bélyegkép|170px|A dzsátaka meséket ábrázoló bhutani festett thangka, 18-19. század, Phadzsoding Gonpa, Thimphu, Bhután bélyegkép|170px|Mahádzsanaka lemond a világi életről, a Mahádzsanaka dzsátaka. 7. század, Adzsantai barlangtemplomok, India bélyegkép|170px|Khudda-bodhi-Dzsátaka, Borobudur
A Dzsátaka mesék terjedelmes méretű irodalmi mű, amely elsősorban a történelmi Buddha születéstörténeteit meséli el. Ezek Buddha előző életeinek a történetei mind emberi, mind állati formában. Buddha megjelenik királyként, száműzöttként, istenként, elefántként és mindig valamilyen erénnyel van felruházva. Létezik théraváda és mahájána változat is. A théraváda buddhizmusban a Dzsátaka mesék a páli kánon részét képezik, azon belül a Szutta-pitaka Khuddaka-nikájában. A Dzsátaka vonatkozhat az ehhez az irodalmi műhöz készített szövegmagyarázatra is. A mahájána dzsátaka meséket „apokrifnek” (ismeretlen szerző) is nevezik és a théraváda nem fogadja el hitelesnek.
Története A Dzsátakák a legősibb buddhista irodalmi művek közé tartoznak. Az elemzések alapján az i. e. 4. századra becslik a keletkezési idejét.Warder, A.K. Indian Buddhism. 2000. 286-287. o. Az Ándhra régióból származó mahászánghika Csaitika szektái vették be a dzsátakákat a kanonikus irodalomba, néhányat azonban elutasítottak, mert azok Asóka király ideje után keletkeztek.Sujato, Bhikkhu. Sects & Sectarianism: The Origins of Buddhist Schools. 2006. 51. o. A csaitikák állítása szerint az ő dzsátaka meséik az előttről valók, hogy a buddhista egyház többfelé szakadt volna.
A. K. Warder szerint a dzsátakák a Buddha életéről szóló legendák előfutárainak tekinthetők.Warder, A.K. Indian Buddhism. 2000. 332-333. o. A Buddha előző életeiről szóló Dzsátaka mesék kevés életrajzi adattal szolgálnak Gautama Buddha életéről.
A szanszkrit nyelvű Árja Sura féle Dzsátaka-Mala 34 történetet tartalmaz. Az Adzsantai barlangtemplomokban a Dzsátaka mesék jeleneteit Arja Sura idézeteivel készítették a 6. század környékén.Literary History of Sanskrit Buddhism: From Winternitz, Sylvain Levi, Huber, By Gushtaspshah K. Nariman, Moriz Winternitz, Sylvain Lévi, Edouard Huber, Motilal Banarsidass Publ., 1972 44. o. Ezeket már az i. sz. 434 ben lefordították kínai nyelvre. Borobudurban mind a 34 dzsátaka mesét ábrázolták a Dzsátaka-Mala mű szerint.Jataka/Avadana Stories — Table of Contents http://www.borobudur.tv/avadana_01.htm
Tartalma A théraváda dzsátakák 547 versből állnak, amelyek többé-kevésbé növekvő számú sorból állnak. Von Hinüber professzor szerintHandbook of Pali Literature, Walter de Gruyter, Berlin, 1996 csak az utolsó ötvenet szánták önmagában is értelmezhetőnek, szövegmagyarázat nélkül is. A szövegmagyarázatokban szerepelnek prózai formájú történetek, amelyek állítása szerint szövegkörnyezetet biztosítanak a versek számára. Néhány történet alternatív változata megtalálható a Kuddhaka-nikája utolsó, azaz a tizenötödik könyvében, a Csarija-pitakában. A páli kánonban elszórva több történet is visszaköszön a Dzsátaka mesékből. A Dzsátaka történetei és motívumai közül több is létezik más nyelveken és más művészeti formákban egyaránt – mint például a nyúl a Holdon (Dzsátaka mesék: 316), A majom, a krokodil, a teknős, aki nem tudott elhallgatni, a rák és a daru híres történetek a hindu Pancsatantrában, amely hatással volt az egész világirodalomra., bevezető - lviii
A történetek bevezetője és zárása hasonló jellegű. Az elején a történelmi Buddha életének egy történetével kezdődik, majd Buddha ehhez kapcsolódóan mond el egy olyan múltbéli történetet, amelyben ugyanazok a szereplők, mint a kezdő történetben. Ezekben ő is megjelenik mindenféle alak formájában, ahogy a többi szereplő is. A befejezésben Buddha beazonosítja a múltbéli és a jelenlegi eset szereplőit, beleértve önmagát is.
A szanszkrit (például a Dzsátakamala) és a tibeti dzsátaka mesék általában magukban hordozzák a buddhista erkölcsöt, a perzsa és egyéb nyelvű szövegek azonban olykor jelentős mennyiségű módosítást tartalmaznak, amelyeket a saját kultúrájukba való beépítés végett végeztek rajtuk. A Srí Lanka-i Maháthupában mind az 550 dzsátaka mesét ábrázolja az ereklyetároló terem. Az ereklyék gyakran ábrázolnak dzsátaka történeteket.
Dzsátaka sztúpák Észak-Indiában sok sztúpáról azt tartják, hogy a Dzsátaka mesék helyszínei. A kínai Hszüan-cang szerzetes több ilyenről is beszámolt feljegyzéseiben. A Puszkaravati kolostor jelöli azt a helyet, ahol Szjama teljesítette gyermeki kötelességét vak szülei felé. Az Ekaszrnga nevű aszkétát elcsábította egy gyönyörű nő. Mangalurában egy király megcsonkíttatta Ksantivadint. Haddában egy fiatal brahmin feláldozta magát a dharma egy fél versének megtanulásáért. Szarvadattaan-ban egy inkarnáció váltságdíjért cserébe eladta magát, hogy felajánlást tehessen egy brahminnak.
Fa-hszien leírása szerint a négy nagy sztúpát értékes anyagokkal vonták be. Az egyik helyszínen Szibi király feláldozta a húsát, hogy megmentsen egy galambot egy sólyomtól. Egy másik inkarnáció a saját látását áldozta fel, egy harmadik inkarnáció pedig a saját testét, hogy megetessen egy éhes nőstény tigrist. Csandraprabha királyhoz hasonlóan ő is levágta a fejét, hogy ajándékba adhassa egy brahmin számára. Egyesek a sztúpák előtt csonkították meg magukat vagy vetettek véget szándékosan saját életüknek.
Fordításai A dzsátakák sztenderd páli gyűjteményét, beágyazott kanonikus szövegekkel, Edward Byles Cowell és társai fordították. Eredetileg hat kötetben adta ki a Cambridge Egyetemi Kiadó 1895 és 1907 között. Ezután a Páli Szöveg Társaság adta ki a művet három kötetben. Válogatott és önállóan álló mesék fordításaiból számtalan jelent meg különböző nyelveken. A théraváda teljes dzsátaka gyűjteményét J.Dutoit (Lipcse, 1908- 1921) fordította német nyelvre. Magyar nyelven csak válogatásgyűjtemény létezik, amelyet Vekerdi József fordított:
Kapcsolódó szócikkek Pancsatantra
Jegyzetek
Források
További információk Könyvek Grey, Leslie (1990). Concordance of Buddhist Birth Stories, Oxford : Pali Text Society. (Tabulates correspondences between various jataka collections) Shaw, Sandra (2006). The Jatakas — Birth Stories of the Bodhisatta, New Delhi: Penguin Books Khan, Noor Inayat (1985). Twenty Jataka Tales, Inner Traditions Horner, Isaline Blew; Jaini, Padmanabh S. (1985). Apocryphal Birth-stories (Paññāsa-Jātaka), London ; Boston: Pali Text Society, distributed by Routledge & Kegan Paul. Cowell, E.B.; ed. (1895). "The Jataka or Stories of the Buddhaś former Births, Vol.1-6, Cambridge at the University Press Vol.1, Vol2, Vol. 3, Vol. 6 Francis, Henry Thomas (1916). Jātaka tales, Cambridge: University Press Skilling, Peter (2006). Jataka and Pannasa-jataka in South-East Asia, Journal of the Pali Text Society 28, 113-174
Külső hivatkozások Dzsátaka – I. kötet, II. kötet, III. kötet, IV. kötet, V. kötet, VI. kötet - E. B. Cowell, 1895 Dzsátaka mesék – Ellen C. Babbitt, 1912 Buddhist Birth Stories (Jataka Tales), T. W. Rhys Davids, London 1880, archive.org Dzsátaka mesék – angol nyelvű animáció "The Illustrated Jataka & Other Stories of the Buddha" by Dr C. B. Varma – illusztrációkkal ellátva, angolul
Kategória:Indiai irodalmi művek