Z. Gács György

Z. Gács György (Budapest, 1914. október 18. – Budapest, 1978. május 1.) kétszeres Munkácsy-díjas magyar festő- és iparművész.

Életpályája Z. Gács György építészethez kötődő családba született. Anyai nagyapja az a Palóczi Antal építész volt, aki a modern urbanisztikai gondolkodás, a vasbeton alkalmazásának első hazai szószólója volt. A fiú előbb Vaszary János és Szőnyi István szabadiskolájában tanult, és 1934-ben bekapcsolódott a Szocialista Képzőművészek Csoportjának munkájába. 1935-ben felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára. Festőművészetet tanult, ahol Benkhard Ágost, majd 1937-től Szőnyi István tanítványa volt. 1940-ben végzett, szakdolgozatának címe Az építészet és a festészet mai alakulása volt. A munka a Bauhaus szellemében íródott, és mintegy előre jelezte a művész majdani érdeklődését, illetve munkásságának jövőbeli alakulását. Egyelőre azonban még jó ideig táblaképeket festett, és már 1939-től részt vett különböző csoportos kiállításokon. A figyelmet az 1942-es Balatoni Ösztöndíjasok Kiállításán keltette fel maga iránt. Ennek ellenére első önálló kiállítását csak 1957-ben rendezhette meg.

1940–1944 között egy ipari tanonciskolában, majd 1945–1953 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított, ahol Báthory Júliával közösen megszervezte a középszintű üvegtervező oktatást. 1950–1952 között az intézmény igazgatója volt. 1949-ben részt vett a Képzőművészeti Alap és a Képzőművészek Szövetségének megalapításában és tevékenységében. 1953-ban megjelent A festészet technológiája című könyve. Ebben az évben az Iparművészeti Főiskola tanára lett, és a díszítőfestő tanszak vezetőjeként létrehozta az üvegtanszéket. 1965-től haláláig a Szilikátipari Tervező tanszék vezetője volt. Közben, 1962–1978 között a Képzőművészeti Főiskolán is tanított. 1979-ben, már halála után jelent meg a számos társszerzővel közösen írt, A képzőművészet iskolája 2. kötete, amelyben A rajz és a festészet új eszközei című fejezet az ő munkája.

Munkássága Művészetében az 1960-as évek végéig a festészet, a grafika volt a meghatározó. Festészetének gyakori műfaja a tájkép és a portré, linómetszeteiben politikai tartalmat is fel lehet fedezni. Az 1967-es szombathelyi kiállításon az anyagát még a táblaképek és a grafika uralt, de már megjelent egy építészettel kapcsolatos anyag is. A következő évben viszont már nem állít ki festményt: betonkép, zománckép, üvegplasztika, domborított vörösréz és kerámia foglalja el a helyüket. Z. Gács művészetében új fejezet kezdődött, amely azonban logikusan következett addigi életművéből, gondolkodásából. „Különösen Picasso óta a művésznek teljes szabadsága van, hogy olyan anyagot, eszközt használjon, amit éppen a legalkalmasabbnak vél érzése, fantáziája kifejezésére” – mondta. Különösen kedvelte az üveget. Első megbízatása a dunaújvárosi művelődési központ kupolája volt (1953–1955), ami még a hagyományosnak mondható technikával (egyben a kor stílusjegyeit magán viselve) készült, de a kecskeméti Aranyhomok szállodába már síküveg alapra ragasztott színes mozaikot tervezett. A technika megváltozásából következően egyúttal a nonfiguratív ábrázolás felé is fordult. Épületekhez készült munkáit mindig a gyakorlathoz igazította, praktikus célt szolgáltak. Ezzel aratott sikert az 1969-es nürnbergi konstruktivista biennálén is. Üvegkompozíciói lassan kinőttek a síkból, körüljárható szobrokat, plasztikákat kezdett készíteni. Az egymáshoz ragasztott üveglapokból felépített, gondosan kimunkált testek, kockák szinte felbontják magukat, mert az átlátszó üveg – a fénytörés törvényei értelmében – különböző színű alakzatokra bomlik. Készített olyan üvegkompozíciót is, ahol színes elemeket vagy fémet is közbeiktatott, ezzel is fokozva színek játékát, s így a kompozíció a nap minden órájában más és más arcát mutatta. „Üvegkompozíciói … kinetikus tartalmat rejtenek” – vette észre már ekkor Frank János művészettörténész. Innen már valóban csak egy lépés volt a kinetikus szobrok megtalálása, első mobiljának címe: A kortárs építészet üdvözlése. Ezzel új műfajt honosított meg Magyarországon.

Z. Gács György minden anyagot előítéletektől mentesen, szívesen kipróbáló mesterember volt. Kiállt a művészet különböző ágainak egysége, sőt a tudomány és a művészet szövetsége mellett. Sok mindent ő fedezett fel itthon, lerakta az alapokat, amit aztán mások bontottak ki, fejlesztettek tovább. Meghonosította a vaszománcot, elindította az művészeti üvegképzést, faliképet készített betonból és égetett tufából, és ő indította el a kinetikus vagy mobil szobrászatot.

Kiállításai Egyéni kiállítások 1957 – Fényes Adolf Terem, Budapest 1967 – Savaria Múzeum, Szombathely 1967 – Xántus János Múzeum, Győr 1968 – Bakony Múzeum, Veszprém 1968 – Kuny Domonkos Múzeum, Tata 1968 – Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest 1969 – Művelődési Ház, Gyöngyös 1969 – Déryné Művelődési Ház, Jászberény 1970–71 – Iparművészeti Múzeum, Budapest 1974 – Nagytétényi Kastélymúzeum, Budapest 1976 – Vármúzeum, Esztergom 1976 – Városi Művelődési Központ, Hajdúböszörmény 1979 – Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen 1979 – Szentendrei Képtár 1985 – Bartók 32 Galéria, Budapest

Csoportos kiállítások 1939–40 – Szinyei Fiatalok 1940 – Balatoni Őszi Tárlat 1940 – XVI. Tavaszi Szalon 1942 – Balatoni Ösztöndíjasok Kiállítása. Nemzeti Szalon 1943 – Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállítás 1944 – Csoportkiállítás 1945 – Az első Szabad Nemzeti Kiállítás. Régi Műcsarnok, Budapest 1946 – A magyar képzőművészetért. Ernst Múzeum, Budapest 1947 – Képzőművészetünk a felszabadulás óta. Fővárosi Képtár, Budapest 1947 – Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének 1. Képzőművészeti kiállítása 1947 – Fókusz Galéria 2. kiállítása 1948 – Fővárosi Képtár XXXV. kiállítása 1948 – Stockholmi grafikai kiállítás, Nemzeti Múzeum, Stockholm 1948 – Képzőművészet, iparművészet és fotó. Fővárosi Képtár, Budapest 1948 – Száz magyar művész alkotásai. Fővárosi Képtár, Budapest 1948 – A magyar grafika 100 éve. Fővárosi Képtár, Budapest 1949 – Budai képzőművészek csoportja. Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest 1950 – Pedagógusok Szakszervezetének kiállítása 1950 – 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás. Műcsarnok, Budapest 1952 – I. Országos Iparművészeti kiállítás. Ernst Múzeum, Budapest 1955 – II. Országos Iparművészeti kiállítás. Műcsarnok, Budapest 1955 – 6. Magyar Képzőművészeti kiállítás. Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1957 – Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Szombathely 1959 – Tavaszi Tárlat. Műcsarnok, Budapest 1962 – 9. Vásárhelyi őszi tárlat. Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1964 – Szocialista Képzőművészek Csoportjának kiállítása 1934–1944. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1964 – 11. Vásárhelyi őszi tárlat. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1965 – Magyar képzőművészek a fasizmus ellen. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1965 – Művészet és ellenállás Európában. Bologna, Torino 1965 – 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás. Műcsarnok, Budapest 1965 – Húsz év szerzeményei. Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1965 – 12. Vásárhelyi Őszi Tárlat. Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1968 – 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás. Műcsarnok, Budapest 1968 – 15. Vásárhelyi Őszi Tárlat. Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1969 – Konstruktív Művészeti Biennále. Nürnberg 1971 – Új művek. Műcsarnok, Budapest 1971 – I. Országos Zománcművészeti Biennále. Salgótarján 1972 – Konstruktivista tendenciák a magyar művészetben. Dallas Terem, Bukarest 1972 – Modern művészet. Łódź 1972 – Murális tervek és anyagkísérletek. Iparterv 1974 – Vásárhelyi tárlat. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1974 – Mai Magyar Iparművészet II. Iparművészeti Múzeum, Budapest 1975 – Jubileumi Képzőművészeti kiállítás. Műcsarnok, Budapest 1977 – A szentendrei művészet 50 éve (rendezés). Ferenczy Múzeum, Szentendre 1977 – Festészet ’77. Műcsarnok, Budapest 1978 – Pest megyei tárlat. Szentendrei Képtár, Szentendre 1978 – Mai magyar iparművészet. Iparművészeti Múzeum, Budapest 1979 – A hódmezővásárhelyi őszi tárlatok negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett retrospektív kiállítás. Műcsarnok, Budapest 1979 – A szentendrei régi művésztelep jubileumi kiállítása 1929–1979. Szentendrei Képtár, Szentendre 1993 – Stúdióüveg. Szentendrei Képtár, Szentendre 2004 – Transzflexió – Üveg, transzparencia, reflexió. Gödör Klub, Budapest

Művei közgyűjteményekben Ferenczy Múzeum, Szentendre Fővárosi Képtár, Budapest Iparművészeti Múzeum, Budapest Janus Pannonius Múzeum, Pécs Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Műszaki Múzeum, Budapest Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

Köztéri művei 1948 – Sgraffito. Úttörővasút, későbbi Gyermekvasút Széchenyihegy állomás motorszín, Budapest 1948 – Sgraffito. Úttörővasút, későbbi Gyermekvasút Úttörőváros (ma Csillbérc) állomás, Budapest [Megsemmisült] 1948 – Sgraffito. Úttörővasút, későbbi Gyermekvasút Előre (ma Virágvölgy) állomás Budapest 1950 – Üvegablak. Népművelési Intézet, Budapest 1953–55 – János vitéz, üvegkupola, üvegablak. Bartók Béla Művelődési Ház, Dunaújváros 1953 – Festett üvegablak (Pituk Józseffel). Vasútállomás félemelet, Székesfehérvár 1958 – Sgraffito díszítések. Újpesti házak 1959 – Három gesso. Török u. könyvtár, Budapest 1962 – Üvegmozaik. Aranyhomok szálloda, Kecskemét 1962–64 – Kerámiával borított üvegfal. Előadóterem, Szakszervezeti Székház, Miskolc 1965 – Üvegablak. Közlekedési Múzeum, Budapest 1966 – Műmárvány falkép. Berhidai Általános Iskola, Budapest 1967 – Prizmás üvegkompozíció. Ofotért, Váci u., Kecskeméti u., Budapest 1968 – Üvegablakok. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1970 – Előtető fríz. Afit épület, Sopron 1970 – Krómacél szerkezet. Afit Székház, Budapest 1976 – Fali üvegplasztika. A Budapest Bábszínház előcsarnoka

Díjai, elismerései 1948 – Festészeti ösztöndíj, Bulgária 1949 – Római ösztöndíj 1956 – Munkácsy Mihály-díj 1968 – A Munka Érdemrend arany fokozata 1970 – Munkácsy Mihály-díj 1974 – Érdemes művész

Jegyzetek

Források Vadas József: Z. Gács György. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1975. ArtPortal – Gács György, Z. Magyar Életrajzi Lexikon – Z. Gács György Szentendre-Art – Z Gács György A felszólalókról

További információk Köztérkép – Z. Gács György

Kategória:1914-ben született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar képzőművészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyar üvegművészek