Carlo Gambino (1902. augusztus 24. - 1976. október 15.) olasz-amerikai maffiafőnök volt a Gambino klánban. Az 1957-es apalachini találkozót és Vito Genovese 1959-es bebörtönzését követően Gambino vette át az amerikai maffia bizottságát egészen 1976. október 15-én szívrohamban bekövetkezett haláláig. A szervezett bűnözésben eltöltött több mint ötven év alatt mindössze huszonkét hónapot ült börtönben, 1937-ben adócsalásért.

Fiatalkora és családja Gambino 1902. augusztus 24-én született az olaszországi Szicíliában, Palermóban, egy Passo di Rigano szicíliai maffiabandához tartozó családban, két testvére volt, Gaspare Gambino, aki nem volt tagja a maffiának, és Paolo Gambino, aki szintén a Gambino bűnöző

klán tagja volt. Szülei olasz bevándorlók voltak, Tommaso Gambino és Felice Castellano.

Gambino 1921. december 23-án lépett be az Egyesült Államokba a virginiai Norfolkban, mint potyautas az SS Vincenzo Florio hajón. Ezután New Yorkban csatlakozott unokatestvéreihez, a Castellanókhoz. A nagybátyja családjának tulajdonában lévő kis teherfuvarozó cégnél dolgozott.

Gambino később egy szerény házba költözött a Brooklynban található 2234 Ocean Parkwayre; Long Island-i rezidenciája, a 34 Club Drive Massapequában található, nyári lakhelyéül szolgált. A kétszintes téglaház, amelyet alacsony kerítés vett körül, az elülső gyepen márványszobrokkal, a Harbor Green Estates egyik zsákutcájának végén állt, kilátással a déli Oyster Bayre.

1932-ben Gambino feleségül vette egyik unokatestvérét, Catherine Castellanót, Paul Castellano nővérét. 1932-ben négy gyermeket neveltek fel: a fiúkat, Thomast, Josephet (1936. március 28. - 2020. február 20.) és Carlót (1934-ben született), valamint egy lányt, Phyllis Gambino Sinatrát (1927. szeptember 22. - 2007. február 19.).

Castellammarese háború és a Bizottság Gambino a Joe Masseria által vezetett bűnszervezet tagja volt. 1930-ban a Massachusetts állambeli Lawrence-ben letartóztatták Gambinót, mint gyanús személyt. Mivel nem tudták megvádolni, elengedték, de egy hónappal később a Massachusetts állambeli Brocktonban lopás miatt elfogták. Letartóztatási parancsot adtak ki ellene, amikor nem jelent meg a bíróságon. Négy évvel később Manhattanben szökevényként letartóztatták, majd visszatért Brocktonba, ahol a lopás vádját ejtették, amikor ezer dollárnyi kártérítést fizetett vissza. Az 1930-as évek elejére Masseria fő riválisa Salvatore Maranzano volt, aki Szicíliából érkezett a Castellammarese klán vezetésére. Rivalizálásuk végül a véres Castellammarese háborúba torkollott. Masseria és Maranzano úgynevezett "bajszos petek" voltak: idősebb, hagyományos maffiafőnökök, akik bűnözői karrierjüket Olaszországban kezdték. Hittek a "becsület", a "hagyomány", a "tisztelet" és a "méltóság" állítólagos "óvilági maffia" elveinek fenntartásában. Ezek a főnökök nem voltak hajlandóak nem olaszokkal együtt dolgozni, és szkeptikusak voltak a nem szicíliaiakkal való együttműködéssel szemben. A legkonzervatívabb főnökök közül néhányan csak olyan emberekkel dolgoztak együtt, akiknek a saját szicíliai falujukban voltak a gyökereik.Sifakis

A háború rosszul alakult Masseria számára, és Lucky Luciano meglátta a lehetőséget, hogy hűséget váltson. Egy Maranzanóval kötött titkos megállapodásban Luciano beleegyezett, hogy elrendezi Masseria meggyilkolását cserébe azért, hogy megkapja Masseria érdekeltségeit és Maranzano helyettese lesz. 1931. április 15-én Masseriát megölték a Nuova Villa Tammaróban, egy brooklyni Coney Island-i étteremben.Sifakis, (2005). pp. 87–88 Maranzano áldásával Luciano átvette Masseria bandáját, és Maranzano embere lett, véget vetve a Castellammarese háborúnak. Masseria távozásával Maranzano átszervezte a New York-i olasz-amerikai bandákat öt családba, amelyek élén Luciano, Profaci, Gagliano, Vincent Mangano és saját maga állt. Maranzano összehívta a New York állambeli Wappingers Fallsban a bűnbandák főnökeinek találkozóját, ahol capo di tutti capinak ("minden főnök főnöke") nyilvánította magát. Maranzano a rivális klánok érdekeltségeit is lecsökkentette a sajátja javára. Luciano látszólag elfogadta ezeket a változásokat, de csak az időt várta, mielőtt eltávolítja Maranzanót. Bár Maranzano valamivel előrelátóbban gondolkodott, mint Masseria, Luciano úgy vélte, hogy Maranzano még mohóbb és visszahúzódóbb, mint Masseria volt. 1931 szeptemberére Maranzano rájött, hogy Luciano fenyegetést jelent, és felbérelte Vincent "Mad Dog" Collt, egy ír gengsztert, hogy végezzen vele. Lucchese azonban figyelmeztette Lucianót, hogy halálra van jelölve. Szeptember 10-én Maranzano utasította Lucianót, Genovesét és Costellót, hogy menjenek a Manhattan 230 Park Avenue-n lévő irodájába, ahol megölték őt."Lucky Luciano: Criminal Mastermind," Time, Dec. 7, 1998 "The Genovese Family," Crime Library, Crime Library Később, 1931-ben Luciano Chicagóban összehívott egy találkozót a különböző főnökökkel, ahol egy bizottság felállítását javasolta, amely a szervezett bűnözés irányító testületeként szolgálna. A Bizottságot, amely azt szolgálná, hogy minden vitát rendezzen a klánok közt, és eldöntse, melyik klán melyik területet ellenőrzi, Luciano legnagyobb újításának nevezték. Luciano céljai a bizottsággal azok voltak, hogy csendben fenntartsa saját hatalmát az összes klán felett, és hogy megelőzze a jövőbeni bandaháborúkat. A főnökök elfogadták a bizottság ötletét.Jerry Capeci. The complete idiot's guide to the Mafia "The Mafia's Commission" (pp. 31–46)

Mangano klán Masseria halála után Gambino és unokatestvérei a Vincent Mangano által vezetett klán katonái lettek. Annak ellenére, hogy Albert Anastasia saját jogán volt maffiavezér, névlegesen a Mangano klán alvezére volt. 20 éves uralma alatt Mangano nehezményezte Anastasia szoros kapcsolatait Lucianóval és Costellóval, különösen azt, hogy Anastasia szolgáltatásait Mangano engedélye nélkül vették igénybe. Ez és más üzleti viták heves, már-már fizikai harcokhoz vezettek a két maffiózó között.Davis, pp. 62-64

Gambinót 1937-ben letartóztatták, és 22 hónapot töltött a Lewisburg-i börtönben adócsalásért, ami egy millió gallonos philadelphiai szeszfőzde üzemeltetésével függött össze.

Mangano testvérét, Philipet 1951. április 19-én holtan találták a brooklyni Sheepshead Bay közelében. 1951-ben Brooklynban Anastasia parancsára meggyilkolták testvérével együtt.New York| Family - Gambino (Mangano) Vincent Mangano holttestét végül soha nem találták meg, és tíz évvel később, 1961. október 30-án nyilvánította halottnak a brooklyni Surrogate's Court. A Mangano gyilkosságok ügyében soha senkit nem tartóztattak le, de széles körben feltételezték, hogy Anastasia ölette meg őket. Anastasia meggyilkolása

Az 1950-es évek közepén Genovese úgy döntött, hogy Frank Costello ellen fordul. Genovesének ehhez azonban el kellett távolítania Costello erős szövetségesét is a Bizottságból, Albert Anastasiát, aki az Anastasia bűnözőklán főnöke volt. Genovese hamarosan szövetkezett Gambinóval, Anastasia egyik alvezérével, Anastasia hatalmának megdöntése kapcsán.Davis, pp. 78-79Sifakis, Carl. The Mafia Encyclopedia (p. 15) 1957 elején Genovese megbízta Vincent Gigantét, hogy gyilkolja meg a Genovese klánfőnök Costellót. 1957. május 2-án Gigante rálőtt és megsebesítette Costellót a lakóháza előtt. Bár a seb csak felületes volt, mégis meggyőzte Costellót, hogy adja át a hatalmat Genovesének és vonuljon vissza. Egy portás felismerte Gigantét mint a merénylőt, azonban 1958-ban Costello azt vallotta, hogy képtelen volt felismerni támadóját. 1958-ban Gigantét felmentették a gyilkossági kísérlet vádja alól.Vincent Gigante, Mob Boss Who Feigned Incompetence to Avoid Jail, Dies at 77, by Selwyn Raab, The New York Times, December 19, 2005

Miután Costello távozott, Genovese és Gambino feltételezhetően elrendelte Anastasia meggyilkolását. Gambino átadta a megbízást Joe Profacinak, aki aztán ezt vélhetően átadta a Joseph "Crazy Joe" Gallo által vezetett Gallo bandának. 1957. október 25-én Anastasiát meggyilkolták a Park Sheraton Hotel fodrászüzletében, Midtown Manhattanben, majd Gambino lett az új főnöke a Mangano klánnak, amelyet átkereszteltek Gambino bűnözőklánra.

Gambino Joseph Biondót nevezte ki alfőnöknek, azonban 1965-re felváltotta őt Aniello Dellacroce.

Az apalachini találkozó és Genovese bukása

1957 novemberében, közvetlenül az Anastasia-gyilkosság után, miután Costellótól átvette az irányítást a Luciano bűnözőklán felett, Genovese egy országos Cosa Nostra-gyűlés megtartásával akarta legitimálni új hatalmát. Genovese a New York-i Buffalo főnökét és a Bizottság tagját, Stefano "The Undertaker" Magaddinót választotta, aki viszont az északkelet-pennsylvaniai klánfőnököt, Joseph Barbarát és alvezérét, Russell Bufalinót választotta ki, hogy felügyeljék az apalachini találkozó összes előkészületét. Az apalachini találkozó egyik témája Kuba volt, különösen a La Cosa Nostra szerencsejáték- és kábítószer-csempész érdekeltségei a szigeten. A nemzetközi kábítószer-kereskedelem szintén fontos téma volt a találkozó napirendjén, ám emellett a New York-i ruhaipari érdekeltségek és zsarolások, mint például az üzlettulajdonosok uzsorakölcsönzése és a ruházati központok kamionforgalmának ellenőrzése, szintén szerepeltek a napirenden.

1957. november 14-én az Egyesült Államok és Olaszország befolyásos maffiózói Barbara birtokán, a New York állambeli Apalachinban gyűltek össze. A találkozó napirendjén szerepelt az illegális szerencsejátékkal és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos nyitott kérdések megoldása, különösen New York környékén. Edgar D. Croswell állami rendőrnek tudomására jutott, hogy Barbara fia szobákat foglalt a helyi szállodákban, valamint nagy mennyiségű húst szállított egy helyi hentes a Barbara-házba. Ez gyanússá vélt Croswellnek, ezért úgy döntött, hogy szemmel tartja Barbara házát. Amikor az állami rendőrség számos luxusautót talált Barbara házánál, elkezdték feljegyezni a rendszámokat. Miután kiderült, hogy ezek közül az autók közül sok ismert bűnözők nevén van, az állami rendőrség erősítést küldött a helyszínre, és útzárat állított fel. Amikor a maffiózók észrevették a rendőrséget, autóval és gyalogosan kezdtek menekülni a gyűlésről. Sok maffiózó a Barbara-birtokot körülvevő erdőn keresztül menekült el; Gambino vélhetően részt vett a találkozón, de nem volt az elfogott maffiózók között."Apalachin Raid on Mafia Reverberates 50 Years Later" Mafia News A rendőrség egy útlezárásnál megállított egy autót, amelyet Bufalino vezetett, és amelynek utasai között volt Genovese és három másik férfi is, amikor elhagyták a birtokot; Bufalino azt mondta, hogy beteg barátját, Barbarát jött meglátogatni. Genovese pedig azt mondta, hogy csak grillezni ment, és Barbarával üzletet akart megbeszélni. A rendőrök elengedték.

Gambino és Luciano feltehetőleg segítettek kifizetni 100 000 dollár egy részét egy Puerto Ricó-i drogkereskedőnek, hogy hamisan belekeverje Genovesét egy drogügyletbe. 1959. április 17-én Genovesét 15 év börtönre ítélték kábítószer-bűncselekmények miatt, ahol 1969. február 14-én meghalt. A Maffiafőnök

Genovese bebörtönzése után Gambino vette át a Bizottság irányítását. Gambino megvetette a drogokat, és bár a heroin és a kokain rendkívül jövedelmező volt, úgy gondolta, hogy ezzel is felhívja magára a figyelmet. A droggal kereskedő klántagok büntetése Gambino stílusában a halál volt.