Sátori Pál, 1883-ig Pafcsuga (Körösladány, 1859. február 3.A körösladányi róm. kat. egyházközség keresztelési anyakönyve, 11/1859. folyószám. – Pesthidegkút, 1916. október 18-20 körül)Halálesete bejegyezve a pesthidegkúti (ma: Bp II. ker.) állami halotti akv. 51/1916. folyószáma alatt. műlakatos.

Életútja

Szülei, Pafcsuga Pál és Sátori Anna, kereskedőcsaládokból származtak. Olasz származású, Rómából költöztek Magyarországra. Szülei római katolikusok voltak, a keresztelési anyakönyvbe körösladányi születéssel 1848 és 1864 között még hét testvérét anyakönyvezték.Testvérei keresztelése Tanulmányairól annyit tudunk, hogy műlakatos volt és valószínű, hogy a Békés megyében található Körösladányban nevelkedett és ott sajátította el a mesterséget.

Pafcsuga családi nevét 1883-ban édesanyja után Sátorira változtatta.Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 53601/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 15. oldal 7. sor.

Kis műhelye volt és főként iparművészeti tárgyak készítésével szerzett magának hírnevet. Kevés munkája azonosítható.Pereházy Károly: Budapest utolsó száz esztendejének kovácsoltvas-művessége és jelentősebb mesterei. In: Major Máté (szerk.): Építés-Építészettudomány - A MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 8. kötet, Bp. 1976. 3-4. szám. 351. és 401. oldal 1890-ben szerepel először a budapesti lakatosmesterek között. Ekkor a VII. kerület Kertész utca 14., 1894-ben már a IX. Üllői út 23., 1896–1898 között a VI. kerület Izabella utca 65., 1902–1904 körül a VI. kerület Rózsa utca 62., 1904–1905 körül a VI. kerület Felső erdősor 3., 1905–1906-ban a VI. kerület Aradi utca 58. szám alatt adja meg nevét a lakatosok listájában a Budapesti Cím- és Lakásjegyzék.Budapesti czím- és Lakásjegyzék 1890-től 1906-os évek

1893-ban nála volt gyakorlaton három hónapig Talpai János molnár szülőktől származó, ekkor első évfolyamos Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolai tanuló,Iskolai értesítők, Budapest - Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola, Budapest, 1893. 84–85. oldal aki 1900/1901-ben már géplakatossegédként szerepel a budapesti lakásjegyzékben.Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1900–1901 (12. évfolyam), 1550. oldal Ugyancsak ez évben Blumenfeld Mór, a fémvasipari szakon már 3. évfolyamos Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolai tanuló szintén nála töltötte gyakorlati idejét.Iskolai értesítők, Budapest - Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola, Budapest, 1893. 139. oldal

1907 után az eddigi források szerint Körösladányba költözött, földet és szőlőbirtokot vásárolt,Érdekes hírként szerepel a Békésmegyei Közlönyben 1907-ben, hogy szőlőbirtokán egy teljesen vasból készül villát épített, s egy tükrének is csodájára jártak, amelynek keretét „szebbnél-szebb kivitelű vasvirágokból készítette az érdekes vasember”. Békésmegyei közlöny, 1907. július 11. 63. szám, 4. oldal s itt tartott fenn lakatosműhelyt.1915-ben műhelyéből szerszámok lopásáról adott hírt az újság.Békés, 1915. december 5. 49. szám, 5. oldal

Eddig egyetlen híres alkotása ismert, a Műcsarnok főkapuja, amelyet vörösrézből készített el,Műcsarnok - Történet. Mucsarnok.hu de a csarnok egész vasszerkezetét az ő kezei formázták. 1892-ben bízták meg a Műcsarnok felújításával, majd 1896-ban adták át ünnepélyes keretek között I. Ferenc József magyar király társaságában s egyúttal megnyitották a Millenniumi kiállítás képzőművészeti rendezvényét is. Munkájáról a Műcsarnok egy 1996-ban megjelent könyvében is szót ejt, valamint képpel is illusztrálja.Gábor Eszter - Verő Mária (szerk.): Schickedanz Albert (1846-1915): Ezredévi emlékművek múltnak és jövőnek. Szépművészeti Múzeum. 1996. 142. p. 1896-ban kiállítási éremmel tüntették ki iparművészeti haladásért, jó ízlésért és jó munkáért. Ambrozovics Dezső a Műcsarnok főkapujának ismertetésekor Sátori Pált „jeles magyar lakatos-művész”-ként említi.Ambrozovics Dezső: A városligeti új műcsarnok. Az iparművészet 1896-ban - Milléniumi emlékkönyv (1897) Millénniumi emlékművek. Magyar Iparművészet - Művészi Ipar 310. oldal

Halálát az anyakönyvi bejegyzés szerint tüdőgyulladás okozta.

Jegyzetek

További információk Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország közgazdasági es közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállitás eredménye, 7. kötet. Budapest : Pesti Könyvnyomda Rt., 1898 Csizik Gyula: Fémmunkák. In: Ráth György – Györgyi Kálmán (szerk.) Az iparművészet 1896-ban: millénniumi emlékkönyv. Budapest, Magyar Iparművészeti Társulat, 1897. 195–215. oldal Ambrozovics Dezső: A városligeti új műcsarnok. Az iparművészet 1896-ban - Milléniumi emlékkönyv (1897) Millénniumi emlékművek Magyar Iparművészet - Művészi Ipar

Kategória:Magyar lakatosok Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar műlakatosok Kategória:Magyar iparművészek Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek