Halmai Péter (Budapest, 1953. augusztus 4. –) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területei a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan, illetve az agrár-közgazdaságtan.
Életpályája
1977-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1977-1988 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója. 1989-ben a Minisztertanács Gazdasági Reformbizottságának főtanácsosa. 1990-ben az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. 1990-2011 között a Szent István Egyetemen (illetve annak jogelőd intézményeiben) tanszékvezető, illetve intézeti igazgató. 1990-től tudományos tanácsadó, tanszékvezető, 1992-től egyetemi tanár. 2008-tól egyetemi tanár és tanszékvezető, 2013-tól 2016-ig intézeti igazgató a Pannon Egyetemen. 2015-től egyetemi tanár, 2017-től intézeti igazgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Intézetében. 2019-től egyetemi tanár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Kutató és oktató munkát folytatott - más intézmények mellett - a Stockholmi Egyetemen (1985), Stuttgartban az Universität Hohenheim-en (1991-1992) és a Göttingeni Egyetemen (1995, 1999). 2024-ben a Széchenyi István Egyetemen honoris causa doktori címet kapott.
2012-től az Európai Közösségi Tanulmányok Társasága Magyarország (ECSA Hungary) elnöke. Tagja a Közgazdasági Szemle, a Külgazdaság, a Külügyi Szemle, a Pénzügyi Szemle, a Hitelintézeti Szemle, az Európai Tükör, az Acta Oeconomica és az Acta Humana Szerkesztő Bizottságának, a Közgazdasági Szemle Tanácsadó Testületének, továbbá a Central European Review of Economics and Finance Tudományos Testületének. 2020-tól a Külgazdaság Szerkesztő Bizottságának elnöke.2022-től a Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának az elnöke.
2020-tól a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tagja. 2022-től a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja, 2023-tól társelnöke.
A közgazdaságtudományok kandidátusa címet 1984-ben szerezte meg a Magyar Tudományos Akadémián. 1998-ban védte meg a Kiigazítás versus reform című értekezését, s szerezte meg a közgazdaságtudomány doktora/ az MTA Doktora címet. 1990-1993 között az MTA Marketing Bizottsága, 1991-2005 között az MTA Agrárközgazdaságtani Bizottságának tagja, 1991-1996 között titkára volt. 2001-től az MTA Nemzetközi Gazdaságtani és Fejlődéstanulmányok Bizottságának a tagja. 2003-2006 között tagja és alelnöke az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottságának. 2009-től az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának a tagja. 2003-tól az MTA Gazdaságtudományi Minősítő Bizottságának (GMB) tagja, 2011-től alelnöke, 2020-2023. között elnöke, majd 2024-től társelnöke. 2008-tól az MTA Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Multidiszciplináris Doktori Bizottságának a tagja.
1996-ban az Európai Bizottságtól Jean Monnet Professzor címet kapott. 1996-ban elnyerte az Akadémiai Díjat. 2004-ben az MTA tanácskozási jogú, 2016-ban az MTA levelező, 2022-ben rendes tagjává választották. 2017-től az MTA Doktori Tanácsának tagja. 2017 júniusától a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnökhelyettese, majd 2023. júniusától elnöke. Utóbbi minőségében az MTA Elnökségének a tagja.2024-től a Szent István Tudományos Akadémia tagja..
Munkássága Fő kutatási területe a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan és az agrárközgazdaságtan.
Kutatásai jelentős részben az európai integráció makroökonómiai összefüggéseire irányulnak. Kiemelkedőek a potenciális növekedés irányzatai, az európai növekedési potenciál eróziója, az európai növekedési és felzárkózási modell, az új tagállamok növekedési modelljének sajátosságai, a pénzügyi és gazdasági válság növekedési hatásai feltárása terén elért eredményei. Az elsők között jelezte a potenciális növekedés csökkenő irányzatát Európában, az eddigi európai növekedési modell kifulladását, a növekedéstámogató strukturális reformok szükségességét. Az európai konvergencia folyamatok vizsgálatában elsőként alkalmazta a potenciális növekedés megközelítését, kidolgozta a konvergencia-krízis hipotézisét. Úttörő jelentőségű kutatásokat folytatott a gazdasági reziliencia témakörében. Kiemelkedő eredménye – az integrációelméletet ismét a főáramú közgazdaságtan keretei közé illesztve – a mélyintegráció átfogó elmélete, annak keretében a mélyintegráció paradigma kidolgozása. Az elsők között kezdte meg a COVID-19 krízis gazdasági mechanizmusainak és következményeinek feltárását. Lényeges eredményeket ért el a makrogazdasági fenntarthatóság, mindenekelőtt a fenntartható növekedés témakörében. E kutatásait a legutóbbi időszakban az idősödés dimenzióira kiterjesztve folytatja.
Nemzetközi gazdaságtani kutatásaiban az európai integráción túl kiemelt figyelmet fordított a nemzetközi kereskedelempolitika és a globalizáció, illetve a legutóbbi években a deglobalizáció témaköreire. Úttörő jelentőségűek a kereskedelmi és a geopolitikai fragmentáció területén folytatott kutatásai.
Munkássága során mindenkor kivételes figyelmet fordított a makroökonómiai összefüggések gazdaságpolitikai vetületeire, a szükséges és lehetséges reformok meghatározására. Az európai reformfolyamatok tanulmányozásán túl kiemelt figyelemmel vizsgálja a hazai makrogazdasági viszonyokat is. Meggyőzően bizonyította a 2020-as években a hazai növekedési modell kifulladását, a növekedéstámogató strukturális reformok megkerülhetetlen szükségességét. Szektorális kutatásai közül elsősorban agrárközgazdaságtani munkássága igényel kiemelést. Az elsők között hívta fel figyelmet a korábbi hazai agrármodell torzulásaira, kontraproduktív jellemzőire. Úttörő jelentőségűek voltak az európai Közös Agrárpolitika rendszerét és reformfolyamatait feltáró kutatásai.
Több, mint 450 tudományos publikációja összesen tizennyolc országban jelent meg. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.
Díjai, elismerései Akadémiai Díj (1996) Jean Monnet Professzor (1996) Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2003) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015) Közgazdász Nagydíj (Magyar Közgazdasági Társaság) (2019) Széchenyi-díj (2021) Prima díj (2022) Tiszteletbeli doktor - Doctor honoris causa (Dr.h.c.) Széchenyi Egyetem, Győr (2024) Wekerle Sándor Közgazdasági Életműdíj (2025)
Főbb publikációi Társulások a piaci mezőgazdaságban; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1987 (Versenyképes mezőgazdaság) Válaszúton az agrárpolitika. A mezőgazdaság szervezeti rendszere a reformfolyamatban. (1988) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 305 pp. A gazdasági rendszer reformja. (1990) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 208 pp. (Társszerzőként) Az Európai Unió agrárrendszere . Első, második és harmadik kiadás. (1995, 2002, 2007) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 303, 345, illetve 402 pp. A reform ökonómiája . (2004) KJK-Kerszöv, Budapest, 310 pp. Convergence Crisis: Economic Crisis and Convergence in the European Union. International Economics and Economic Policy. (IEEP) Vol. 9. (2012) N. 3. 297-322. pp. (Társszerzővel)
Európa esélye: a Lisszaboni Stratégia. Az integrált strukturális reformok hatásai . Magyar Tudomány 167:(9) pp. 1057–1071. (2006) Felzárkózás és konvergencia az Európai Unióban. Statisztikai Szemle 87:(1) pp. 41–62. (2009) The „hottest topic” of the budgetary review: will the CAP survive? Intereconomics: Review of European Economic Policy 44 : 5 pp. 300-308. , 9 p. (2009) Real convergence in the new Member States of the European Union (Shorter and longer term prospects) European Journal of Comparative Economics 7:(1) pp. 229–253. (2010) Growth Crisis in the EU: Challenges and Prospects Intereconomics: Review of European Economic Policy 45 : 5 pp. 329-336. , 8 p. (2010) Európai integráció és szuverenitás: A gazdasági kormányzás új dimenziói Magyar Tudomány 174 : 4 pp. 411-421. , 11 p. (2013) Válság és potenciális növekedés az Európai Unióban. Közgazdasági Szemle LVIII:(12) pp. 1059–1081. (2011) Crisis and economic growth in the EU: Medium and long-term trends Acta Oeconomica 61 : 4 pp. 465-485. , 21 p. (2011) Convergence Crisis: Economic Crisis and Convergence in the European Union. International Economics and Economic Policy. (IEEP) Vol. 9. (2012) N. 3. 297-322. pp. (Társszerzővel) Model of the New Member States: Challenges and Prospects, Intereconomics: Review of European Economic Policy 48:(2) 124-130. pp. (2013) (Társszerzővel) Krízis és növekedés az Európai Unióban: Európai modell, strukturális reform. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. 370 pp. Az európai növekedési potenciál eróziója és válsága Közgazdasági Szemle 62 : 4 pp. 379-414. , 36 p. (2015) Európai integráció és gazdasági növekedés. Tényezőpiaci integráció, növekedési hatások, európai növekedési modell Külgazdaság 59 : 1-2 pp. 107-133. , 27 p. (2015) Éghajlatváltozás és gazdasági növekedés: Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság vs. gazdasági növekedés – kibékíthetetlen ellentét? MAGYAR TUDOMÁNY 176:(5) pp. 522-531. (2015) (Társszerzővel) Structural Reforms and Growth Potential in the European Union. Public Finance Quarterly, 60 : 4. pp. 510-515. Új geometria: „teljes” gazdasági és monetáris unió?: A gazdasági kormányzás új dimenziói az Európai Unióban MAGYAR TUDOMÁNY 178:(1) pp. 6-17. (2017) Is the European Growth Potentially Sustainable? SUSTAINABLE DEVELOPMENT CULTURE TRADITIONS 2017/1b: pp. 28-42. (2017) (Társszerzővel) Az európai növekedési modell kifulladása. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 65:(2) pp. 122-160. (2018)
Konvergencia és felzárkózás az euróövezetben Közgazdasági Szemle 66 : 6 pp. 687-712. , 11 p. (2019) How to overcome the crisis of the European growth potential?: The role of the government, EUROPEAN JOURNAL OF COMPARATIVE ECONOMICS 16 : 2 pp. 313-334 (2019) (Társszerzővel) Tagállami integrációs modellek: A gazdasági kormányzás új dimenziói az Európai Unióban , Dialóg Campus, 275. p. (2019) (Társszerzőkkel)
Felzárkózás és konvergencia az európai integráció rendszerében. In: Közel Európa távol, Budapest, Éghajlat Könyvkiadó, 2019. 189-230. Európai gazdasági integráció , Dialóg Campus, Budapest 315 p. (2020) A BREXIT forgatókönyvei és hatásai, Budapest, Nordex Nonprofit Kft. – Dialóg Campus Kiadó, 2020. 302 o. A dezintegráció gazdaságtana. A brexit esete. Közgazdasági Szemle, 67/9 sz. 837-877. o. GMU 2.0: felelősség versus szolidaritás? Külgazdaság, LXIV. évf., 2020. szeptember–október, 3-34. A Közös Agrárpolitika rendszere, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2020. 338 o. A populizmus ára: a Brexit adó, Magyar Tudomány, 181/12. sz., 1621-1635. o. Mélyintegráció. A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája , Budapest, Akadémiai Kiadó, 2020. 453 o. Resilience in Focus : Certain Mechanisms of the Deepening of the Economic and Monetary Union, PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-) 66: 1 pp. 7-31. (2021) A Gazdasági és Monetáris Unió jövője – Európai perspektívák, Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó (2021) , 288 p. Konvergencia versus divergencia? Kríziskezelés és kilábalás az Európai Unióban, KÜLGAZDASÁG 65: 1-2 pp. 45-48. (2021) Covid-Crisis and Economic Growth: Tendencies on potential growth in the European Union, Acta Oeconomica 71: S1 pp. 165-186. (2021) Poszt-covid kilábalás: középpontban a kínálati oldal, KÜLGAZDASÁG 66: 1-2 pp. 58-71., (2022) Responsibility Versus Solidarity? Key Issues for the EMU Reform, ROMANIAN JOURNAL OF EUROPEAN AFFAIRS 22: 1 pp. 85-103. (2022) COVID-19 Crisis and Supply Side Bottlenecks in the EU. Shorter and Longer Term Prospects MONTENEGRIN JOURNAL OF ECONOMICS 18: 4 pp. 19-30. (2022) Posztcovid infláció, gazdaságpolitikai mix az euróövezetben, KÜLGAZDASÁG 67: 1-2 pp. 53-67. (2023) Globalisation versus Deglobalisation, FINANCIAL AND ECONOMIC REVIEW 22: 2 pp. 5-24. (2023) Sustainable Growth, Growth Potential: Tendencies of Potential: Growth in the European Union, Public Finance Quarterly, 69: 1 pp. 46-63.