Nagy Márton István (Szolnok, 1976. május 9. – ) magyar közgazdász, 2022 és 2026 között Magyarország nemzetgazdasági minisztere.
2015-től 2020 májusáig Magyar Nemzeti Bank alelnöke, 2015–2017 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke. 2020. júniustól 2022. áprilisig miniszterelnöki megbízott a negyedik Orbán-kormány Miniszterelnökségén. 2022 május és 2023 december között az ötödik Orbán kormány gazdaságfejlesztési minisztere, 2024 január és 2026 május között pedig annak nemzetgazdasági minisztere. A 2025-ös Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 5. legbefolyásosabb személye.
Életpályája Szülővárosában érettségizett. Diplomáját 1999-ben szerezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.
Korai pályafutása (1998–2015) 1998–2000 között makrogazdasági elemzőként dolgozott az Államadósság Kezelő Központnál, majd az ING Vagyonkezelő Rt.-nél volt vezető elemző.
2002-től a Magyar Nemzeti Banknál volt vezető közgazdasági szakértő, ahol később a pénzügyi stabilitási területen töltött be különböző posztokat. 2013–2015 között ő volt a bank Pénzügyi Stabilitásért és Hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója, valamint a Pénzügyi Stabilitási Tanács és az Európai Bankhatóság tagja.
A jegybankban töltött karrierje során részt vett többek között a Növekedési Hitelprogram életre hívásában (2010), a devizahitelek forintosításában (2014), az MKB Bank szanálásában (2014), és a Budapesti Értéktőzsde nemzeti tulajdonba vételében (2015).
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke (2015–2020) 2015 és 2020 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és a Monetáris Tanács tagja, emellett a Magyar Pénzverő Zrt. igazgatósági elnöke, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap igazgatótanácsi tagja, a KELER Zrt. és a KELER Központi Szerződő Fél (KSZF) Zrt. igazgatósági tagja.
2015 decembere és 2017 márciusa között a Budapesti Értéktőzsde elnöki pozícióját is betöltötte.
A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója (2020–2022) 2020 és 2022 között miniszterelnöki megbízottként a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójaként tevékenykedett. Gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos személyes szaktanácsadás mellett a gazdaságpolitikai ágak működési összhangjának erősítése is a feladata volt.
2021. május 1. és 2023. április 30. között a Mol Nyrt. felügyelő bizottságának, illetve audit bizottságának a tagja volt.
Alelnökként közreműködött a Növekedési Kötvényprogram 2019-es elindításában.
Gazdaságfejlesztési miniszter (2022–2023) 2022 májusától tárca nélküli gazdaságfejlesztési miniszter, 2023 január 1-től december 31-ig a Gazdaságfejlesztési Minisztérium minisztere, amely a Miniszterelnöki Kabinetirodából történő kiválással jött létre. Gazdaságfejlesztési miniszterként elsősorban a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszere, a nemzeti pénzügyi szolgáltatások, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozása, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása, az állami vagyon felügyelete, a lakáspolitika, a postaügy, a belgazdaság, a foglalkoztatáspolitika, az iparügyek, a társadalmi párbeszéd, valamint a vállalkozásfejlesztés területeiért felelt.
Miniszterként a nevéhez fűződik többek között a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. megvásárlása, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Baross Gábor Tőkeprogram elindítása, az online árfigyelő rendszer bevezetése, vagy a kereskedelmi bankokkal közös egyeztetés az önkéntes kamatplafon kapcsán. Feladata a Budapest Airport Zrt. megvásárlására irányuló tárgyalások vezetése.
2023. december 7-ével kinevezést kapott a Gazdasági Kabinet vezetésére. Tárcavezetőként többek között olyan területeken rendelkezik ügydöntő jogkörrel, mint az adópolitika, a vidékfejlesztés, az agrárpolitika, az államháztartás, az állami beruházások, az állami vagyon felügyelete, a költségvetés makrogazdasági megalapozása, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása, a belgazdaság, az energiapolitika, az iparügyek, az élelmiszeripar, az élelmiszerlánc-felügyelet, a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozása, a nyugdíjpolitika, a külgazdasági ügyek, a szerencsejáték-szabályozás, a nemzeti közműszolgáltatások, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezése, megépítése és üzembe helyezése, illetve a gazdaságfejlesztés.
Nemzetgazdasági miniszter (2024–2026) 2024. január 1-jével a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új elnevezéssel, Nemzetgazdasági Minisztériumként folytatja kibővített tevékenységét. A tárcát Nagy Márton a továbbiakban nemzetgazdasági miniszterként vezeti, aki a gazdaságfejlesztési miniszterként betöltött felelősségi körök mellett 2023 decemberében öt új terület – az űriparfejlesztés, a turizmus, a vendéglátás, a belföldi kereskedelem és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása – felügyeletére kapott megbízást.
2024. augusztus 1-jével a Nagy Mártonhoz tartozó felelősségi körök olyan területekkel bővültek ki, mint az űrtechnológia, a fogyasztóvédelem, a védelmi iparfejlesztés stratégiai irányainak meghatározása, a hazai tulajdonú vállalatok külföldi befektetésének elősegítése (az EXIM Magyarország tagjaival közösen), illetve azon harmadik országok meghatározása, amelyeknek állampolgárai foglalkoztathatók Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel. A döntés értelmében a jövőben Nagy Márton gyakorolja a Debreceni Repülőtér tulajdonosi jogait.
2024. december 31-étől fogva egy tárcánál összpontosulnak az államháztartási és gazdaságfejlesztési feladatok, miután a Pénzügyminisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő beolvadással megszűnt. 2025 elejétől Nagy Márton a kormány gazdasági csúcsminisztereként tevékenykedik.
2025 februárjában a minisztériumhoz került a szerencsejáték szabályozás területe és a koncessziós jogok felügyelete, 2026. december 31-ig bezárólag pedig a Szerencsejáték Zrt. tulajdonosi jogainak gyakorlása is.
Nemzetgazdasági miniszterként tevékeny szerepet vállalt a 2024 és 2030 közötti versenyképességi stratégia kidolgozásában, az üzemanyagárak szinten tartásával, a lakossági kamatstoppal kapcsolatban, a zöld átállás – többek között az akkumulátoripar, az elektromos járművek helyzetének – előremozdításával, a háborúellenes akcióterv kidolgozásában, a Nemzeti ESG Tanács felállításában és vezetésében, valamint a 2025. január 1-jével felállt Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság irányításában. Emellett a 2024 októberében bejelentett, három pillérből és 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, köztük a több finanszírozási programmal bíró, a magyar kkv-k méretnövekedését elősegítő Demján Sándor Program megvalósítását is vezényli. A Budapest Airport Zrt. megvásárlására irányuló tárgyalásokat Nagy Márton vezette, a 2024. június 6-án megvalósult tranzakció révén a Magyar Állam és a francia VINCI Airports 100 százalékos tulajdonrészt szerzett a repülőtérben.
A 2026-os választást követően a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette Nagy Márton visszavonul a politikától.
Személye körüli konfliktusok
Nagy Márton és Matolcsy György jegybankelnök több alkalommal is nyilvános kritikát fogalmaztak meg egymással szemben. Kettejük munkakapcsolata a sajtóinformációk szerint Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bankból történő 2020-as távozását megelőzően romlott meg. Míg Matolcsy György elsősorban Nagy Márton vezetési stílusát bírálta, utóbbi azért neheztelt a jegybankelnökre, mivel a távozást követően „utána nyúlt, el akarta lehetetleníteni”. A Ryanair a kormány 2022 júniusában bevezetett, a légitársaságokat érintő extraprofitadó kapcsán bírálta Nagy Mártont. Miután a társaság bejelentette, hogy az adót a 2022. július 1-jén vagy azt követően induló járatok utasaira terhelik, Nagy Márton fogyasztóvédelmi vizsgálatot kezdeményezett a társaságnál. Az ügyben 2022 augusztusában 300 millió forintos bírságot szabtak ki, ám a Kúria 2024. január 24-i határozatával megsemmisítette a döntést. Michael O'Leary, a társaság vezérigazgatója a sajtóban többször illette kemény kritikával az akkori gazdaságfejlesztési minisztert, aki a Ryanair vezetőjének stílusát elfogadhatatlannak minősítette. 2023-tól kezdve Nagy Márton számos sajtónyilatkozatban hangsúlyozta a magas nyomású gazdaság (high pressure economy) előnyeit, amely szerinte – a foglalkoztatás és a beruházások felpörgetésén, valamint a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül – képes potenciálisan előmozdítani a magyar gazdaság további növekedését. A törekvéseket több pénzügyi és ágazati szakértő is kritizálta, többek között azért, mert véleményük szerint több kockázatot is rejt, például inflációhoz, a forint gyengüléséhez vezethet. 2024 márciusában az osztrák Spar szupermarketlánc panaszt tett a magyar kormánnyal szemben az Európai Uniónál a külföldi tulajdonú kiskereskedők bevételeit célzó magyarországi különadó miatt. Emellett Hans Reisch, a Spar Ausztria csoport vezérigazgatója arról számolt be egy osztrák élelmiszeripari szaklapnak, hogy a magyar kormány „zaklatásai” miatt a Spar Magyarország vagyonának egy részét külföldi cégekbe szervezték át. Az osztrák vezérigazgató kijelentéseit Nagy Márton elítélte, egyúttal jogi lépések megtételét is kilátásba helyezte.
Tudományos munkássága Számos kutatás, elemzés és cikk szerzője. Kutatásai főként a banki versenyre és hatékonyságra, az egyes banki termékekre és azok árazására, az egészséges hitelezésére és az amerikai elsődleges jelzálogpiaci válság témakörére fókuszálnak. Szakmai publikációiban a pénzügyi rendszer kihívásait rendszeresen elemzi.
Főbb tudományos munkái
Nagy Márton, Holló Dániel: Bank efficiency in the enlarged European Union. BIS Paper No. 28, 2006 Király Júlia, Nagy Márton, Varga Lóránt: The effect of the subprime crisis: the Hungarian case. Paper presented on the Conference: Policy chalanges from the current crisis, Brunel University, London, 2008 Király, Júlia, Nagy Márton, Szabó E. Viktor: Egy különleges eseménysorozat elemzése – a másodrendű jelzáloghitel-piaci válság és (hazai) következményei. Közgazdasági Szemle, 55. évfolyam (7-8), 573-621. o., 2008 Király Júlia, Nagy Márton, Szabó E. Viktor, Judit Antal: Retail credit expansion and external finance in Hungary: lessons from the recent past (1998-2007). BIS Papers No. 44, 2009 Balás Tamás, Nagy Márton: A devizahitelek forinthitelekre történő átváltása. MNB Szemle, 2010/10, 7-16. o, 2010 Banai Ádám, Király Júlia, Nagy Márton: Az aranykor vége Magyarországon (Külföldi szakmai és lokális tulajdonú bankok – válság előtt és válság után). Közgazdasági Szemle, 57. évfolyam, 105-131. o., 2010 Nagy Márton, Balog Ádám, Matolcsy György, Vonnák Balázs: Credit Crunch in Hungary between 2009 and 2013: Is the Creditless Period Over? Financial and Economic Review, 13. évfolyam 4. szám, 11-34 o., 2014 Nagy Márton, Fábián Gergely: Rég nem látott ütemben emelkedő, egészségesebb szerkezetű kkv hitelállomány. MNB Working Papers No. 2014/03, 2014 Nagy Márton, Balog Ádám: Már nemcsak nálunk fontos a vállalati hitelek ösztönzése. MNB Working Papers No. 2014/06, 2014 Hoffmann Mihály, Kolozsi Pál Péter, Nagy Márton: A forintosítás időben elnyújtva csökkenti a jegybank mérlegét és így a forintlikviditást. MNB Working Papers No. 2014/12, 2014 Nagy Márton: Forintosítás – hogy is volt ez? MNB Working Papers No. 2015/01, 2015 Nagy Márton: Az önfinanszírozási program költségei eltörpülnek az előnyei mellett. MNB Working Papers No. 2015/10, 2015 Banai Ádám, Király Júlia, Nagy Márton: Home High Above and Home Deep Down Below—Lending in Hungary. World Bank Policy Research Working Paper No. 5836, 2016 Nagy Márton, Fáykiss Péter, Szombati Anikó: Regionally-Differentiated Debt Cap Rules: A Hungarian Perspective. BIS Papers No. 94, 2017 Parragh Bianka, Báger Gusztáv, Nagy Márton, et. al.: Az ösztönző állam válságkezelése II. Ludovika Egyetemi Kiadó (ISBN 978-963-531-705-9), 2022
Elismerések