bélyegkép|jobbra|260px|Balra: Mahákásjapa találkozása Ádzsívikával, amikor megtudja, hogy Buddha eltávozott (lásd: parinirvánaMarianne Yaldiz, Herbert Härtel, A selyemutak mentén: közép-ázsiai művészet, a nyugat-berlini állami múzeumból, Berlin, Metropolitan Museum of Art, 1982, 78. o.
Az ádzsívika (ājīvika) az ind filozófia egyik násztika, azaz „heterodox” iskolája.Natalia Isaeva (1993), Shankara and Indian Philosophy, State University of New York Press, , 20-23. o. Az i. e. 5. században alapította Makkhali Goszála, amely először sramana mozgalomként indult és a korai buddhizmus és a dzsainizmus egyik riválisa volt.Jeffrey D Long (2009), Jainism: An Introduction, Macmillan, , 199. o. A világi életet hátrahagyva az ádzsívikák közösségeket alkottak.AL Basham (1951), History and Doctrines of the Ajivikas - a Vanished Indian Religion, Motilal Banarsidass, , 145-146. o.
Egykor léteztek az ádzsívika filozófiai iskolának eredeti szövegei, ezek azonban nem maradtak fent. Az elméleteikre csupán a buddhizmus, a hinduizmus és a dzsainizmus másodlagos irodalmaiból lehet következtetni.AL Basham (2009), History and Doctrines of the Ajivikas - a Vanished Indian Religion, Motilal Banarsidass, , 1. fejezet A tudósok viszont nincsenek meggyőzve arról, hogy ezek alapján a másodlagos források alapján összefoglalható teljesen és tisztességesen az ádzsívika filozófia. Ráadásul ezek a források a nagy riválisoktól származnak.Paul Dundas (2002), The Jains (The Library of Religious Beliefs and Practices), Routledge, , 28-30. o.
A ádzsívika iskola egyik legismertebb tana a nijati abszolút determinizmus, amely kimondja, hogy nincs szabad akarat, minden ami megtörtént, történik vagy történni fog eleve el volt rendelve kozmikus elvek alapján.James Lochtefeld, "Ajivika", The Illustrated Encyclopedia of Hinduism, Vol. 1: A–M, Rosen Publishing. , 22. o. Az ádzsívikák szerint a karma tana csupán tévedés.Ajivikas World Religions Project, University of Cumbria, United Kingdom Az ádzsívikák metafizikájában létezett egy atomelmélet, amely hasonlít a hindu Vaisesika iskola elméletéhez, amely szerint minden atomokból épül fel, és a minőségek az atomok kapcsolódásaiból erednek, de az atomok kapcsolódása és természetét előre meghatározták a kozmikus erők.AL Basham (2009), History and Doctrines of the Ajivikas - a Vanished Indian Religion, Motilal Banarsidass, , 262-270. o. Az ádzsívikák ateisták voltakJohannes Quack (2014), The Oxford Handbook of Atheism (Editors: Stephen Bullivant, Michael Ruse), Oxford University Press, , 654. o. és elutasították a Védák autoritását, azonban úgy tartották, hogy minden élőlény egy átman – a hinduizmus és a dzsainizmus egyik alaptétele, amelynek hozzávetőleges jelentése „lélek”.Analayo (2004), Satipaṭṭhāna: The Direct Path to Realization, , 207-208. o.AL Basham (1951), History and Doctrines of the Ajivikas - a Vanished Indian Religion, Motilal Banarsidass, , 240-261, 270-273. o.
A mai észak-indiai Uttar Prades állam területén alapított ádzsívika a maurja uralkodó, Binduszara idején élte virágzását az i. e. 4. században. Ezután ez a filozófiai iskola hanyatlásnak indult, azonban még vagy kétezer évig életben maradt az indiai Karnátaka és Tamilnádu államok területén.Arthur Basham and Kenneth Zysk (1991), The Origins and Development of Classical Hinduism, Oxford University Press, , 4. fejezet Az ádzsívika filozófia - a csárváka filozófiával együtt - kedvezett az ősi indiai társadalomban a harcosnak, az iparosnak és a kereskedőnek egyaránt.DM Riepe (1996), Naturalistic Tradition in Indian Thought, Motilal Banarsidass, , 39-40. o.
Makkhali Goszála Goszála életéről nagyon kevés a biztos információ, ezek többsége buddhista vagy dzsaina források. Mivel Goszála tanításai versengésben álltak a kor buddhista és dzsaina tanítókéval, ezért a tudósok úgy vélik, hogy azokat átszínezték és befolyásolták az ellenséges felekezetek. A Goszála életét és tanításait bemutató legfőbb két forrás: a dzsaina Bhagavati-szútra és Buddhagósza szövegmagyarázata a buddhista Sammannaphala-szuttával kapcsolatban. A Bhagavati-szútra leírja Makkhali Goszála szakmai életrajzát és a Vardhámával (Mahávíra) való kapcsolatát. A Sammannaphala-szútra szerint Makkhali Buddha hat filozófia tanítója közül volt az egyik. Buddhagósza szövege további részletekkel szolgál az életével és a tanításaival kapcsolatosan.
A Bhagavati-szútra szerint Goszála egy Gobahula nevű brahmin tehénistállójában született, aki egy kosalai determinista volt,224. o., India as Described in Early Texts of Buddhism and Jainism - Bimala Churn Law egy Saravana nevű faluból. Az édesanyja neve 'Bhadda', amelyet a dzsaina forrásokban néhány mitológiai személy ismeretlen anyjára használtak. Az apát ezekben a forrásokban Mankhali-nak nevezik. Goszála apja vallási énekeket kántáló koldus, aszkéta volt, akit sokan istennek tekintettek.
A Goszála név szó szerint tehénistállót jelent és mind a dzsaina, mind a buddhista forrásban azért nevezik így, mert tehénistállóban született, ugyanis a szülei nem találtak ennél alkalmasabb helyet Saravana faluban. A Bhagavati-szútra szerint Goszála az apja életútját folytatta, míg Buddhagósza szerint rabszolga sorba került, majd meztelen aszkétává vált, miután sikerült elszöknie dühös tartójától, aki még meg tudta ragadnia Goszála ruháját, mintegy lecsupaszítva ezzel a menekülő embert.
Kapcsolódó szócikkek Ásztika és násztika Atomizmus Ateizmus Csárváka Determinizmus
Jegyzetek
Források
originally published by Luzac & Company Ltd., London, 1951.
További információk Az ádzsívika tanai ér története, University of Cumbria, UK The Ajivikas B.M. Barua (1920), University of Calcutta, West Bengal A New Account of the Relations between Mahavira and Gosala, Helen M. Johnson, The American Journal of Philology, Vol. 47, No. 1 (1926), 74-82. o.
Kategória:India vallási élete