta a titkát a vele utazó Batthyány Kázmérral: „A korona mint egy vámpír faldosta oldalamat. Kivinni lehetetlen volt, itthagyni nem akartam, megsemmisíteni sem, azonban elrejteni sem tudtam. Végre közöltem Batthyányval helyzetem nehézségét. Ő semmi fontosságot nem tulajdonított a dolognak, s mintha egy darab kőről volna szó, hidegen azt felelte: törd össze, vagy vesd a Dunába.”A Szent Korona őrizői, demokrata.huSzent Korona a mocsárban 1851 augusztusában hagyta el Törökországot, és haláláig Párizsban élt. Megírta emlékiratait, amely azonban csak részleteiben maradt fenn. Távollétében a császári hadbíróság halálra ítélte. 1987-ben, születésének 180. évfordulóján a montmartre-i temetőből hazahozták földi maradványait, és a siklósi vár kápolnájának családi kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Jegyzetek

Források

Hermann Róbert: 1848–1849 – A szabadságharc hadtörténete, Korona Kiadó, Budapest – 2001,

Révai nagy lexikona

Irodalom

Der ungarsche Schutzverein (Magyar Védegylet); Druck und Verlag von Otto Wigand, Leipzig, 1845 Batthyány Kázmér emlékére. Batthyány Kázmér tiszteletére a siklósi 2. számú általános iskola névadó ünnepsége alkalmából megrendezett tudományos konferencián 1981. március 14-én elhangzott előadások anyaga; szerk. Füzes Miklós; Hazafias Népfront városi-járási Bizottsága–Siklósi Vár és Múzeum Baráti Kör, Siklós, 1981 Batthyány Kázmér és A Magyar Védegylet; szerk., szöveggond., előszó Füzes Miklós, németből ford. Fata Márta; Baranya megyei Könyvtár, Pécs, 1987 (Pannónia könyvek) Batthyány Kázmér emlékére. Siklós, 1987. június 4-6-ig rendezett ünnepségsorozat; szerk. Perics Péter; Vár- és Múzeumbaráti Kör Siklós–Hazafias Népfront Városi Bizottsága, Siklós, 1987 Füzes Miklós: Batthyány Kázmér; Gondolat–Baranya Megyei Levéltár, Bp.–Pécs, 1990 (Magyar história. Életrajzok) – Sulyok Kálmán: A kisbéri mecénás. Kossuth külügyminisztere. Történelmi dráma három felvonásban; Multi Grafi Kft., Nagyigmánd, 1998 Dokumentumok gróf Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről; gyűjt., vál., bev., szerk. Füzes Miklós, ford. Figura Krisztina; Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2006 (Tanulmányok és források Baranya megye történetéből) Gróf Batthyány Kázmér (1807–1854) emlékezete; szerk. Ódor Imre, Rozs András; BML, Pécs, 2006 (Baranyai történelmi közlemények)

Batthyany Kazmer Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kazmer Kategória:Baranya vármegye főispánjai Kategória:Ellenzéki Párt-tagok Kategória:Magyarország földművelésügyi miniszterei Kategória:Pozsonyiak Kategória:Magyarország külügyminiszterei Kategória:Bicskeiek Kategória:Újratemetett magyarok Kategória:1807-ben született személyek Kategória:1854-ben elhunyt személyek Kategória:Pécs díszpolgárai Kategória:A magyar szabadságharc kütahyai emigránsai Kategória:Magyar emigránsok Franciaországban Kategória:Párizsiak Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatti kormányok tagjai Kategória:A Védegylet tagjai