Ming Csung-csen kínai császár 1627-től haláláig, a Ming-dinasztia utolsó tagja.
Fivére, Ming Tien-csi halála után lépett a trónra. Igyekezett a dinasztia hanyatló uralmát megszilárdítani. Elűzte a bátyja alatt hatalmaskodó eunuchot, Wei Csung-csent, és eltávolította a legmegvesztegethetőbb hivatalnokokat, nem tudta azonban megakadályozni a kormányzaton és a hadseregen belül dúló viszálykodásokat.Uralkodók és dinasztiák, 118. oldal
Mivel a korábbi császárok alatt elharapódzott korrupció következtében lehetetlen volt fenntartani a hadsereget, a császár csapatai folyamatosan átálltak az időközben kitört felkelések oldalára. 1644-ben a császárt elárulta néhány eunuch hadvezére, így a felkelők egyike, Li Cu-Cseng (1605–1645) megtámadta magát a fővárost, Pekinget. Amikor a felkelő hadai csak a város közelébe értek, a császár összehívta miniszterei tanácsát. Amikor egyikük sem jelent meg, Csung-csen fölment a palota melletti ún. Szén-hegyre és fölakasztotta magát.
Zűrzavar uralkodott el Kínában, ami előkészítette a mandzsu Csing-dinasztia, és Sun-ce császár trónra jutását.
Jegyzetek
Források
Lásd még A Ming-dinasztia családfája
Kategória:Kínai császárok Kategória:Ming-dinasztia Kategória:1611-ben született személyek Kategória:1644-ben elhunyt személyek Kategória:Öngyilkos uralkodók